Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület

10/08/2026

🦢Egy apró partimadár szülői viselkedése hogyan világíthat rá az élővilág egyik nagy kérdésére? Székely Tamás evolúcióbiológus egész pályáján ilyen kérdésekre keresi a választ, és a kutatásaival a Nature és a Science címlapjára is eljutott.

A miskolci születésű kutató a Debreceni Egyetem tanára és az angliai Bath-i Egyetem professzora. Pályája Debrecenből indult, majd Oxfordon át vezetett a nemzetközi élvonalba, ahol ma az egyik legrangosabb hazai kutatói program csapatát vezeti. Fő kérdése: miért osztozik a hím és a nőstény olyan eltérő módon az utódok gondozásában? Válaszait többek között a parti madarak, a lilék megfigyeléséből épít***e fel, több mint 400 tudományos közlemény szerzőjeként.

Kutatása a klímaváltozás nyomát is felfedezte: kimutatta, hogy az egykor biztonságos sarkvidéki fészkek egyre veszélyesebbé válnak. A Zöld-foki-szigeteken természetvédelmi alapítványt is létrehozott.

Találkozunk augusztus 19-én, Kolozsváron, az Egyetemiek Házában! Székely Tamás professzor a Tudósok Tehetséges Gyermekekért egyik kezdeményezője- és szervezőjeként záróbeszédét tart 14.30-tól.

👉 Kérjük, a rendezvény Facebook-eseménynél jelezzék részvételi szándékukat! Az esemény linkjét a hozzászólások között találják.

09/08/2026

📚 Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus 50 példányt juttatott el Egyesületünkhöz Áttörések – Életem és a tudomány című önéletrajzi kötetéből.

Tisztelettel és szeret***el köszönjük ezt a nagylelkű ajándékot!
A könyvek ösztöndíjasainkhoz kerülnek. Hiszünk benne, hogy igazi példádéként tekinthetnek a Nobel-díjas kutatóra. ✨

🧬 Karikó Katalin augusztus 19-én élő, online bejelentkezésben köszönti a Tudósok Tehetséges Gyermekekért rendezvény előadóit és közönségét!

👉 Kérjük, a rendezvény Facebook-eseményénél jelezzétek részvételi szándékotokat! Az esemény linkjét a hozzászólások között találjátok.

08/08/2026

🧬Miért raktározza az egyik ember szervezete könnyebben a zsírt, míg a másiké több energiát éget el? Hogyan segíthet a sejtek működésének megértése az elhízás elleni küzdelemben? Fésüs László orvos, sejtbiológus, akadémikus több évtizedes kutatómunkája során az emberi szervezet legalapvetőbb molekuláris folyamatait vizsgálta.

A Debreceni Egyetem professzora kutatócsoportjával több mint harminc éve foglalkozik a sejthalál molekuláris mechanizmusaival és az enzimek működésével. Legújabb kutatásaik középpontjában az elhízás, valamint a szervezet hőtermelése, vagyis a termogenezis áll. Azt vizsgálják, miként alakítják sejtjeink az energiát hővé, és hogyan lehetne ezeket a folyamatokat az elhízás megelőzésének és kezelésének szolgálatába állítani.

Pályája során az Egyesült Államokban is végzett kutatómunkát: az 1980-as években a Szent-Györgyi Albert által vezetett rákkutatási alapítvány egyik laboratóriumát irányította. Houstonban és Rómában vendégprofesszorként dolgozott, tudományos közleményeire pedig több mint húszezer alkalommal hivatkoztak.

Húsz éven át vezette a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetét, amely irányítása alatt a nemzetközi sejtbiokémiai kutatások kiemelkedő műhelyévé vált. A Debreceni Orvostudományi Egyetem utolsó és az integrált Debreceni Egyetem első rektoraként az intézmény fejlődésében is meghatározó szerepet vállalt. Munkásságát többek között Szent-Györgyi Albert-, Széchenyi-, Gábor Dénes- és Semmelweis-díjjal ismerték el.

„Molekuláris orvostudomány az elhízás elleni küzdelemben” című előadásában megtudhatjuk, milyen válaszokat adhat a modern sejtbiológia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívására.
Találkozunk augusztus 19-én, Kolozsváron, az Egyetemiek Házában! Fésüs László előadására 11.30–11.55 között kerül sor.

👉 Kérjük, a rendezvény Facebook-eseménynél jelezzék részvételi szándékukat! Az esemény linkjét a hozzászólások között találják.

