24/02/2026
A Délmagyarországi Közlöny egyik újságírója 1891-ben arról számol be, hogy országszerte 2993, ebből Temes megyében 168 olyan személy él még, akik részt vettek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeiben, majd 1898 márciusában, név szerint felsorolja azon személyeket, akik ekkor Temesváron még éltek, és akik 1848–49-ben a honvédek között szolgáltak.
A temesvári temetőket viszonylag egyidejűleg, az 1880-as és 1890-es évek között rendezték át. Ennek következtében nem találunk 1890 előtti sírokat, így a korabeli halottak, különösen a 48-as honvédek sírjai sem. De elmondható, hogy az 1890 előtti időszakban még nem volt elterjedt szokás a 48-as honvédek sírjainak megjelölése, így azok mivoltukat tekintve nem mindig voltak egyértelműen felismerhetők.
Immár negyedik éve kutatok, fényképezek és írok a helyi magyar újság évkönyvében Temesvár nevezetes elhunyt személyeiről. Eddig az erzsébetvárosi, józsefvárosi és gyárvárosi temetők sírjait dolgoztam fel. Folyamatban van a belvárosi. A fent említett személyek közül hatnak a sírját sikerült megtalálnom, de a felsoroltakon kivüli még jó párat. Eddig 17 személyét. Természetesen ez még csak a kezdet. Sajnos, a jelenlegi helyi és országos törvények, rendelkezések nem védik megfelelően ezeket a sírokat, így sok esetben veszélybe kerültek, felszámolták vagy elpusztultak. Eddig két ilyen esetben sikerült megmentésüket vállalnunk egyesületünk révén.
Íme az eddig megtalált 1848–49-es szabadságharcot túlélő honvédek sírhelyei:
A Józsefvárosi sírkertben:
Kremser János – Sírfelirat: nyugalmazott m. kir. erdőmester és 1848/49-iki honvédfőhadnagy, született 1827 január 8-án, meghalt 1909 december 19-én.
Schopf Antal (1807-1895) - pénzügyi tanácsos, a temesi takarékpénztár igazgatósági tagja. Jelen volt a világosi fegyverletételnél, mint Békessy ezredes hadsegéde. A szabadságharc lezajlása után elfogták és a pesti Új Épületbe zárták.
(Megjegyzés: A sírköve jelenleg földre dőlve és a főldbe taposva várja megmentését).
Vukovich László –hornoki-. 1848/49-iki honvédszázados. Meghalt 1894 március 11-én, élete 91-ik évében.
Dr. Vargics Imre. - Mint tizennégy éves ifjú vett részt a szabadságharcban, amelyből mint őrmester tért vissza; meghalt 1904-ben, élt 71 évet.
A gyárvárosi sírkertben:
Hemmert Ferenc (1830–1914). Címzetes őrmesteri felelős. Bem tábornok alatt végigküzdötte a szabadságharcot és Világosnál meg is sebesült. (Megjegyzés: ezt a honvédsírt nemrég felszámolták, egyesületünknek sikerült kimenteni és hamarossan felállítani egy végleges helyre).
Krecsmáry Pál (megh. 1901-ben, 78 éves korában). 1848-as Lehel-huszárfőhadnagy, nyugalmazott uradalmi főmérnök. Vécsey gróf hadtestében harcolt Temesvár 107 napos ostrománál.
A báró Hiller és Tormássy család sírjában, a szabadságharc három részvevője nyugszik.
-alsebesi- Tormássy Kálmán, 1848-ban szolgabíró, majd a honvédseregben gróf Hadik Gusztáv honvédezredes segédtisztje. 1861-ben ismét szolgabíró. Meghalt 1873-ban;
-alsebesi- Tormássy Mihály, 1848 április 5-től alszolgabíró. A honvédseregben századosi rangban harcolt. Meghalt 1875-ben;
-alsebesi- Tormássy Kálmánné, született butyini és perkoszovai Hiller Ernesztina bárónő, az 1848-as honvédszázados Tormássy Kálmán özvegye. Osztrák generális leányaként a szabadságharc alatt férje oldalán volt és fontos kémszolgálatot teljesített a magyar seregnek. Meghalt 1904 március 17-én, 76 éves korában.
Vudy Antal (1833–1901). Apát-plébános, szentszéki ülnök, kerületi esperes. Gyermekfejjel, apja oldalán vett részt az 1848-49-es szabadságharcban.
A belvárosi sírkertben:
Brettner József (1830-1881). Sírfelirat: „Itt nyugszik BRETTNER JÓZSEF köz és váltó ügyvéd, a Temesvári ügyvédi kamara elnöke és 1848-49-ik évi honvéd tiszt, meghalt 1881-ik évi Deczember 1o-én élete 51-ik és boldog házasságának 17-ik évében. Jelen emléket emelik neje és hálás gyermekei Ilma és Irén”;
Josef Fockner/Fokner József/ (1800, Grác, Ausztria-1883). Sírfelirat: „Itt nyúgszik Fokner József, az 1848-49 honvéd és Dandár parancsnoka ki hosszas küzdelemek után 1883 év Ápril hó 21. életének 82 évében mint jeles hazafi joblétre szenderült. Béke hamvaira!”
A Dóm alatt a székesegyház kápolnájában:
Németh József-György (1831-1916). Felszentelt püspök, teológiai rektor.
1848-ban, 17 évesen, több iskolatársával a szent talárt honvédek egyenruhájára cseréli s piros sapkás honvédként részt vesz a szabadságharcban. A fegyverletétel után visszatér a temesvári papnevelő intézetbe s ezentúl papi-püspöki életpályája visszatér a normális kerékvágásba.
Az izraelita sírkertben:
Derera Israel –gyarmathai- (1827-1908).
Nagykereskedő és gyártó. A helyi szefárd zsido közösség elnöke.
Dr. Ehrenfest Fülöp Sírfelirat: (1810, Loschitz, Csehország-1891). 1849-ediki honvéd törzsorvos.
Eisenstadter Ignác –buziási- (megh. 1893-ban). A temesvári kereskedelmi és iparkamara elnöke. 18 évesen állt be a honvédekhez, vitézsége folytán néhány hónap alatt közlegényből főhadnaggyá lépett elő. A szabadságharc leverését követően büntetésül közlegényként besorozzák a császári hadseregbe.
Schnabel Gyula (megh. 1899-ben, élt 77 évet). 1848/49-ik honvéd-hadnagy a koronás arany érdemkeresz és több külföldi rendjel tulajdonosa, az Oraviczai Izraelita hitközség díszelnőke.
A csatolt fényképek mellé, minden személynek átmásoltam a már felsorolt adatokat.
