Az alapkőletételre 1990. november 24-én került sor Szolyván. A
Szolyvai Emlékpark beépítési tervének elkészítésére 1991-ben Asztalos
Éva ungvári építészt kérték fel, majd, miután még abban az évben elké-
szült a szükséges dokumentációs anyag, beindult maga az építkezés is. Az 1992 áprilisában bejegyzett Kárpátalja Alapítvány Tóth Mihály
vezetésével megtartotta első ülését. Ezen elvi döntés születe
tt, miszerint
az alapítvány felvállalja a Szolyvai Emlékpark építésének ügyét.
1993-ban a Polenai Üdülőépítési Vállalat (igazgatója Petro Hutnik) a
Kárpátalja Alapítvány megbízása alapján megkezdte a területrendezést,
fontossági sorrendben hozzálátott az építészeti munkálatok végrehajtá-
sához. Az Emlékpark építésének költségeit magánszemélyek adakozásá-
ból, vállalatok hozzájárulásaiból (jelentősebbek: Péterfalvi Határőr Kolhoz,
Beregszászi Ruhagyár, Nagybaktai Kísérleti Állomás, Gáti Állami
Tenyészüzem stb.), valamint az Illyés Gyula Közalapítvány támogatásá-
ból biztosították.1994. július 9-én Molnár Bertalan, a megyei tanács első elnökhelyettesének
dolgozószobájában került sor a Szolyvai Emlékparkbizottság
megalakulására. Az alapítók: Tóth Mihály parlamenti képviselő, Fodó
Sándor, a KMKSZ elnöke, Dupka György, a megyei tanács rehabilitá-
ciós munkabizottságának tagja, a MÉKK elnöke, Horváth Sándor, a
Kárpátaljai Alapítvány ügyvezetője, Molnár Bertalan, a Területi Tanács
Végrehajtó Bizottsága elnökhelyettese, a rehabilitáltak jogai vis -
szaállításával foglalkozó munkabizottság elnöke.
1994. november 27-én került sor a park, illetve a népnyelv által Siratófalnak
elnevezett objektum felavatására. Ez utóbbi a park szerkezeté-
nek központi eleme, az emlékgyűlések színhelye – egy sajátos fórum. A fórum körszelet alakú, pontosabban több körszeletből áll, amelyek a
pokol körtereit jelképezik. A hat kör lépcsőzetet alkot. A felső kör nyílt
teret, emelvényt képez. A siratófal mögötti domboldalban lévő temetkezési
hely maradvány területét bokrok és fák borítják. A park területéhez
tartozik az első világháborús katonatemető és emlékoszlop. A park avatásának alkalmából az elvégzett munka elismeréseként
Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke az Emlékparkbizottságot a
Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérmével tüntette ki.
1995-ben az emlékparkban a munkálatok tovább folytatódtak
részben az Illyés Közalapítvány, részben a Németországi Hadisírgondozó
Alapítvány támogatásával. Heveli Antal atya, Szolyva város
római katolikus plébánosának kezdeményezésére és védnöksége alatt
az Emlékpark feletti dombon elkészült a sztálini önkény áldozatainak
emléket állító obeliszk is, így új emlékműrésszel gyarapodott az
emlékpark-komplexum; ennek felszentelésére 1995. november 19-én
került sor.
2004. november 20-án az elhurcolás 60. évfordulójának szentelt
gyászszertartás keretében felavatták 126 magyarlakta település emléktábláit. Ezeken a siratófalon elhelyezett gránitkőtáblákon több mint 5500
mártír neve olvasható. Szolyvai emlékpark 70 éve történt…
Sokéves, következetes, célirányos, jelentős eredményeket felmutató
munkája elismeréseként a Szolyvai Emlékparkbizottság Kisebbségi díjban
részesült. A Szolyvai Emlékparkbizottság 1993-tól 2007 végéig jogi személyiséggel
nem rendelkező civil szervezetként tevékenykedett. 2008. január
23-án került bejegyzésre a Szolyvai Emlékpark-bizottság Kárpátaljai Jó-
tékonysági Szervezet. A jogi személyiséggel rendelkező Szolyvai Emlékpark
Bizottság alapítói, tagjai: Tóth Mihály (elnök), Dupka György (felelős
titkár), Argyelán György, Vass István, Iván Kerecsán, Reöthy János
(Szolyva), Gajdos István, Zubánics László, Kincs Gábor, Revák István
(Beregszász), Kizman Zoltán (Munkács), Kőszeghy Elemér, Alekszej
Korszun, Horváth Sándor, Lazur Jaroszlav (Ungvár) és az azóta elhunyt
Árpa Péter (Ungvár), Pirigyi Béla (Beregszász), Vass Tibor (Kijev).
