Székely Nemzeti Tanács

25/06/2026

🔵🟡🔵Együtt a székely jövőért! 🔵🟡🔵

🙏A Székely Nemzeti Tanács célja, hogy megvédje és erősítse közösségünket a területi autonómia révén – de ezt csak veled együtt tudjuk megtenni.
Támogasd munkánkat adományoddal! Minden hozzájárulás közelebb visz bennünket céljainkhoz.

💥Te is részese lehetsz a közös küzdelemnek – tedd meg ma az első lépést!

Adományokat a Siculitas Egyesület (Asociatia Siculitas Egyesület, Székhely: Marosvásárhely, Adószám: 27243192) Magyarországi számlaszámára: 11705015-20001900 (OTP Bank Nyrt. Budapesti Régió) vagy PayPal-számlával rendelkezők az adományt utalhatják PayPal-on keresztül is, keressék ezt a lehetőséget a Székely Nemzeti Tanács honlapjának a nyitóoldalán, a lap alján.
A romániai számlaszámra is lehet küldeni:
LEJ: RO51BTRLRONCRT0T05814701
HUF: RO69BTRLHUFCRT0T05814701
EUR: RO36BTRLEURCRT0T05814701
USD: RO76BTRLUSDCRT0T05814701
Az elmúlt két hétben az alábbi személyek támogattak minket. Köszönjük önzetlen segítségüket!

Sz. Gábor és Eszter 2000 Ft
S. Péter Pál 5000 Ft

25/06/2026

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményben tudatta, hogy 12 év után ismét jogi úton kell érvényt szereznie a gyülekezési szabadság jogának, és csak perrel érheti el, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal engedélyezze jövő március 10-én a székely szabadság napjának megtartását.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményben tudatta, hogy 12 év után ismét jogi úton kell érvényt szereznie a gyülekezési szabadság jogának, és csak perrel érheti el, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal engedélyezze jövő március 10-én a székely szabadság napjának...

25/06/2026

Jogi csatározás indul a 2027-es Székely Szabadság Napja miatt. A Maros Megyei Törvényszék szeptemberre tűzte ki az első tárgyalást. Részletek!

24/06/2026

ISMÉT BÍRÓSÁG ELŐTT A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJÁNAK ÜGYE!

A Maros Megyei Törvényszék megküldte számunkra Marosvásárhely Polgármesteri
Hivatalának ellenkérelmét, és 2026. szeptember 16-ára tűzte ki az első tárgyalási napot a 2027. március 10-re bejelentett Székely Szabadság Napja ügyében.

Ezzel elkezdődött a 12 év óta ismert jogi eljárás, amelyben ismételten meg kell védenünk a gyülekezés alkotmányos szabadságát Romániában.

Röviden tekintsük át az előzményeket:
- 2026. március 16-án iktattuk az előzetes bejelentést a 2027. március 10.-re tervezett Székely Szabadság Napja rendezvényére.
- 2026. március 18-án a szervezők kézhez vették a polgármesteri hivatal válaszát. Ez megkerüli a nyilvános rendezvényekre vonatkozó 60/1991 számú törvény előírásait, és azt tanácsolja a szervezőknek, hogy majd később egy újabb bejelentést nyújtsanak be.
- 2026. április 9-én ügyvédjükön keresztül a szervezők éltek az előzetes panasz jogával, és azt kérik, hogy a hivatal vizsgálja felül elhárító döntését, és láttamozza változatlan formában a március 16-án beterjesztett előzetes bejelentést.
- 2026. április 16-án a polgármesteri hivatal válaszolva az előzetes panaszra, megerősíti
korábbi elutasító álláspontját
- 2026. június 2-án a szervezők ügyvédjükön keresztül iktatták a keresetüket a Maros megyei Törvényszéken a polgármesteri hivatal illetve Marosvásárhely polgármesterével szemben, amelyben kérik, hogy az alperest a Törvényszék kötelezze az előzetes bejelentés láttamozására.
- 2026. június 15-én a Maros Megyei Törvényszéken iktatják a polgármesteri hivatal
ellenkeresetét, amelyben egyetlen érvként az elutasítás mellett az jelenik meg, hogy az
előzetes bejelentés túl korán történt.

Nem kívánjuk a közvéleményt jogi érvekkel terhelni. Ez a jogvita majd lezajlik a Törvényszéken. Azt szeretnénk viszont megértetni mindenkivel, akár a fenti példából is, hogy a rendezvény megtartásának jogbiztonsága miért követeli meg az egy évvel korábbi bejelentést.

Már a jelen tapasztalat azt mutatja, hogy szeptember 16-án, tehát fél év után sem lesz meg az a jogbiztonság, amiért harcolunk. Az alapfokú döntés ellen, bármi is legyen az, a felek élhetnek a fellebbezés jogával, és lehet, hogy a jogorvoslati kérelem csak a másodfokú eljárásban dől el.

