29/05/2026
KUKORICATERMESZTÉS: MIKÖZBEN MAGYARORSZÁGON ZUHAN, LENGYELORSZÁGBAN ERŐSÖDIK – ROMÁNIÁBAN PEDIG A BÁNSÁGI ASZÁLY RENDEZI ÁT A PIACOT
Az elmúlt években látványos változás indult el Közép-Európa mezőgazdaságában. Míg Magyarországon folyamatosan csökken a kukorica vetésterülete, Lengyelországban dinamikusan növekszik. Románia továbbra is az Európai Unió egyik legnagyobb kukoricatermelője, azonban az idei rendkívüli aszály – különösen a Bánságban – egyre több gazdát kényszerít vetésszerkezeti változtatásra.
📉 Magyarországon történelmi mélypontra zuhant a kukorica vetésterülete.
Míg korábban közel 1,2 millió hektáron termeltek kukoricát, addig az utóbbi években a terület mintegy 700–770 ezer hektárra csökkent. A visszaesés fő okai az ismétlődő nyári aszályok, a tartós hőhullámok, a termésbiztonság romlása és a gazdaságossági problémák.
📈 Lengyelországban ezzel szemben a kukorica előretört.
Az elmúlt közel tíz évben a vetésterület körülbelül 650 ezer hektárról közel 1,3 millió hektárra nőtt. A kedvezőbb csapadékviszonyok, a mérsékeltebb nyári hőmérsékletek és a stabil állattenyésztési kereslet hozzájárultak a növekedéshez.
🇷🇴 Románia továbbra is Európa egyik legnagyobb kukoricatermelője.
A vetésterület ugyanakkor itt is csökkenő tendenciát mutat:
2023: kb. 2,19 millió hektár
2024: kb. 2,05–2,10 millió hektár
2025: kb. 1,90 millió hektár
⚠️ Az idei év egyik legnagyobb problémája a Bánságban jelentkezett.
Temes és Arad megyében sok helyen rendkívül kevés csapadék hullott, hosszú hőhullámok alakultak ki, és számos táblában a kukorica fejlődése lelassult vagy leállt. Több gazda már most jelentős terméskiesést vár.
A jelenlegi helyzet miatt egyre több termelő gondolkodik a vetésszerkezet módosításán.
🌾 Milyen kultúrák kerülhetnek a kukorica helyére?
A gazdák egyre gyakrabban választják:
búzát,
árpát,
napraforgót,
repcét,
cirkot,
bizonyos térségekben pedig szóját.
Ezek a növények több esetben jobban kihasználják a téli és tavaszi csapadékot, valamint kisebb kockázatot jelentenek a nyári aszályos időszakokban.
🌻 Napraforgóban Magyarország továbbra is a régió egyik legerősebb szereplője, több mint 700 ezer hektáros vetésterülettel, miközben Lengyelországban ennek csak töredékét termesztik.
📌 A következő évek egyik legfontosabb kérdése, hogy a Kárpát-medence mezőgazdasága milyen gyorsan tud alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz. A jelenlegi folyamatok alapján a kukorica részarányának csökkenése, az őszi vetésű kultúrák erősödése és a szárazságtűrő növények térnyerése várható.
CULTURA PORUMBULUI: ÎN TIMP CE ÎN UNGARIA SE PRĂBUȘEȘTE, ÎN POLONIA CREȘTE PUTERNIC – IAR ÎN ROMÂNIA SECETA DIN BANAT REORGANIZEAZĂ PIAȚA
În ultimii ani, agricultura Europei Centrale trece prin schimbări majore. În timp ce în Ungaria suprafața cultivată cu porumb scade continuu, în Polonia cultura porumbului s-a extins spectaculos. România rămâne unul dintre cei mai mari producători de porumb din Uniunea Europeană, însă seceta severă din acest an – mai ales în Banat – determină tot mai mulți fermieri să își schimbe structura culturilor.
📉 În Ungaria, suprafața cultivată cu porumb a ajuns la un minim istoric.
De la aproximativ 1,2 milioane hectare, suprafața cultivată a scăzut în ultimii ani la aproximativ 700–770 mii hectare. Principalele cauze sunt secetele repetate, valurile de căldură, reducerea siguranței producției și rentabilitatea tot mai nesigură.
📈 În Polonia, situația este exact opusă.
În ultimii aproape 10 ani, suprafața cultivată cu porumb a crescut de la aproximativ 650 mii hectare la aproape 1,3 milioane hectare. Agricultura poloneză beneficiază de o distribuție mai bună a precipitațiilor, temperaturi estivale mai moderate și de o cerere puternică din partea sectorului zootehnic.
🇷🇴 România rămâne unul dintre cei mai mari producători de porumb din Europa.
Cu toate acestea, și aici se observă un trend descendent:
2023: aproximativ 2,19 milioane hectare
2024: aproximativ 2,05–2,10 milioane hectare
2025: aproximativ 1,90 milioane hectare
⚠️ Una dintre cele mai afectate regiuni în acest an este Banatul.
În județele Timiș și Arad, cantitățile reduse de precipitații și temperaturile extreme au afectat grav dezvoltarea culturilor. În numeroase sole, porumbul a intrat prematur în stres hidric, iar fermierii estimează deja pierderi importante de producție.
🌾 Ce culturi pot înlocui porumbul?
Tot mai mulți fermieri se orientează către:
grâu,
orz,
floarea-soarelui,
rapiță,
sorg,
iar în anumite zone și către soia.
Aceste culturi valorifică mai bine precipitațiile din sezonul rece și prezintă un risc mai redus în anii cu secetă severă.
🌻 La floarea-soarelui, Ungaria rămâne unul dintre liderii regiunii, cu peste 700.000 hectare cultivate, în timp ce Polonia cultivă doar o fracțiune din această suprafață.
📌 Una dintre cele mai importante întrebări pentru următorii ani este modul în care agricultura din Europa Centrală se va adapta la schimbările climatice. Tendințele actuale indică reducerea ponderii porumbului, creșterea culturilor de toamnă și extinderea culturilor mai rezistente la secetă.
