22/05/2026
7,8 millió ív legyártva. Közpénzmilliárdok elköltve. Az eredmény pedig megint ugyanaz: a számlát az emberek fizetik, a kérdésekre pedig nincs rendes válasz.
Az aHang bízik abban, hogy az új kormány valóban komolyan veszi a transzparencia és az átláthatóság fontosságát, és visszamenőleg is nyilvánosságra hoznak ehhez hasonló ügyeket.
https://www.facebook.com/share/p/16sRm2R5qE/?mibextid=wwXIfr
Megérkeztek az utolsó orbáni konzultációhoz kapcsolódó közérdekűadat-igénylésünk válaszai ❗️❗️❗️
K Ö Z L E M É N Y
Az aHang éveken át nyújtott be közérdekűadat-igényléseket a nemzeti konzultációkkal kapcsolatban, hogy kiderítsék, mennyi pénzt költött el az Orbán-kormány erre, illetve hogy megtudják, hogyan zajlik az eredmények feldolgozása.
A Fidesz 2026 januárjában indított utoljára konzultációt (akkor éppen Nemzeti Petíciónak nevezték el), annak a nem létező Tisza-adó volt a témája. Bár hivatalosan április 8-án lezárták az “Üzenjünk Brüsszelnek: nem fizetünk!” című, nemzeti konzultációt, hivatalos eredmények, és adatok sem a választásokig, sem sokáig utána nem kerültek nyilvánosságra.
Ezt követően, április 22-én nyújtott be adatigénylést a Miniszterelnöki Kabinetirodának az aHang. Május 7-én a Kabinterioda azt a választ küldte Szalóki Viktornak, a civil szervezet politikai igazgatójának, hogy “az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik”, ezért 15 nappal kitolták a teljesítést.
Május 8-án, az új parlament megalakulása előtti napon végül feltöltötték a kormány felületére a végeredményket, és eddig szokatlan módon azt is közzétették, hogy a küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása 3,5 milliárd forintba került, míg a "Nemzeti Petíció" nyomdai szolgáltatás, amit Balásy Gyula cége végzett az 431 millió forintba került.
Az új kormány megalakulását követően, május 22-én, a Miniszterelnöki Kabinetiroda aláírásával aztán megérkeztek a válaszok az aHang közérdekűadat-igénylésére. A civil szervezet - csak úgy, mint korábban - 8 kérdést küldött el:
🔴 Hány ív került legyártásra?
🔴 Mennyibe került az ívek nyomtatása?
🔴 Melyik cég végezte a nyomdai feladatokat?
🔴 Hány ív került postázásra?
🔴 Hogyan került ellenőrzésre, hogy egy magánszemély nem küldte vissza online és postai úton is az ívet?
🔴 Mely médiumokkal, sajtóorgánumokkal - televíziós csatorna, rádió, nyomtatott újság, online hírportál - kötött szerződést a kormány, hogy hirdesse a petíciót?
🔴 A nemzeti petícióhoz kapcsolódóan, hány forintba kerültek a hirdetések összesen (TV reklámok, online média felületeken való reklámozás, közösségi médiában reklámozás, nyomtatott sajtóban reklámozás)?
🔴 Milyen eredmények születtek a konzultáción?
A válaszából kiderült: összesen 7,8 millió petíciós ívet gyártottak le, azonban ezek közül csak 7 533 160 darabot postáztak ki a magyar embereknek. Ez azt jelenti, hogy közel 267 ezer legyártott ív végül nem jutott el a címzettekhez. A nyomdai előállítás - ezt már korábban ismertté vált - önmagában több mint 431 millió forintba került, amit a a Lounge Design Kft.-től rendelte meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda ezúttal sem tudott érdemi választ adni arra, hogy hogyan ellenőrizték a kitöltéseket, ismét azt a választ közölték, hogy: „a kormányzat tisztelettel fordul a magyar emberek felé”, és bízik abban, hogy a polgárok becsületesen éltek a véleménynyilvánítás lehetőségével. A kormany.hu-ra feltöltött adatokból és az aHangnak elküldött válaszokból az is kiderült, hogy a kormány szerint összesen 1 834 176 kitöltés érkezett vissza a Nemzeti Petícióra, ebből 1 686 941 postai úton, míg 147 235 online formában. A kormány ugyanakkor nem adott részletes adatokat arról, történt-e bármilyen duplikációszűrés vagy ellenőrzés a két rendszer között.
A 6. és a 7. kérdésekre, hogy milyen médiumokkal, sajtóorgánumokkal - televíziós csatorna, rádió, nyomtatott újság, online hírportál - kötött szerződést a kormány, hogy hirdesse a petíciót, és ez mennyibe került, ezúttal nem a szokásos választ kapta az aHang. Az eddigiekben mindig azt a választ kapták, hogy ezen adatok kiadása aránytalan nehézséget okozna, ezért betekintési jogot biztosítanak.
Ezúttal azonban a Miniszterelnöki Kabinetiroda egy linket küldött a fenti kérdésekre, amelyek az EKR rendszerben mutatnak rá a Balásy Gyulával kötött keretszerződés dokumentumaira. A közbeszerzési dokumentum szerint a szerződés tárgya: „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 53., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 61.”
A keretszerződés maximális összege nettó 27 559 055 118 forint plusz áfa volt, amelyhez még további 30 százalékos opciós keret is tartozott. Az érintett kérdésekre azonban nem adnak választ a dokumentumok.
“A közérdekű adatigénylés célja éppen az lenne, hogy a nyilvánosság pontos képet kapjon arról, például, hogy mennyi közpénzt fizet a kormány arra, hogy a saját pártpolitikai üzeneteit hirdesse a propagandájában.” - áll a szervezet közleményében.
Az aHang bízik abban, hogy az új kormány valóban komolyan veszi a transzparencia és az átláthatóság fontosságát, és visszamenőleg is nyilvánosságra hoznak ehhez hasonló ügyeket.
