03/08/2026
In memoriam Egri Ferenc
2026. augusztus 1-jén elhunyt Egri Ferenc okleveles villamosmérnök, a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány egykori, hosszú éveken át szolgáló elnöke. Munkássága elválaszthatatlanul összefonódott a bihari természetjárással és a Bihar-hegység történeti örökségének feltárásával, megőrzésével és bemutatásával.
Egri Ferenc 1997-ben alapította meg a nagyváradi Czárán Gyula Alapítványt azzal a céllal, hogy megismertesse és továbbvigye Czárán Gyula, „a bihari természetjárás atyjának” örökségét, támogassa az amatőr, az ismeretterjesztő és a szabadidős turizmust, valamint ápolja az emberi és természeti környezet védelmének ügyét. Az alapítvány élén évtizedeken át fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy Czárán Gyula öröksége ne merüljön feledésbe. 1997-ben a rendelkezésre álló korabeli fotódokumentumok alapján, kolozsvári képzőművészek és néhai Máthé Gyula, az EKE akkori ügyvezető alelnöke segítségével sikerült megalkotniuk és bronzba önteniük „a természet apostolának”, Czárán Gyulának arcvonásait ábrázoló szobrát.
Ennek a küldetésnek talán legmaradandóbb eredménye Czárán Gyula mellszobra, amelynek felállítását Egri Ferenc kezdeményezte, engedélyeztette és anyagilag is támogatta. A szobrot 2008. október 18-án avatták fel Nagyváradon, a Szabadság téri Ezredévi Emléktéren, 102 évvel Czárán Gyula halála után.
Tollából, illetve szerkesztésében több kötet is megjelent Czárán Gyuláról és a Bihar-hegység turisztikai múltjáról. Ezek közül kiemelkedik a Barangolások a Bihar-hegységben Czárán Gyula nyomdokain (1997, szerző: Daday János), az Emlékek a bihari hegyekből (1999, szerző: Klein Zoltán), a Czárán Gyula és a Rézbányai vízi játékok – Kataraktália (2002, szerző: Egri Ferenc), a háromnyelvű Czárán Gyula, a bihari természetjárás atyja (2006, magyar–román–örmény, szerző: Egri Ferenc), a Czárán Gyula háza naplója, Biharfüred 1902–1905 (2007, szerkesztő: Egri Ferenc), valamint a Kalauz Biharfüredi kirándulásokra 1903 (2008, szerző: Czárán Gyula, szerkesztő: Egri Ferenc).
Emellett rendszeresen publikált az Erdélyi Kárpát-Egyesület folyóiratában, az Erdélyi Gyopárban, ahol számos, korabeli forrásokra épülő cikkében foglalkozott a Czárán-örökséggel és a bihari természetjárás történetével. Szakmai alapossága és pontossága közismert volt: kutatásai során különös gondot fordított a történeti adatok hitelességére, és következetesen szorgalmazta, hogy Czárán Gyula halálának dátumát – amely több forrásban és kiadványban is tévesen szerepelt – a történeti tényeknek megfelelően tartsák számon.
Egri Ferenc munkássága maradandó nyomot hagyott a bihari természetjárás és a Czárán-örökség kutatásában, megőrzésében és továbbadásában. Mindaz, amit e téren létrehozott, a jövőben is a természetjáró közösséget szolgálja.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület tisztelettel őrzi emlékét, és osztozik családja, barátai, valamint a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány közösségének gyászában.
Nyugodjék békében!
