08/07/2026
🌿Kopjafaavatás és szerenád – 2026-ban is folytatódott a hagyomány
2026. július 2-án ünnepi és meghitt eseményre került sor a Studium–Prospero Alapítvány Trébely utcai Tanári Lakások Szakkollégiumának kertjében: a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) 2026-ban végzett hallgatóinak kopjafaavatására és hagyományos kántálási ünnepségére.
A kopjafaavatás immár évek óta fontos közösségi hagyomány, amely egyszerre őrzi az egyetemi évek emlékét, az összetartozás érzését és azt az értékrendet, amelyet a végzős hallgatók magukkal visznek hivatásuk gyakorlása során. A kopjafán található üzenet – „Tudás a kézben. Emberség a szívben.” – méltóan foglalja össze azt az örökséget, amelyet az új nemzedék továbbvisz.
Az ünnepség résztvevőit a Studium–Prospero Alapítvány kuratóriuma nevében Dr. Vass Levente ügyvezető elnök köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a Trébely utcai kert nem csupán egy emlékhely, hanem élő közösségi tér is: olyan találkozási pont, amely mindig visszavárja az egykori végzősöket, és amely nyitott az új találkozások, kezdeményezések és közös gondolatok előtt.
Dr. Vass Levente hangsúlyozta, hogy az egyetemről kilépő fiatalok nemcsak szakmai tudással, hanem felelősséggel és emberi tartással is felvértezve indulnak el életútjukon. Arra biztatta őket, hogy a megszerzett tudást mindig az emberek szolgálatába állítsák, hiszen egy hivatás értékét nemcsak a szakmai felkészültség, hanem az együttérzés, az alázat és az emberség is meghatározza. Kiemelte: a kopjafák üzenete emlékeztet arra, hogy a tudás és az emberi értékek egymást erősítve adnak valódi tartást egy közösségnek és egy nemzedéknek.
A MOGYTTE oktatói közösségének nevében Dr. Szász József-Attila dékánhelyettes szólt a végzős hallgatókhoz. Jó kívánságait tolmácsolva hangsúlyozta, hogy életük során bizonyára találkoznak majd nehézségekkel, akadályokkal és „barátságtalan ellenszéllel”, de az egyetemi évek alatt megszerzett tudás, a kitartás és az emberi kapcsolatok erőt adhatnak számukra a kihívások leküzdéséhez.
Az ünnepi alkalmat Szakács György unitárius lelkipásztor gondolatai és áldása tették teljessé. Prédikációjában a Zsidókhoz írt levél 10. fejezetének 39. versét idézte:
„Mi azonban nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”
(Zsidókhoz írt levél 10,39)
Az ige üzenetét a végzősök életútjára vonatkoztatva hangsúlyozta a kitartás, a hit, a hivatástudat és a helytállás fontosságát. Kiemelte: a kopjafák nemcsak a múltra emlékeztetnek, hanem a jövőbe vetett hit és a folytonosság jelképei is – azt üzenik, hogy minden nemzedéknek megvan a maga küldetése és felelőssége.
Ezt követően került sor a kopjafák megkoszorúzására, majd a végzős hallgatók hagyományos kántálása zárta az ünnepi alkalmat. A szerenád egyszerre jelentett búcsút, hálaadást és útravalót: egy szép pillanatot, amely összeköti a múlt emlékeit a jövő reménységével.
A kopjafák ezután is őrzik majd azoknak a fiataloknak az emlékét, akik tudással a kezükben és emberséggel a szívükben indulnak el hivatásuk útján.
🙏 Köszönet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek és a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak a támogatásért, amely lehetővé teszi értékőrző közösségi hagyományaink továbbélését.
