Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása

25/07/2026

18/07/2026

A minisztériumnak kulcsszerepe lesz a kijevi kormányzat és az önkormányzatok együttműködésében.

13/07/2026

🇹🇯 A Tiszaújlaki kistérség (Вилоцька селищна територіальна громада) Kárpátalja (Закарпатська область) déli részén, a magyar határ és a Tisza mentén helyezkedik el.

A térség kedvező fekvésű: Tiszaújlak nemzetközi közúti határátkelővel (Tiszaújlak–Tiszabecs), valamint Ukrajna belső régiói felé kapcsolatot biztosító vasúti összeköttetéssel is rendelkezik.

A kistérség 2020. július 12-én alakult meg a Beregszászi járás (Берегівський район) részeként, 11 települést foglalva magába. A 14 ezer fős kistérség lakosságának közel háromnegyede magyar nemzetiségű. Központja a 3 ezer fős Tiszaújlak.

A kistérség gazdaságának alapját a mezőgazdaság képezi, elsősorban a szántóföldi növénytermesztés és a fóliás kertészeti termelés. A Tisza közelsége emellett vízi turisztikai lehetőségeket is kínál.

Ez a bejegyzés az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. Tartalma kizárólag a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió nézeteit.

🇬🇧 Vylok micro-region is located in the southern part of Zakarpattia Oblast, along the Hungarian border and the Tisza River.

The region enjoys a favorable location: Vylok has an international road border crossing (Vylok–Tiszabecs) as well as a rail connection providing access to Ukraine’s inland regions.

The micro-region was established on July 12, 2020, as part of Berehove Raion, comprising 11 settlements. Nearly three-quarters of the micro-region’s population of 14,000 are of Hungarian ethnicity. Its administrative center is Vylok, with a population of 3,000.

Agriculture forms the basis of the micro-region’s economy, primarily arable farming and greenhouse horticulture. The proximity of the Tisza River also offers opportunities for water-based tourism.

This post was produced with the financial support of the European Union. Its contents are the sole responsibility of the Research Institute for National Strategy and do not necessarily reflect the views of the European Union.

04/07/2026

🇹🇯 A Nagyberegi kistérség (Великоберезька сільська територіальна громада) Kárpátalja megye (Закарпатська область) délnyugati részén, a Beregszászi járásban (Берегівський район) helyezkedik el.

Területe túlnyomórészt síkvidéki, mezőgazdasági művelés alatt álló terület, ugyanakkor a járáson belül itt található a legnagyobb – több mint 5 ezer hektáros – erdőállomány. A kistérség keleti határát a Borzsa folyó kíséri.

A kistérség 2020 júniusában jött létre Ukrajna decentralizációs reformjának keretében, és öt települést foglal magában. A 6 ezer fős összlakosságú térség vegyes etnikumú: Nagybereg és Beregújfalu túlnyomórészt magyar települések, míg Alsóremete, Felsőremete és Kovászó ukrán/ruszin többségűek.

A kistérség gazdaságának húzóágazata a mezőgazdaság: a helyi farmergazdaságok főként gabonaféléket, kukoricát és napraforgót termesztenek, emellett jelen van az állattartás, és kisebb léptékben a feldolgozóipar is (hús- és tejtermékek előállítása).

Ez a bejegyzés az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. Tartalma kizárólag a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió nézeteit.

🇬🇧 Velyki Berehy micro-region is located in the southwestern part of Zakarpattia Oblast, in Berehove Raion.

Its territory consists predominantly of flat, agriculturally cultivated land; however, it is also home to the largest forest area in the district – covering more than 5,000 hectares. The eastern border of the micro-region is marked by the Borzsa River.

The micro-region was established in June 2020 as part of Ukraine’s decentralization reform and comprises five settlements. The region, with a total population of 6,000, is ethnically diverse: Velyki Berehy and Berehuifalu are predominantly Hungarian settlements, while Nyzhni Remety, Verkhni Remety, and Kvasovo have Ukrainian/Rusyn majorities.

Agriculture is the main sector of the micro-region’s economy: local farms primarily grow grains, corn, and sunflowers; in addition, there is livestock farming and, on a smaller scale, a processing industry (production of meat and dairy products).

This post was produced with the financial support of the European Union. Its contents are the sole responsibility of the Research Institute for National Strategy and do not necessarily reflect the views of the European Union.

01/07/2026

Az Interreg VI-A NEXT HUSKROUA Program társfinanszírozásával megvalósuló Planning4U projekt keretében négy kollégánk vehette át az elmúlt napon a veszprémi Pannon Egyetem „Területfejlesztés és fejlesztéspolitika” szakirányú továbbképzési szakán megszerzett oklevelüket. 📜🧑‍🎓
Ezúton is gratulálunk számukra és sikeres munkát kívánunk a továbbiakban!🤝
A képzésre a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Planning4U projekt, valamint a Pannon Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem partnerségében kerülhetett sor.
🇭🇺Ez a bejegyzés az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. Tartalma kizárólag a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió nézeteit.
🇬🇧This post was produced with the financial support of the European Union. Its contents are the sole responsibility of Transcarpathien Frontier Local Governments' Association and do not necessarily reflect the views of the European Union.
🇺🇦Цю матеріал створено за фінансової підтримки Європейського Союзу.
Його зміст є виключною відповідальністю АОМС «Об'єднання Прикордонних Органів Самоврядування Закарпаття» і не обов'язково відображає погляди Європейського Союзу.

