Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Bihar vármegye

06/06/2026

25/05/2026

18/05/2026

2026. május 21-én, csütörtökön délután 18 órától rövid megemlékezésre, koszorúzásra hívják az érdeklődőket gróf Rhédey Lajos nagyváradi szobrához, a róla elnevezett parkba (ma Balcescu park). Nagyvárad bőkezű mecénása, gróf Rhédey Lajos, 1831. május 21-én hunyt el (született 1761). Rhédey Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett Nagyvárad felvirágoztatásában. A város mecénása, császári és királyi kamarás, főispáni helytartó, országgyűlési követ, irodalompártoló író volt. Pártolta a nagyváradi színjátszást, a közvilágítás elindítását, saját tulajdonú telkét egy nagyobb összeggel együtt a városnak adományozta. Ezen a telken alakult ki a Rhédey-kert és a mai állatkert is.
Mint ismeretes, a szobrot 2018. június 18-án avatták fel a Szent László Napok alatt. A szobor felállításának az ötlete is a Szent László Napokhoz köthető, hiszen felállítását az első rendezvényen kezdeményezte Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, majd több civil szervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez. A szobor kiöntését és a talapzat elkészítését a Magyar Polgári Egyesület pályázatán keresztül, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósították meg.
A szobor felavatása óta, a szobor felállításának kezdeményezői és megvalósítói minden évben virágokkal ültetik körbe a szobrot, illetve a mecénás halálának évfordulóján koszorúzást is tartanak itt. Ebben az évben – a park várható felújítása miatt – a virágültetés elmarad, de a koszorúzást, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak, ebben az évben is megszervezik.

10/05/2026

17/04/2026

Kérjük, egy megosztással legyen segítségünkre a rendezvény szervezésében. Köszönjük!
A lengyel–magyar barátság mintegy ezer évre nyúlik vissza, már Szent László királyunk uralkodása alatt elkezdődött. A legendássá váló barátság emléknapot is kapott. A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án nyilvánította a lengyel–magyar barátság napjává március 23-át.
Ennek a barátságnak a jegyében szerveznek szimpóziumot Nagyváradon április 24-én, pénteken 18 órától a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, az Ezredévi emléktér (P-ța Libertății) 40. szám alatt. A rendezvényen két rövidebb előadásra és egy könyvbemutatóra is sor kerül. A külpolitika lengyel víziója címmel Illés Pál Attila, a Wacław Felczak Alapítvány igazgatója, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója tart előadást. A Fleisz János, Hermann Róbert, Solymosi József történészhármas Láhner György vezérőrnagy, a magyar hadiipar irányítója című kötetét az egyik szerző, Fleisz János mutatja be. A folytatásban Lengyel katolikusok Erdélyben a két világháború között – Márton Áron és a lupényi egyházközség ügye (1938–1939) címmel Seres Attila, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa értekezik.
A szimpóziumot Szilágyi Zsolt, az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform alelnöke moderálja.
A szervező Wacław Felczak Alapítvány, a Magyar Polgári Egyesület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezvényre.
https://www.facebook.com/felczakalapitvany

13/04/2026

Kérjük, egy megosztással legyen segítségünkre a rendezvény szervezésében. Köszönjük!
Benkő Levente kolozsvári történész tart előadást Kitelepítések a Felvidéktől Erdélyig címmel április 15-én, szerdán 18 órától Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, az Ezredévi emléktér / P-ța Libertății 40. szám alatt.
A magyar Országgyűlés 2012-ben határozott arról, hogy április 12-e legyen a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja, hiszen 1947-ban ezen a napon indultak el az első transzportok Magyarország felé. A kommunista uralom alá került államokban, így Magyarországon és Romániában is rendszeressé váltak a kitelepítések a második világháború után. Erdélyben a kitelepítések érintették a német anyanyelvű lakosságot, a földbirtokosokat, a történelmi nemesi családokat, de mindenki mást is, akiket a kommunista politika megbélyegzett, elkobozta vagyonukat és internáló táborokba küldte őket.
A Polgári esték rendezvénysorozat keretében, a Rákóczi Szövetség támogatásával megvalósuló ingyenes előadásra minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

