Rubicon Intézet

11/05/2026

08/05/2026

"500 éve volt a mohácsi csata. A Rubicon Intézet ebből az alkalomból olyan dokumentumfilmet készített, amely új kutatási eredményekre támaszkodva és számos történelmi tévhitet tisztázva, magyar és külföldi történészek megszólalásával, rekonstruált és látványos 3D jelenetekkel mutatja be a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményét. Ezt minden magyarnak látni kellene, de a középiskolásoknak mindenképp."

Ajánló a Rubicon Intézet égisze alatt készült a Mohács – Világok harca című dokumentumfilmről.

500 éve volt a mohácsi csata. A Rubicon Intézet ebből az alkalomból olyan dokumentumfilmet készített, amely új kutatási eredményekre támaszkodva és számos történelmi tévhitet tisztázva, magyar és külföldi történészek megszólalásával, rekonstruált és látványos 3D jelenet...

04/05/2026

Március 25-én mutatták be a Klebelsberg Kastély Szalonban a Rubicon aktuális számát, mely főleg a neves művelődéspolitikus életével és munkásságával foglalkozik. A rendezvényen először Szollár Péter, a Klebelsberg Kastély igazgatója, Rácz Árpád, a Rubicon főszerkesztője, valamint Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató helyettese beszélgetett egymással Klebelsberg életéről és koráról, utána pedig Monori Zsolt Jenő tartotta meg az előadását „Iskolaépítés – nemzetépítés. A tudás várai” címmel.

Varga Dániel beszámolója a március 25-én tartott Rubicon-estről. ⬇️

Varga Dániel beszámolója a március 25-én tartott Rubicon-estről

04/05/2026

Érdekességek a munka ünnepéről: május 1. története. A téma kapcsán Porogi András, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa volt a Jazzy rádió Business Class című adásának vendége.

04/05/2026

Porogi András történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa a Civil Rádió szombat reggeli magazinműsorában elmondta, hogy mi vezetett a munka ünnepének kialakulásához, mik voltak a történelmi előzmények, mi történt május 1-én Chichagóban és hogyan ünneplik a világban és hazánkban.

03.05.2026 - A munka ünnepének Előzményei a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését: „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra...

28/04/2026

Két cikkből álló sorozatunk első felében a Habsburg-dinasztia mellékágainak létrejöttét, valamint a 18–19. században Magyarországon fontos szerepet játszó főhercegek történetét ismertettük. Jelen írásban a 19. század végi és 20. századi mellékági főhercegek tevékenységét mutatjuk be.

Kik voltak Magyarországon a legjelentősebb Habsburg-mellékági előkelők 1849 után? Mi történt velük az első világháborút követően? Ki volt például József Ágost, Frigyes vagy éppen Albert Ferenc?

Fedezze fel a válaszokat Nánay Mihály cikkéből a Rubicon Intézet Múltidéző rovatában! ⬇️

Nánay Mihály cikke a Rubicon Intézet Múltidéző rovatában

08/04/2026

A 200. évforduló alkalmából François Furet történész így fogalmazta meg a nagy francia forradalom hosszú távon érvényesülő lényegét: „A demokrácia születése. A francia forradalom e meghatározása olyan intellektuális súllyal bír, hogy senki sem utasíthatja el, sem hívei, sem ellenfelei... A régi rend az emberi egyenlőtlenség és az abszolút monarchia világa volt, 1789 zászlaján azonban megjelentek az emberi jogok és a népszuverenitás. Ez a szakítás tárja fel legmélyebben a francia forradalom egyszerre filozófiai és politikai természetét; ez adja meg számára az eszmény méltóságát és a kezdetjelleget; ebből kell kiindulnunk, hogy megértsük azt az eseményt, amely kétszáz év vitái és kutatómunkája után is érintetlen enigmaként őrzi rejtélyét…” A társadalom demokratizálódása irányába tett lépések vitathatatlanok, a politikai demokrácia érvényesülése azonban korántsem volt gyors és zökkenőmentes folyamat. Tíz év alatt (1789–1799) egyre újabb és újabb választási rendszerek követték egymást, egyeseket ki sem próbáltak a gyakorlatban, másokat hamarosan felszámoltak.

Mennyire nevezhetők demokratikusnak a forradalom alatti választások? Kik rendelkeztek választójoggal? Hogyan változott a választási rendszer Napóleon államcsínye után?

Fedezze fel a válaszokat Hahner Péter cikkéből a Rubicon Online Múltidéző rovatában! ⬇️

Hahner Péter cikke a Rubicon Online Múltidéző rovatában

26/03/2026

A Beneš-dekrétumok, mint ahogy általában a csehszlovákiai magyarság II. világháború utáni jogfosztása és üldöztetése, a felvidéki magyar közösség történetének egyik legsúlyosabb traumáját jelentik. A dekrétumok a magyarellenes jogalkotás és a magyarság jogfosztásának szimbólumává váltak, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a dekrétumoknál jóval nagyobb számban születtek olyan szlovák nemzeti tanácsi rendeletek, amelyek céljaikban és tartalmukban megegyeztek a köztársasági elnök dekrétumaival.

Hogyan születtek meg ezek a jogfosztó rendelkezések? Melyek voltak a legsúlyosabb döntések? Milyen hatásai vannak ma a Beneš-dekrétumoknak?

Fedezze fel a válaszokat Popély Árpád cikkéből a Rubicon Online Rubicon rendezvények rovatában! ⬇️

Popély Árpád cikke a Rubicon Online Rubicon rendezvények rovatában

25/03/2026

Március 18-án mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Rubicon Mohács – Világok harca című dokumentumfilmjét. A csata 500. évfordulója alkalmából készített alkotás, amelyben magyar és külföldi történészek is megszólalnak, új kutatási eredményekre támaszkodva és számos történelmi tévhitet tisztázva, látványosan rekonstruált 3D-jelenetekkel mutatja be a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményét.

Varga Dániel beszámolója a március 18-án tartott díszbemutatóról. ⬇️

Varga Dániel beszámolója a március 18-án tartott díszbemutatóról