Az Anyanyelvápolók Szövetsége, gyökereit tekintve több mint harminc éves, országos kiterjedésű társadalmi egyesület, valójában laikusmozgalom: az anyanyelv értékét felismerő, a vele kapcsolatos gondokat érző, s az ebből eredő feladatokat megoldani kívánó nyelvhasználók egyre összehangolódóbb közössége. Magyar nyelvészek, anyanyelvünknek legmagasabb szinteken működő kutatói és oktatói, nem kevésbé
magyar szakos tanárok segítik a munkáját, nehogy a laikusmozgalomból laikus mozgalom váljék. De életet csak szakmán kívüli tagsága adhat neki; azok a legkülönbözőbb foglalkozású felnőttek és fiatalok, akiknek módjuk van a saját szűkebb környezetükben – persze önmagukon kezdve – azért küzdeni, hogy az (életük felgyorsulásával magyarázott de inkább csak mentegetett) hadarás, a szóhasználat pongyolasága, a mondanivaló megfogalmazásának botladozó felületisége, nem kevésbé az egymás körüli érintkezés modorának faragatlansága, a partnerre való tekintetnélküliség, a stílus eldurvulása, folyamatában megállítható, sőt visszaszorítható legyen; hogy érintkezésformánk, s ezen keresztül egymáshoz való viszonyunk kulturáltabbá, emberhez méltóbbá váljék. Ezért bocsátjuk közre ezt a szövetségünkről szóló ismertetőt, várva sorainkba mindenkit, aki egyetért törekvéseinkkel, és tenni is kíván megvalósításuk érdekében.
