17/04/2023
Április 18. - Műemlékvédelmi világnap
A világ természeti és kulturális öröksége az emberiség közös kincse. Megőrzése és védelme a nemzetközi közösség együttes feladata. Ez a nap felhívja a figyelmet örökségünk sokszínűségére és sebezhetőségére, és a fennmaradásukhoz szükséges erőfeszítésekre.
Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) kezdeményezésére létrehozott ICOMOS (Épületek és Tájak Nemzetközi Tanácsa) 1982. április 18-án egy Tunéziában szervezett szimpóziumon vetette fel az ötletet, hogy az egész világon egyidejűleg tartsák meg a műemlékek és tájak nemzetközi napját. A javaslatot 1983-ban elfogadták, és az ICOMOS nemzeti bizottságok számára gyakorlati útmutató készült, milyen eseményeket szervezzenek e napra. Nevezik a világörökség napjának is immár 40 esztendeje. Műemlékvédelmi szempontból Erdélyben a helyzet az európai átlagnál kedvezőtlenebb volt, ugyanis Romániában csak 1990-ben alakult újra az intézményesített műemlékvédelem.
Az ICOMOS 2023-ra a “Változó örökség” témát választotta. Az "örökség" szó használata a magyar és román építészeti nyelvben az elmúlt 30 évben vált gyakorlattá, alapvetően az angol "heritage" vagy a francia "patrimoine" mintájára. A szó alkalmazása egyértelmű szemléletet tükröz: arra utal, hogy a múltból ránkmaradt emlékekkel van dolgunk, ezek kiemelt értéket képviselnek, aminek a megörzése felelőséget ígényel. Az erdélyi épített örökség védelme meghatározó módon járul hozzá az azt létrehozók és az utód közösségek önazonosságának megőrzéséhez. A Kárpát-medence különböző szögleteiben fellelhető épített örökségbeli azonosságok az egységes nemzettudat erősítői, hordozói. Ez volt az alapgondolat az erdélyi műemlék-állomány sorsának alakításakor.
1990 után ezeket felismerve alakultak meg a műemlékvédelemmel foglalkozó civil szervezetek és állami intézmények Erdélyben, illetve Romániában.
Az erdélyi műemlékvédelem hatékonyságának elsődleges feltétele egy egységes prioritásjegyzék kidolgozása volt, amely három részre osztható: Az első csoportot a gazdátlan és pusztulásra ítélt műemlék épületek alkotják. Ide tartoznak a szórvány vidéken található elnéptelenedő gyülekezetek templomai valamint az egykori, időnként gazdátlan, máskor viszont anyagiak tekintetében tehetetlen tulajdonosok birtokában lévő kastélyok és kúriák. Ebbe a csoportba tartoznak a népi építészeti emlékek is.
A második csoportba az országos jelentőségű és nemzeti értékeink szempontjából kiemelkedő, ma is használatban lévő, funkcionalitásukat többé-kevésbé betöltő műemlék épületeket sorolnám.
A harmadik csoportba azokat a kisebb műemléképületeket említem, amelyek nincsenek nagyon rossz állapotban, de a tulajdonosaik igénylik az épület felújítását. Itt leginkább az élő gyülekezetekre gondolok, amelyek szeretnék rendbe tenni műemlék-templomaikat.
Erdélyben több civil szervezet, szakosodott tervező és kivitelező cég tevékenykedik a műemlékvédelem területén (amelynek 30 éve én is részese vagyok), akiknek elsődleges célja, hogy a műemlékvédelem közüggyé váljon és hogy a társadalom minél szélesebb rétegei ébredjenek rá, hogy a múltunk, kulturális és épített örökségünk érték és egyben lehetőség.
Visszatérve a “Változó örökség” témához, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az erdélyi műemlék-állomány nagy változáson ment keresztül az elmult két-három évtizedben pozitív előjellel.
Sok minden történt és változott. Megalakult és van műemlékvédelmi oktatás elméleti és gyakorlati szinten, voltak kormányközi egyezmények, néha volt néha nem politikai akarat, volt és van anyaországi szakmai és anyagi támogatás, néha volt szakmai összefogás vagy ellentét. Ezen történések összessége érdekes módon és apránként előre gördítette az erdélyi műemlékvédelem szekerét háttérbe szorítva minden kisebb és nagyobb konfliktust.
Hála a szakemberek tudásának, a történelmi egyházaknak, nemzetpolitikai stratégiának, az EU-s támogatási rendszer kihasználásának, tulajdonosok akaratának és az erdélyi műemlékvédelmi szakma iratlan összefogásának, kijelenthetjük, hogy sikerült kastélyokat, iskolákat, népi építészeti értékeket valamint több száz templomot megmenteni, részlegesen vagy teljesen felújítani.
2023. április 18-án, a műemlékvédelmi világnap alkalmából, a változó örökség nevében, kijelenthetjük, hogy büszkék lehetünk az erdélyi műemlékvédelem három évtizedes megvalósításaira.
Köszönjük nektek: bonchidai Bánffy kastély, gyulafehérvári római katolikus székesegyház, kolozsvári Farkas utcai református templom, nagyenyedi Református Kollégium, széki református templom, gyalui várkastély, marosvásárhelyi vártemplom, torockói házak, kolozsvári Sz. Mihály plébániatemplom, várfalvi unitárius templom, kolozsvári evangélikus templom, Házsongárdi temető, stb...(a felsorolást még hosszasan lehetne folytatni), hogy részesei voltatok a változásnak.
Maksay Ádám
Kolozsvár, 2023. április 18.