23/03/2026

Kérjük, egy megosztással legyenek segítségünkre a rendezvény szervezésében. Sashalmi Fekete Tamás történész Földbe szúrt kardok – kardeskü és hadba hívás a középkori Erdélyben című előadását hallgathatják meg az érdeklődők március 27-én, pénteken 18 órától, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, az Ezredévi emléktér / P-ța Libertății 40. szám alatt.
Szakértők régóta ismernek olyan kardleleteket Székelyföldön és Erdélyben, amelyeket sokáig egyszerűen „szórványleletnek” gondoltak. De mi van, ha ezeket a fegyvereket nem véletlenül hagyták ott, ha tudatosan, rituális céllal szúrták őket a földbe? Talán egy ősi, véreskü kellékei voltak, vagy területi jelzésként szolgáltak, van-e közük a legendás, az István a király rockoperában is megénekelt véres kard körbehordozásához? Kérdéseinkre az előadásban választ kaphatunk. Vendégünk a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő-szakértője, az idén alapításának 700. évfordulóját ünneplő Szent György Lovagrend lovagja, Tudományos Tagozatának történésze. Sashalmi Fekete Tamás a középkori harcművészet, a fegyverhasználat és a székelység hadtörténetének elismert kutatója. Munkásságát 2025-ben Szent László forrása-díjjal is elismerték, amelyet többek között Szent László király kultuszának kutatásáért kapott. Az elmúlt években több publikációja a kardokhoz kapcsolódó eszmékről és rítusokról íródott, amelyek a középkori Magyarország, különösképpen Erdély és Székelyföld hagyományrendszerét mutatják be. Előadásban ezúttal a földbe szúrt kardok szimbolikáját mutatja be, megismertetve a hallgatóságot a régészet, a néprajz és a hiedelmek gazdag világával.
A Magyar Polgári Egyesület által létrehozott Polgári esték nevű rendezvénysorozat keretében megszervezett ingyenes előadásra minden érdeklődőt várnak a szervezők.

17/02/2026

Kérjük, egy megosztással legyen segítségünkre a rendezvény szervezésében. Köszönjük!
A Magyar Polgári Egyesület szervezésében, a Polgári esték rendezvénysorozat keretében, előadással és könyvbemutatóval emlékeznek a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Bemutatásra kerül Benkő Levente Bűn volt a szó, Moyses Márton és 1956 című kötete. A könyvbemutatóra, vetítettképes előadásra – a szerző jelenlétében – február 25-én, szerdán 18 órakor kerül sor a Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség gyülekezeti termében, a Jean Calvin / Kálvin János utca 1. szám alatt.
A 15 éves Moyses Márton 1956. november 11-én, három társával együtt, Érmihályfalva és Érkörtvélyes között megpróbált átszökni a román-magyar határon, hogy segítsék a forradalmárokat. A határátlépés nem sikerült. 1960 novemberében az első éves egyetemista Moyses Mártont a Securitate letartóztatta és a forradalom melletti kiállása, a határszökési kísérlet, a kommunista diktatúrát bíráló magatartása miatt két év börtönre ítélték. Szabadulása után nem tanulhatott tovább, állami munkahelyet nem kapott, mindenhol akadályokat gördítettek elé. Mindezek nyomán, a kommunista rendszer és annak kiszolgálói elleni tiltakozásként, 1970. februárjában a brassói Román Kommunista Párt székháza előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. A 29 éves fiatalember május 15-én belehalt sebeibe. Ő volt az egyike annak a 21 embernek, akik a szovjet megszállási övezetben 1966 és 1989 között önégetéssel fejezték ki politikai tiltakozásukat.
Az előadáson hegedűjátékkal közreműködik Thurzó Sándor József, szavalattal Török Sándor.
Az előadás után a résztvevők elhelyezik az emlékezés koszorúit a kommunizmus áldozatainak emléktáblájánál, a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán. Az emléktáblánál beszédet mond Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.