22/09/2026
🚔🤝 A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács ( RÉT) ülésén a rendőrség új vezetői fogadták a Magyar Rendvédelmi Kart és a rendőrségi szakszervezeteket. Az egyeztetés középpontjában az új vezetési és irányítási elvek, a rendőrség szervezeti és működési rendszerének átalakítása, valamint az állomány tapasztalatainak és véleményének hatékonyabb becsatornázása állt.
👮♂️ Szakmai alapú döntéshozatal, decentralizáció és autonómia
Dr. Mecser Tamás r. vezérőrnagy országos rendőrfőkapitány ismertette a vezetése alatt megvalósítani kívánt vezetési és irányítási elveket. Hangsúlyozta, hogy a rendőrség valamennyi foglalkoztatottja – legyen hivatásos állományú, rendvédelmi igazgatási alkalmazott vagy munkavállaló – a szervezet működésének fontos része. Az új vezetői szemlélet alapja az együttműködés, nem egymással, hanem együtt kell dolgozni a közös célokért, egymás tiszteletét és méltóságát megőrizve.
A vezetői döntéseknek tisztán szakmai alapokon, politikai vagy személyes érdekektől mentesen kell megszületniük. Ennek meghatározó eleme a decentralizáció és a helyi vezetői autonómia erősítése. A cél, hogy a döntések lehetőség szerint azon a szervezeti szinten szülessenek meg, ahol a problémák ténylegesen jelentkeznek, és ahol azok súlya, körülményei és a szükséges intézkedések a legpontosabban megítélhetők. A helyi vezetők saját kompetenciájukon belül nagyobb önállóságot kapnak, a működés pedig nem kizárólag központilag meghatározott számok és mutatók teljesítésére, hanem a valós szakmai helyzet kezelésére épül.
A főkapitány kiemelte az alulról érkező vélemények becsatornázásának, különösen a végrehajtói állomány tapasztalatainak jelentőségét. A problémák jelzése mellett ugyanakkor konkrét, szakmailag megalapozott és megvalósítható javaslatokra van szükség. Ezt a közvetlen visszacsatolást támogatja az állományjelző platform is.
Az új vezetés elsődleges célja a normális szervezeti működés megteremtése, az állomány kiáramlásának megállítása, valamint egy tisztább, átláthatóbb és hatékonyabb rendőrség kialakítása, amelyben a közterületi jelenlét – mint a közbiztonság egyik alapja – kiemelt szerepet kap. A vezetők kiválasztásánál a szakmai felkészültség mellett az emberi alkalmasság is meghatározó szempont.
Az új vezetési elvek megvalósításában az országos rendőrfőkapitány az MRK-val és a rendőrségi szakszervezetekkel folytatott konstruktív szakmai együttműködésnek is hangsúlyos szerepet szán.
🔄 Szervezeti racionalizálás és egyértelmű feladatmegosztás
Dr. Horváth Ádám István r. dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes tájékoztatást adott az október 1-jétől életbe lépő szervezeti átalakításokról. A változások célja a szervezeti párhuzamosságok racionalizálása, az egyértelmű feladat- és felelősségi körök kialakítása, valamint a hatékonyabb szervezeti működés megteremtése.
Az átalakítás érinti a Terrorelhárítási Központot (TEK), a Készenléti Rendőrséget (KR), valamint az Országgyűlési Őrséget (OGY). A TEK területi jogállású országos szervként, tisztán műveleti és személyvédelmi feladatkörrel működik tovább, míg az objektumvédelmi feladatok a Készenléti Rendőrséghez kerülnek. Ezzel összefüggésben az Országgyűlési Őrség önálló szervként megszűnik.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) önálló területi szervként, az országos bűnügyi főkapitány-helyettes irányítása alatt működik tovább.
A tájékoztatás szerint összrendészeti szinten az átalakítás nem jár létszámcsökkentéssel, és a végrehajtói állomány illetménye sem sérül. Az átszervezés célja nem a létszámleépítés, hanem a párhuzamosságok megszüntetése, a feladatellátás racionalizálása és az egyértelmű szervezeti felelősségi rendszer kialakítása. Az intézkedések végrehajtása során az emberi szempontok figyelembevétele is kiemelt jelentőséget kapott.
🛡️ Az MRK - az érdekképviseleti működésnek is alkalmazkodnia kell az új irányokhoz
A Magyar Rendvédelmi Kar álláspontja szerint az új rendőrségi vezetési és működési elvek az érdekképviseletektől is új szemléletet és az együttműködés újragondolását igénylik.
Pach Dániel István r. alezredes az MRK Rendőrségi Tagozatának vezetője a szakszervezetek javaslatára reagálva elmondta, hogy nem támogatja az érdekegyeztető fórumok további elaprózódását, megyei, kapitánysági fórumok illetve újabb bizottságok létrehozását. Nincs szükség olyan fórumokra, amelyek a problémák megvitatását célozzák, hiszen a Rendőrség új vezetése közvetlenül rendelkezik a valós információkkal. Ahol egy probléma jelentkezik, azon a szinten, azonnal kell azt kezelni, és ha szükséges, akkor kell kérni az országos vezetés intézkedését. Az alelnök negyed évszázados szakszervezeti vezetői tapasztalata alapján úgy gondolja, hogy egy idealizált világban nincs szükség érdekképviseletekre, hiszen ha mindenki tudja a helyét és szerepét és egy állománybarát szervezet kerül kialakításra, nincs szükség olyan szervezetekre, amelyek a problémák megoldásáért működnek, de hangsúlyozta, hogy még koránt sem tartunk itt. Véleménye szerint a rendőrség új vezetésének bizalmat és támogatást kell adni az érdekképviseleti szervezetek részéről hiszen évtizedek óta nem volt még ilyen szintű nyitottság és őszinte kommunikáció a vezetői oldalról. A Kar álláspontja összhangban áll a decentralizált működés alapelvével, célja ezért az érdekegyeztetés hatékonyságának és az együttműködésnek a megerősítése, valamint annak támogatása, hogy a felmerülő problémák helyben rendeződjenek.
A következő időszakban meg kell vizsgálni, hogy az új vezetési és szervezeti struktúra miként működik a gyakorlatban, és a tapasztalatok alapján kell meghatározni az érdekképviseleti fellépés szükséges irányait. Ehhez jelenleg türelemre, konstruktív szakmai párbeszédre és konkrét javaslatokra van szükség.
📍 Az MRK hangsúlyozta: nem konkurenciája a rendvédelmi szakszervezeteknek, hanem azok partnere. Az MRK új vezetése az elmúlt egy évben azon dolgozott, hogy megszüntesse a szakszervezetek és köztestület közötti rivalizálást és egymást támogatva és erősítve közösen lépjenek fel a rendvédelmi dolgozók érdekében. A közös cél az állományt érintő problémák megfelelő szintre történő becsatornázása, valamint annak elősegítése, hogy az érdekegyeztetés eredményeként érdemi döntések, valós intézkedések és tényleges megoldások szülessenek, hogy a klasszikussá vált érdekképviseleti szlogen megvalósuljon, hogy „rólunk nélkülünk ne döntsenek”.
