ZalaMag Egyesület

03/06/2026

12/05/2026

Eddig és ezután sem szeretnénk politizálni, de az elmúlt napban olyan információk látnak napvilágot, amik mellett nem mehetünk el szó nélkül. Mert felcsillan a remény, a lehetőség, hogy talán történik valami, hogy megvédjük az erdőket, hogy elkezdünk foglalkozni valósan(!) a vízmegtartással, hogy elindul a kommunikáció és a cselekvés a civil szervezetekkel karöltve, hogy olyan lesz ez a csodaország, amit megérdemel.

A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének.

Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez.

09/05/2026

Fantasztikus hangulat, finomságok, kézműves termékek! Gyertek!

08/05/2026

Amikor települések, "vezetők" mozdulnak meg, az egészen fantasztikus. Talán tényleg elindult valami, és lassan beérik az utóbbi években elindult szemléletformáló tevékenység!

ZALAEGERSZEG IS CSATLAKOZIK GAJDOS LÁSZLÓ LEENDŐ MINISZTER KEZDEMÉNYEZÉSÉHEZ
☀️ Az áprilisi aszály miatt „vágatlan május mozgalmat” hirdetett Gajdos László, leendő élő környezetért felelős miniszter. Gajdos László a felhívásában arról beszélt, úgy néz ki, idén sem ússzuk meg az aszályt, ilyenkor különösen fontos, hogy a növényzet takarja a talajt, hogy az ne száradjon ki annyira. „Ha a füvet gyakran vágják, sokkal többet kell öntözni”, ezért azt kéri, aki teheti, legalább májusban ne vágja le a füvet.

✅ A kezdeményezéshez már csatlakozott Budapest és Székesfehérvár is, most pedig jelzem Zalaegerszeg polgárainak, hogy a zalai megyeszékhely is csatlakozik a miniszteri felhíváshoz. Erről délután egyeztettem Horváth Istvánnal, a Városgazdálkodási Kft. ügyvezetőjével is. A következő hetekben a belvárosi, frekventált területeken kívül nem nyírják majd a füvet a városban, csak az utak, járdák mellett húznak „kontúrt” a parkfenntartók. Az egyre súlyosbodó aszályhelyzeten csak rontana a zöldterületek teljes kaszálása. A parkfenntartó munkatársak a mostani helyzetben inkább több műszakban az öntözésre fognak koncentrálni.

🌧️ Sajnos hazánkban is egyre súlyosbodik az aszályhelyzet, a folyóvizek, a tavak és a talajvíz szintje is kritikusan alacsony. Ezt látjuk a Gébárti-tó esetében is.

🌱 Ha nem nyírják a zöldterületeket, akkor várható, hogy megjelennek a „gyomnövények” még a mostani, szárazabb időszakban is, ami néha úgy tűnhet, mintha rendezetlen lenne a terület – ez azonban nem így van!

🌳 Egy tudatos, környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból is fontos szemlélet ez: a magasabbra hagyott növényzet tovább megőrzi a nedvességet, a város klímája is jobb lesz a dúsabb növénytakaró által, miközben segítjük a beporzókat és növeljük a biodiverzitást. Előnyök: önárnyékolás (a hosszabb fűszálak leárnyékolják a talajfelszínt), hűvösebb talaj (az árnyék miatt a föld nem hevül fel annyira), kisebb párolgás (a takarás bent tartja a nedvességet a gyökereknél), mélyebb gyökerek (a fű magassága összefügg a gyökérhosszal, a magasabb szál mélyebb gyökérzetet jelent, ami eléri a lenti vízkészletet).

08/04/2026

Szép gyep receptje
Kérlek, ne vágd rövidre a füvet! Az egész egy félreértés. Az angol pázsit egy nedves, mérsékelt égövi óceáni éghajlaton jól működő státuszszimbólum. Valamiért ehhez alkalmazkodnak a fűnyíró gyártók is, ezért 3-7 cm közötti vágásmagasságra tervezik a fűnyírókat.
Permakultúrás szempontból ez a gyep monokultúra. Nagy területen hagyjunk meg kaszálót, évi 2-3 alkalommal szakaszosan lehet kaszálni. Azért szakaszosan, és nem egyszerre az egészet, mert így mindig lesznek részek, amik háborítatlanok.
Kiskertben ez nyilván nem megoldás, de ha lehet, hagyjuk meg legalább a kert végét bozótosnak.
Használjuk a fűnyírót az utakhoz, amerre járunk, az idővel kialakult ösvényeket nyírjuk azzal, egy fűnyírónyi szélesség elég, egy-két hetente ha vágjuk, ,,rendezett'' kinézete lesz a kertnek, ami sajnos a jelentgetős szomszédok miatt muszáj. Akinek rendes szomszédai vannak, ők örüljenek. Sok a rossz beidegződés, igazából nem is tudják megindokolni miért, de ,,így szoktuk'', és le van rendezve.

Miért nem jó a rövid fű?
- monokultúra
- alacsony biodiverzitás
- a kullancs és a spanyol meztelencsiga ugyan úgy megél benne, mint a hosszú fűben
- hamar kiszárad, felforrósodik
- párolgási veszteség
- talajuntság alakulhat ki
Ha össze gyűjtik a levágott füvet, még tápanyag (igen, persze hogy nitrogén) utánpótlás sem lesz. Ha locsolják, csak rosszabb, mivel a víz nagy része elpárolog.

Mi az előnye a magas gyepnek?
+ diverz rendszer (új fajok maguktól jelennek meg)
+ rengeteg élőlény (nem minden rovar tudja minden virág nektárját fogyasztani)
+ árnyékol, nem forrósodik a talaj
+ hűvösebb mikroklímát biztosít
+ megtartja a harmatot!
+ élénk talajélet
+ folyamatosan virágzik
+ beporzóbarát
+ búvóhely, élőhely
+ ragadozó rovarokat, lábatlan gyíkot, siklót, kétéltűeket, emlősöket vonz a kertbe
+ madárbarát (táplálék bőség alakul ki)

Milyen magasra hagyjuk a füvet? Egy hagyományos, vagy egy gépi kaszával olyan magasra vágod, amilyenre adott részen akarod. Egy fűnyíró ezt nem tudja. Nem is kell mindent vágni. Ami virágzik, meghagyod.
A kaszálékot ott is hagyhatod, de ha kell, mulcsként is fel lehet használni. Hamarosan indul a ,,vágatlan május'', ami abból a szempontból félrevezető, hogy inkább ,,vágatlan április'' kellene, hiszen tavasz legelején még csak a gyepben elő növények virágoznak, csak utánuk jönnek a gyümölcsfák.

30/03/2026

02/02/2026

!!!!

29/01/2026

2026-ban a kerti kakukkfű az év gyógynövénye 16 perce Gyógynövénytan A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2026-ra a kerti kakukkfüvet választotta az év gyógynövényének, folytatva azt a 2013-ban indult kezdeményezést, amelynek célja, hogy évről...