Emlékeztetnék arra, hogy 2016. január 8-án egy számunkra kedvező bírósági ítéletet a csendőrség úgy értékelt, hogy tekint***el arra, hogy az még nem jogerős, csak egy
jogbizonytalansági helyzetet teremt (incertitudine juridică).

Számunkra azonban a legfontosabb tény változatlan: a Székely Szabadság Napját 2027.
március 10-én fogjuk megtartani Marosvásárhelyen. A rendezvény előkészítése folytatódik, a szükséges jogi lépéseket megtesszük, és bízunk abban, hogy ezúttal is a törvény és a korábbi bírói gyakorlat alapján születik meg a döntés.

Arra kérünk mindenkit, hogy már most jegyezze fel naptárába: 2027. március 10. – Székely Szabadság Napja, Marosvásárhely, Székely Vértanúk Emlékműve, 16 órától.

A közösség erejét nem a hatóságok előtti eljárások, hanem a jelenlét mutatja meg. A végső válasz az lesz, hogy hányan állunk ki közösen jogainkért és jövőnkért.

Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2026. június 24

24/06/2026

22/06/2026

Elfogadhatatlan brüsszeli csavar a nemzeti régiókért indított perben. Izsák Balázsék szerint az Európai Bizottság utólag korlátozná egymillió polgár akaratát.

19/06/2026

A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY HELYE A SZÉKELY AUTONÓMIA TÖRTÉNETÉBEN

A Magyar Autonóm Tartomány megítélése máig viták tárgya az erdélyi magyar közéletben és történetírásban. A kérdés nem csupán történelmi jelentőségű, hanem közvetlenül kapcsolódik a mai székelyföldi autonómiatörekvések megítéléséhez is.
Az egyik elterjedt történészi megközelítés szerint a Magyar Autonóm Tartomány elsősorban a szovjet hatalmi politika terméke volt. Ebben az értelmezésben létrejötte a sztálini nemzetiségpolitika következménye, megszüntetése pedig a román kommunista rendszer belső fejlődésének része. Ez a szemlélet gyakran a Magyar Autonóm Tartományt a kommunista korszak egyik epizódjaként kezeli.

A Székely Nemzeti Tanács 2023. november 18-án elfogadott nyilatkozata ettől eltérő értelmezési keretet kínál. A dokumentum szerint a Magyar Autonóm Tartomány létrejöttét nem lehet kizárólag a szovjet politikából levezetni. Bár a kor hatalmi viszonyai kétségtelenül szerepet játszottak, figyelembe kell venni Székelyföld több évszázados önkormányzati hagyományát, valamint azt a nemzetközi környezetet, amely a második világháborút követő békerendezés során alakult ki.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Székelyföld sajátos státusának kérdése nem 1952-ben jelent meg először a nemzetközi politikában. Már az első világháborút lezáró kisebbségvédelmi rendszer is foglalkozott a székely és szász közösségek önkormányzatának kérdésével, kötelezve Romániát ezek elismerésére. A Magyar Autonóm Tartomány ebben az értelmezésben nem előzmények nélküli konstrukció volt, hanem egy hosszabb történelmi folyamat egyik állomása.

A vita egyik fontos eleme az erdélyi magyar közvéleményen belül meglévő törésvonal Székelyföld és a Székelyföldön kívül élő magyar közösségek között. Máig él az a nézet, hogy a Magyar Autonóm Tartomány létrehozása hátrányosan érint***e az Erdély más részein élő magyarokat, ezért a mai autonómiatörekvések is hasonló következményekkel járhatnak. A Székely Nemzeti Tanács álláspontja szerint ez téves következtetés. A székely autonómia nem más magyar közösségek rovására irányul, hanem egy történelmi önkormányzati hagyomány korszerű, demokratikus formában történő helyreállítását célozza.
A Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésének értelmezése szintén eltérő. Az SZNT szerint az 1968-as közigazgatási reform nem egyszerű adminisztratív átszervezés volt, hanem egy korábban alkotmányosan elismert területi autonómia felszámolása és egy szerzett jog megszüntetése. A szervezet álláspontja szerint ezzel megszünt annak a lehetősége, hogy az 1989 utáni demokratikus átalakulás során Székelyföld regionális önkormányzata demokratikus alapokon fejlődhessen tovább.

Nemzetközi összefüggésben a Magyar Autonóm Tartomány kérdése a háború utáni európai stabilizációs folyamat részeként is értelmezhető. Hasonlóan olyan európai rendezésekhez, mint Dél-Tirol különleges státusának kialakítása, vagy Saar-vidék helyzetének rendezése , a cél nem csupán közigazgatási kérdések megoldása volt, hanem hosszabb távú béke és stabilitás megteremtése. Az SZNT értelmezésében a Magyar Autonóm Tartomány létrejötte is ebbe a szélesebb történelmi folyamatba illeszkedett.
A Magyar Autonóm Tartomány megszüntetését lehetővé t***e az a nemzetközi helyzet is, amelyben Nicolae Ceaușescu a Szovjetuniótól való távolodása miatt kedvező nyugati megítélésben részesült. A nyugati államok geopolitikai okokból fontos partnerként tekint***ek Ceaușescu Romániájára, és nem tanúsítottak érdemi ellenállást a romániai magyar közösséget érintő jogkorlátozásokkal szemben. Ennek következtében a Magyar Autonóm Tartomány felszámolása sem vált nemzetközi viták tárgyává.