07/08/2026

🔬Hogyan figyelhetünk meg olyan szerkezeteket, amelyek szabad szemmel teljesen láthatatlanok? Mit árul el a fény az anyagok legapróbb építőelemeiről? Kamarás Katalin fizikai kémikus, akadémikus kutatói pályája során különleges tulajdonságú anyagok előállításával és spektroszkópiai vizsgálatával foglalkozott.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett vegyészdiplomát, érdeklődése azonban hamar a fizika felé fordult. Kutatásai során az optikai, elsősorban az infravörös spektroszkópia eszközeivel vizsgálta a szilárd anyagok szerkezetét és viselkedését. Olyan laboratóriumot hozott létre, amely apró kristályok és különleges anyagok részletes megfigyelésére szakosodott.

Munkája az anyagtudomány számos izgalmas területét érinti: kutatta többek között a magas hőmérsékletű szupravezetőket, a szerves világító diódákat, a fulleréneket és a szén nanocsöveket. Ezek az anyagok nemcsak a modern fizika és kémia alapvető kérdéseire adhatnak választ, hanem a jövő technológiai fejlesztéseiben is fontos szerepet kaphatnak.

Kamarás Katalint 2016-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává, tudományos munkásságát pedig 2023-ban Széchenyi-díjjal ismerték el.

„Nanoszerkezetek nanoskálás megfigyelése” című előadásában megtudhatjuk, hogyan teszik láthatóvá a kutatók az anyagok parányi szerkezeteit, és milyen információkat nyerhetünk róluk a fény segítségével.

Találkozunk augusztus 19-én, Kolozsváron, az Egyetemiek Házában! Kamarás Katalin előadására 11.00–11.25 között kerül sor.

👉 Kérjük, a rendezvény Facebook-eseménynél jelezzék részvételi szándékukat! Az esemény linkjét a hozzászólások között találják.

06/08/2026

🧪Mi történik a légkörben, amikor „lyuk” keletkezik az égen? Milyen kémiai folyamatok állnak az ózonréteg elvékonyodása mögött, és mit tehetünk a környezetünk védelméért? Fábián István vegyész, akadémikus „Lyuk az égen” című előadásában ezekre a kérdésekre ad választ.

A Debreceni Egyetem professzora az oldatokban végbemenő kémiai reakciók mechanizmusainak nemzetközileg elismert kutatója. Munkája az oxidációs folyamatoktól és az analitikai kémiától egészen a környezeti kémiáig terjed. Több mint 160 tudományos közlemény szerzője, kutatóként pedig Németországban, az Egyesült Államokban és Japánban is dolgozott.

Fábián István nemcsak kutatóként és oktatóként, hanem tudományszervezőként is meghatározó szerepet vállalt. A Debreceni Egyetem korábbi rektoraként az egyetemi kutatás és az ipar közötti együttműködések erősítésén dolgozott, emellett a tudomany.hu felelős szerkesztőjeként az áltudományok elleni küzdelmet is fontos küldetésének tekinti.

Tanítványok és fiatal kutatók nemzedékeit indította el a pályán, munkásságát pedig több rangos elismeréssel, köztük a Polányi Mihály-fődíjjal ismerték el.

Előadásában egy mindannyiunkat érintő környezeti jelenség tudományos hátterét ismerhetjük meg közérthetően, a kémia szemszögéből.

Találkozunk augusztus 19-én, Kolozsváron, az Egyetemiek Házában! Fábián István előadására 10.30–10.55 között kerül sor.

👉Kérjük, a rendezvény Facebook-eseménynél jelezzék részvételi szándékukat! Az esemény linkjét a hozzászólások között találják.

05/08/2026

🌌Lehet-e a világűr több puszta kutatási területnél? Válhatnak-e a kisbolygók, a Hold vagy más égitestek a jövő nyersanyagforrásaivá? Kiss László csillagász, akadémikus előadásában annak jár utána, hol tart ma az űrbéli erőforrások kutatása, és hol kezdődik a tudományos fantasztikum.

A Szabadkán született kutató a Szegedi Tudományegyetemen szerzett fizikusi diplomát, majd a változócsillagok, kisbolygók és csillaghalmazok vizsgálatával kezdte pályáját. Hét éven át dolgozott Ausztráliában, ahol főként vörös óriáscsillagokat és csillagrezgéseket kutatott. Hazatérése után az MTA Lendület programjának támogatásával önálló kutatócsoportot alapított az exobolygók vizsgálatára.

Kutatásai a csillagok szerkezetétől és fejlődésétől a bolygókeletkezésen át a más csillagok körül keringő bolygókig terjednek. Részt vett kisbolygók felfedezésében, valamint a Kepler-űrtávcső nemzetközi kutatási programjában is. Tudományos munkáját számos ország kutatóival együttműködésben végzi.