2008–2009 között a Szülőföld Alap támogatásának köszönhetően a
Bizottság felépíttette a haranglábként is funkcionáló Mártírok Kápolnáját,
illetve kialakított egy vizesblokkot a park területén. A Mártírok
Kápolnájában egy a „malenkij robot” fontosabb dokumentumaiból álló
emlékkiállítás került elhelyezésére. A bizottság elvégezte a park területének
privatizálását: a földterület és a rajta található ingatlanok tulajdonjoga
a Szolyvai Római Katolikus Egyházközségre lett bejegyezve, míg
a fejlesztési és állagfenntartói feladatokat a továbbiakban is a Szolyvai
Emlékparkbizottság látja el.
2010-ben a Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. támogatásának és a
Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ közreműködésének köszönhetően
turisztikai irányadó és útjelző táblák felállítására került sor a
Szolyvai Emlékparkhoz vezető utakon. Azóta az útjelző-információs táblák
jelentősen megkönnyítik a látogatók gyors tájékozódását a Szolyvai
Emlékparkhoz vezető Csap-Kijev főúton, illetve Szolyva városán belül. A bizottság háromnyelvű (ukrán, német, magyar) információs táblát helyezett
el a park főbejáratánál, illetve ugyancsak háromnyelvű színes tá-
jékoztató brosúrákat és képeslapokat adott ki a Szolyvai Emlékparkról.
2010-től a Bethlen Gábor Alap a Szolyvai Emlékparkot a Nemzeti
Jelentőségű Intézmények közzé sorolta. Minden év novemberének az Erzsébet-naphoz legközelebb eső szombatján
az Emlékparkbizottság rendezésében a kárpátaljai magyar társadalmi
szervezetek, történelmi egyházak koszorúzással egybekötött
megemlékezést, gyászszertartást tartanak. Az Emlékparkbizottság folyamatosan gondoskodik a park állagának
megőrzéséről, rendben tartásáról. Kezdeményezte, hogy a park területén
lévő objektumok a megyei műemlékvédelmi hatóság védnöksége alá kerüljenek. Folyamatosan szorgalmazza a túlélők erkölcsi és anyagi rehabilitációjának
kérdését, valamint e tragikus események megtörténtének
hivatalos elismerését az ukrán állam részéről. Támogatja az elhurcolá-
sokkal kapcsolatos levéltári és más, a témával kapcsolatos kutatásokat,
valamint e munkák eredményeinek publikálását. Ebben a tárgykörben
több mint 30 önálló kiadvány és számos tanulmány jelent meg. Évente
kerül sor konferenciákra, ahol e kutatások eredményei és a hozzájuk
kapcsolódó publikációk bemutatásra kerülnek. A testület kutatói elő-
adásokat tartanak Kárpát-medence különböző magyarlakta városaiban,
bekapcsolódtak a tudományos műhelyek tényfeltáró munkáiba. Kezdeményezték
a Kárpát-medencei áldozatok listájának összeállítását régi-
ónként (Magyarország, Felvidék, Erdély, Délvidék) az elhurcolt magyar
és német polgárok neveinek emlékhelyeken való megörökítéséhez. A kutatások
során ismertté vált áldozatok névsorát tartalmazó emlékkönyv a
Mártírok Kápolnájában kerül elhelyezésre, illetve újabb, közel négyezer
mártír neve felkerül a park gránittábláira. A Szolyvai Emlékpark ma Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb
emlékparkja, a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelye, a megnyugvás
és kiengesztelés emlékeztető helyszíne. Az utóbbi időben egyre
többen keresik fel Magyarországról, de elzarándokolnak ide a kelet-szlovákiai
Kassa és Nagykapos térségéből, a romániai Szatmár megyéhez
tartozó Halmiból, valamint nyugati országokból is.