A Székely Nemzeti Tanács megközelítésének központi gondolata, hogy a székely önkormányzatiság nem a kommunista korszak terméke, és az autonómiatörekvés sem annak maradványa. A Magyar Autonóm Tartomány jelentősége nem abban áll, hogy egy kommunista rendszer hozta létre, hanem abban, hogy alkotmányos formában ismerte el Székelyföld sajátos területi önkormányzati hagyományát. Az autonómiastatútum mai törekvése ebből a nézőpontból nem új jogok megszerzésére, hanem egy történelmi önkormányzati hagyományból és korábban elismert közjogi helyzetből fakadó szerzett jog érvényesítésére irányul.

17/06/2026

UTÓLAG KORLÁTOZOTHATÓ EGY SIKERES EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS TARTALMA?

A nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés szervezői megkezdték az Európai Bizottság viszonválaszának elemzését az Európai Unió Törvényszéke előtt folyamatban lévő perben.

A dokumentum tanulmányozása során egy különösen fontos kérdés került előtérbe.

A Bizottság védekezésének egyik alapja az, hogy a kezdeményezés 2019-es nyilvántartásba vételéhez egy olyan értelmezést kapcsol, amely szerinte meghatározza, hogy miről szólt valójában a kezdeményezés. Ez az állítás már a megtámadott közleményben is megjelent, amelyben a Bizottság közölte a szervezőkkel, hogy nem kezdeményez jogszabályt, és semmilyen intézkedést nem kíván hozni a nemzeti régiók érdekében. Ezzel szemben a most kiadott viszonválasz keményebben fogalmaz, azt állítva, hogy „a szervezők nem hivatkozhatnak arra, hogy a határozatban nem szerepelt a korlátozás”.

A szervezők szerint azonban ezzel kapcsolatban alapvető probléma merül fel.

A Bizottság 2019-ben nyilvántartásba vette a nemzeti régiókért indított kezdeményezést. A határozat nem arról szólt, hogy a kezdeményezést csak részben veszi nyilvántartásba, és nem figyelmezt***e a szervezőket arra sem, hogy a hozzáfűzött értelmezés később a kezdeményezés tartalmát meghatározó jogi korlátozásként fog szolgálni.

A kérdés nem az, hogy a Bizottság 2019-ben adott egy értelmezést, hanem az, hogy akkor ezt nem úgy közölte, mint egy megtámadható korlátozást, most viszont úgy hivatkozik rá, mintha az lett volna.

Ez a kérdés nemcsak a szervezőket érinti, hanem azt a több mint egymillió európai uniós polgárt is, akik aláírásukkal támogatták a kezdeményezést.

Joggal merül fel a kérdés: pontosan mire adták támogatásukat az európai polgárok? Arra a kezdeményezésre, amelyet a szervezők eléjük tártak, vagy egy olyan szűkítő értelmezésre, amelyről a túlnyomó többségük nem is tudhatott?

A nemzeti régiók kezdeményezése nyolc tagállamban teljesít***e az érvényességhez szükséges küszöbértékeket, és az Európai Unió történetének egyik legsikeresebb alulról szerveződő polgári kezdeményezésévé vált.

A szervezők meggyőződése szerint az európai polgári kezdeményezés intézménye csak akkor őrizheti meg hitelességét, ha az európai polgárok támogatását nem lehet utólag olyan értelmezésekkel korlátozni, amelyekről sem a szervezők, sem az aláírók nem kaptak egyértelmű tájékoztatást. Az Európai Bizottság viszonválasza nem pusztán a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezést érinti, hanem az európai polgári kezdeményezés intézményének jogbiztonságát és a részvételi demokrácia egészét. A vita immár nem csupán arról szól, hogy a Bizottság milyen döntést hozott 2025-ben, hanem arról is, hogy milyen feltételek mellett gyakorolhatják az európai polgárok a részvételi demokráciához fűződő jogaikat.

A szervezők a jogi képviselőjükkel együtt folytatják a Bizottság viszonválaszának elemzését, és a megfelelő időben tájékoztatják a nyilvánosságot az ügy további fejleményeiről.

Marosvásárhely, 2026. június 17.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés képviselője

👇👇👇
https://www.sznt.org/dokumentumok/kozlemenyek/utolag-korlatozhato-egy-sikeres-europai-polgari-kezdemenyezes-tartalma