Kiss László a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az utánpótlás-nevelést és a tudomány közérthető bemutatását egyaránt fontosnak tartja: több mint negyven diák és fiatal kutató munkáját segít***e, ismeretterjesztő tevékenységéért pedig Az év ismeretterjesztő tudósa címet is elnyerte. Munkásságát Széchenyi-díjjal és Prima Primissima díjjal ismerték el.

„A világűr mint erőforrás? – A jelen valósága és a fantázia határai” című előadásában megtudhatjuk, milyen lehetőségeket kínálhat számunkra a világűr, és mely elképzelések tartoznak egyelőre inkább a képzelet birodalmába.

Találkozunk augusztus 19-én, Kolozsváron, az Egyetemiek Házában! Kiss László előadására 10.00–10.25 között kerül sor.

👉 Kérjük, a rendezvény Facebook-eseménynél jelezzék részvételi szándékukat! Az esemény linkjét a hozzászólások között találják.

04/08/2026

🧠Hogyan hangolja össze működését az agy több milliárd idegsejtje? Somogyi Péter neurobiológus, a Royal Society tagja pályája során az agy összetett sejthálózatainak feltérképezésével foglalkozott.

Az Oxfordi Egyetem professzoraként az agykéreg, a látókéreg és a memóriában kulcsszerepet játszó hippokampusz működését vizsgálta. Úttörő módszereivel korábban ismeretlen idegsejttípusokat és sejtek közötti kapcsolatokat azonosított.
Eredményei hozzájárulnak többek között az epilepszia, a Parkinson-kór, a szorongás és az időskori demencia hátterének jobb megértéséhez. Iskolateremtő munkásságát számos nemzetközi elismeréssel, köztük az Agy-díjjal jutalmazták.

A fiatal tehetségek támogatását is fontos küldetésének tekinti: ösztöndíjprogramjaival középiskolások számára teremtett kutatási és tanulási lehetőségeket. Tizenöt éve a Nyilas Misi Egyesület támogatója. Ez idő alatt számos új támogatót nyert meg a tehetségtámogatás ügyének.

Találkozunk augusztus 19-én, Kolozsváron, az Egyetemiek Házában!

Somogyi Péter professzor a Tudósok tehetséges gyermekekért egyik kezdeményezője és szervezőjeként nyitóelőadást tart 10 órától.

👉Kérjük, a rendezvény Facebook-eseménynél jelezzék részvételi szándékukat! Az esemény linkjét a hozzászólások között találják.

03/08/2026

🌟 Hatalmas örömmel jelentjük be, hogy Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus élő, online bejelentkezésben köszönti a Tudósok Tehetséges Gyermekekért rendezvény közönségét!

Karikó Katalin munkája alapjaiban változtatta meg a modern orvostudományt. Több évtizedes kutatómunkájával döntő szerepet játszott az mRNS-alapú technológia fejlesztésében, amely lehetővé t***e a COVID–19 elleni mRNS-vakcinák gyors kifejlesztését, és új távlatokat nyitott számos betegség kezelésében.

Kimagasló tudományos eredményei elismeréseként 2023-ban Drew Weissmann-nal közösen orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.
--------------------------------------------------------------------------
Ezzel a különleges bejelentéssel indítjuk el rendezvényünk előadóit bemutató sorozatunkat. A következő napokban napról napra megismerhetik azokat a kiváló kutatókat, akik a Tudósok tehetséges gyermekekért rendezvényen osztják meg tudásukat és inspiráló gondolataikat a közönséggel. Kövessenek minket, hogy egyetlen bejelentésről se maradjanak le!

👉 Kérjük, a rendezvény Facebook-eseménynél jelezzék részvételi szándékukat! Az esemény linkjét a hozzászólások között találják.

02/08/2026

📣 Jó hírünk van!

A Facebook mellett mostantól Instagramon is jelen vagyunk!

Ezen az új felületen is az a célunk, hogy bepillantást nyújtsunk az Egyesület mindennapjaiba, még több rászoruló gyermekhez eljuttassuk a pályázati lehetőség hírét, és kapcsolatba kerüljünk a potenciális támogatókkal.

Kövessenek minket itt is, link a hozzászólások között.

30/07/2026

Köszönjük a Kolozsvári Rádiónak az ösztöndíjpályázat és az augusztus 19-i tudósfórum népszerűsítését.
Július 31-ig várjuk a pályázatokat.
A Tudósok Tehetséges Gyermekekért című eseményre pedig minden érdeklődőt szeret***el várunk! ☺️

Kolozsvári Magyar Napok
Tárt kapukkal ☀️

Július 31-ig jelentkezhetnek postán és online is jól tanuló, szociálisan rászoruló gyermekek a Nyilas Misi ösztöndíjprogramjába. Idén is mintegy 30 új ösztöndíjast tudnak majd felvenni.