28/09/2026
Köszönjük a kedves visszajelzést, jó egészséget kívánunk!🥰
Mondhatnám azt, mennyire nem kívánom senkinek, hogy azzal hívjanak fel az óvodából: a kislányod leesett a mászókáról, beverte a fejét, várjuk a mentőt.
Mondhatnám azt, anyaként ezt milyen borzalmas megélni.
Mondhatnám azt, hogy a legrosszabb rémálmom vált valóra, mivel a több száz gyermek közül az enyémért jött a mentő és szállította kórházba.
Ehelyett azt mondom: ilyen első mentős élményt kívánok minden gyermeknek és szülőnek, mint amiben a kislányomnak és nekem volt részem.
Pénteken 11:30-kor csörgött a telefonom. Az oviból hívtak. Emma leesett a mászókáról, beverte a fejét. Protokoll, hogy fejsérüléskor mentőt kell hívni. Mivel megnyugtatott az óvó néni, hogy Emma jól van, így már csak egyetlen dolog miatt izgultam: nehogy traumatikus élményként maradjon meg neki bármi, ami a mentővel kapcsolatos.
Imám meghallgattatott!
Az országban mindössze kettő olyan gyermekmentő autó van, amely tulajdonképpen egy mobil gyermek intenzív osztály. Mindkettő a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány jóvoltából létezik! Az egyikkel vittek be minket a kórházba.
De ne szaladjunk ennyire előre.
Amikor megérkeztek a mentős bácsik (fiatal, jól szituált, lelkes férfiak, de én maradok a mentős bácsi megszólításnál), rögtön, még mielőtt Emmával találkoztak, megkérdezték az óvó nénit, hogy hívják a kisbeteget, hogy a nevén tudják azonnal szólítani. ( Pont úgy, mint a Mikulás, aki ugyebár minden gyermeknek tudja a nevét. Nyilván. 😉 )
A 30 év alatti mentős bácsinak elmondtam, mi történt és azt is, hogy Emmának éppen aznap lenne a szülinapi bulija. ( Mikor máskor…) A mentős bácsi megvizsgálta Emmát, majd következett a hidegzuhany: be kell vinni a kórházba, de csak megfigyelésre. Ha mindent rendben találnak, a bulit kötelező megtartani. Nem elég, hogy alapos a mentős bácsi, tudja a lányom nevét, még vicces is.
A mentőautóban utazás, ahelyett, hogy traumatikus élmény lett volna Emmának (és anyának), furcsa mód szuper volt. Nem mondom, hogy a jövőben is gyakran szervezek ilyen anya-lánya programot, de azt viszont mondom: ha már úgy adódott, hogy mentővel visznek minket kórházba, ennél az élménynél soha jobbat!
Emma nézhetett mesét, választhatott plüsst, kapott egy halom matricát (lásd a képen), szinte fel sem tűnt neki, hogy alapvetően rossz dolog történt vele.
Tudom. Nem mindenki ilyen szerencsés. Sem a mentős bácsikkal, sem a hozzáállással, sem a mentőautóval. Amit nagyon sajnálok! Én viszont most megengedem magamnak a hála érzését! Mert bár megtörtént, amitől egy szülő talán a legjobban fél, mégis a végére úgy alakult, ahogy álmomban sem gondoltam volna.
Féltem, ha ezek után Emma meghall egy szirénázó mentőautót, úgy fog görcsbe rándulni a gyomra, mint nekem, mikor fogorvoshoz kell mennem. Posztraumás stresszként jelentkezik majd nála is, pusztán a hang. De nem így lett. Azóta, ha mentőautót hall, a szivárvány póni jut eszébe. A plüss, amit ő választhatott. És a matricák. Na meg a kedves mentős bácsi, aki tudta a nevét és megengedte, hogy megtartsa a buliját.
Az a mentős bácsi, akinek a nevét mostantól minden este imába foglalom. Az a mentős bácsi, aki elérte, hogy az adó 1%-omat mostantól nekik ajánlom fel. Az a mentős bácsi, aki az én hitemet visszaadta, a kislányomét pedig nem vette el! Pusztán azzal, hogy kedves és figyelmes volt. Ilyen mentős bácsit mindenhova! Köszönjük Balázs!
(Nem AI tartalom. Nem fizetett promóció. Csak egy hálás anya gondolatai.)
Gyermekrohamkocsi 🙏🙏
