07/04/2026
45. Hallgatói Parlament | Március 27-29.
Nagykövesden, a Kikelet Kassa jóvoltából
Ragyogó arcok, keleti levegő, legtöbbünknek pedig egy kacskaringós utazás. Helyet foglalva meg is kezdődött a hírhedt „DH-s oldás”.
Kiöregedőfélben már jónéhány HP-t végigültem. Zöldfülűként még némán, manapság már levegő után kapkodva egymást érik a kérdések. Mindenki sürög-forog, alig bírunk kizökkenni a mindennapokból. Van, aki az egyetem nyomása elől menekül, más a munka mókuskerekét hagyná maga mögött egy hétvégére.
Alelnök, projektvezető, koordinátor, komolyabbnál komolyabb göncökbe bújva próbáljuk leplezni halandó mivoltunkat, miközben államosdit játsszunk. A külvilág számára így tűnhet, szórakoznak a diákok. Azonban az előadások közepette feleszméltem. Egy pillanatra körbenéztem, és nem a szerepekkel felvértelt alelnökeinket láttam, hanem az álca mögötti embereket - a barátaimat.
Szabadidejüket feláldozva, maradandót alkotnak az egy cipőben járó egyetemistáknak. Legyen szó bulikról vagy kulturális eseményekről, keletről vagy nyugatról - egy több évtizede változó közösséget tartanak életben, szikrát gyújtva a következő generáció szívében egyaránt.
Hálás vagyok, hogy ennyi szokatlan, rendkívüli emberrel hozott össze a sors, és hogy apró fogaskerékként részese lehetek a lassan 35 éve kattogó szerkezetnek. Bevallom, olykor-olykor olajozásra szorul, de kellő odaadással, elődeink intelmeivel és temérdek verejtékkel, hiszem, hogy nemcsak működtetni, hanem képesek leszünk felvirágoztatni is a múlt hagyatékát.
Büszke vagyok rátok, kedves DH-sok, és alig várom, hogy újra találkozzunk!
Szeretettel,
Koni