28/05/2026

🇭🇺 A Mezőkaszonyi kistérség (Косоньська сільська територіальна громада) Kárpátalja megye (Закарпатська область) délnyugati részén, közvetlenül a magyar határ mentén helyezkedik el. Túlnyomórészt síksági jellegű területét mezőgazdasági hasznosítású földek dominálják.

2019. szeptember 19-én jött létre Ukrajna decentralizációs reformjának keretében a Beregszászi járás (Берегівський район) részeként. 8 települést (5 korábbi községi tanácsot) foglal magában, központja a kétezer fős Mezőkaszony. Népességszáma a becslések szerint közel 7 ezer fő, lakosságának túlnyomó többsége (több mint 90 százaléka) magyar nemzetiségű.

A kistérség közvetlen határkapcsolattal rendelkezik Magyarország felé (Mezőkaszony–Barabás határátkelő), amely meghatározó tényező a térség mobilitási és gazdasági jellemzőiben. Gazdaságában a turizmus kiemelt jelentőségű: Mezőkaszony határában két termálfürdő működik, amelyek szezonálisan jelentős látogatóforgalmat generálnak. Emellett a mezőgazdaságnak is jelentős szerepe van a térségben.

Ez a bejegyzés az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. Tartalma kizárólag a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felelőssége, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió nézeteit.

🇬🇧 The Koson micro-region is located in the southwestern part of Zakarpattia Oblast, directly along the Hungarian border. Its predominantly flat landscape is dominated by agricultural land use.

The community was established on September 19, 2019, as part of Ukraine’s decentralization reform within Berehove Raion. It consists of eight settlements (formerly belonging to 5 village councils), and its administrative center is Koson, a settlement of approximately 2,000 inhabitants. The total population of the microregion is estimated at nearly 7,000 people, more than 90 percent of whom are of Hungarian ethnicity.

The microregion has a direct border connection with Hungary through the Koson–Barabás border crossing, which plays a decisive role in the area’s mobility patterns and economic characteristics. Tourism plays a particularly important role in the local economy: two thermal spa complexes operate on the outskirts of Koson, attracting significant seasonal visitor traffic. In addition, agriculture remains a key sector of the region’s economy.

This post was produced with the financial support of the European Union. Its contents are the sole responsibility of the Research Institute for National Strategy and do not necessarily reflect the views of the European Union.

27/05/2026

Громади зможуть доплачувати фахівцям з міжнародних проєктів коштом грантів — Верховна Рада ухвалила законопроєкт №10284

Це саме той випадок, коли зміни непомітні на перший погляд, але критично важливі для кожної громади, яка хоче залучати міжнародні ресурси.

Донедавна органи місцевого самоврядування опинялися в пастці. Для участі в грантах ЄС та програмах донорів потрібні фахівці з проєктним менеджментом та іноземними мовами. Але забезпечити їм гідну оплату з місцевого бюджету — майже нереально. У підсумку громади втрачали кваліфіковані кадри: люди йшли в приватний сектор або за кордон. А разом із ними — шанси на інвестиції, відновлення та розвиток.

Ухвалений закон №10284 цю пастку ліквідує.

🔹 Що змінюється?
Посадовці ОМС та державних органів, які готують заявки, ведуть переговори та звітують за міжнародними проєктами, зможуть отримувати доплати за додаткове навантаження безпосередньо з бюджету самого проєкту — коштом ЄС, іноземних урядів або донорів.

🔹 Чи ляже це тягарем на місцеві бюджети?
Ні. Жодної копійки з податків українців. Лише залучені кошти.

🔹 А навіщо це потрібно?
Аби громади могли не просто «шукати гранти», а якісно їх супроводжувати — з мотивованими людьми, які мають час і ресурс для цієї роботи.

Народний депутат Олександр Аліксійчук так прокоментував ухвалення:

«Закон дасть можливість ОМС залучати фахівців зі знанням проєктного менеджменту та володіння іноземними мовами до роботи, при цьому платити їм належну оплату праці за рахунок коштів міжнародних програм та фондів. Це важливий крок для посилення спроможності громад та державних інституцій у роботі з міжнародними проєктами, грантами та програмами транскордонного співробітництва»

Народний депутат Віталій Безгін, який разом із колегою чимало зробив, щоб довести документ до фінішу, додав:

«Неймовірно вагомий крок для міжнародного співробітництва громад і регіонів! Фахівці з міжнародних проєктів в органах місцевого самоврядування, що залучають інвестиції в свої території, зможуть отримувати доплати із залучених коштів! Краще грошове забезпечення! Нуль додаткового навантаження на українських платників податків!»

За законопроєктом — майже три роки роботи. І тепер є головне: чіткий правовий механізм, який дозволяє громадам не просто мріяти про міжнародну допомогу, а професійно з нею працювати.