23/03/2025
Mióta elkezdtem belátni, hogy nem normálisak az ivási szokásaim, azóta foglalkoztat a kérdés, hogy mi a baj velem, miért viselkedem másként, mint mások. Amikor csatlakoztam az AA Közösséghez, az első válasz az volt, hogy alkoholista vagyok. Igen, ez megmagyarázza, hogy miért van az, hogy az ivási szokásaim eltérnek a "normális"-tól: ha elkezdek inni, akkor nem tudok megállni, addig iszok, amíg bírok.
Ha nem is könnyen, de ezt beláttam. Az alkoholizmus azt jelenti számomra, hogy elvesztettem a kontrollt az ivás felett. Ez gyógyíthatatlan betegség, tehát nincs rá mód, hogy ezen változtassak. Egy kezelési módja van: a nem ivás (absztinencia).
Ez a probléma könnyebb része. Viszont nem magyarázza meg, hogy miért gondolkodom, viselkedem másként? Az AA-ban azt hallom, hogy "Mások vagyunk, mint mások", mások mint a "normálisok". Jujj, de rosszul hangzik! Én nem vagyok normális???? Kikérem magamnak! Hát hány embert ismerek, akik nem alkoholisták és sokkal.... bbek, mint én.
Évek óta nem iszom, viszont mégsem vagyok békében magammal, a világgal. Miért van ez? Nem találom a visszautat a régi önmagamhoz, aki békében, nyugalomban élt. Mi a baj velem? Még mindíg vannak emberek, helyzetek, amikkel nem tudok mit kezdeni.
Ma belátom, hogy nem vagyok normális, de nem a szó általánosan elfogadott értelmében. Abban vagyok más, hogy a gondolkodásmódom, korábban bevált megoldási praktikáim már nem jók, nem alkalmasak a mindennapi élet egyes helyzeteinek, problémáinak kezelésére és ezért rendszeresen konfliktusba kerükök másokkal, magammal.
Szerencsére az AA Programnak erre is van megoldása. Szerencsére vannak a Közösségben társak, akik már megküzdöttek ezzel és segítenek nekem: elmondják hogyan kezelték azokat a helyzeteket, amik problémát okoznak nekem és megosztják a tapasztalataikat.
Napról-napra többen vagyunk, napról-napra nő az elérhető tapasztalat, csak érte kell nyúlnom.
Send a message to learn more