27/01/2026
Január 27. Emlékezzünk és ne felejtsünk!
Zalaszántón egykor élt zsidó közösségről, amit eddig sikeresen feltártunk:
A községben a XVIII. század végétől biztosan már éltek zsidók. A plébánia épületben talált feljegyzés szerint 1778-ban 7 zsidó lakos élt.
1783-ban Nárgán Mátyás, zsidó pálinkafőző háza ismert. 1810. június 10-én hagyatéki becsűben említik Hochstetter Józsefet és Dávidot, akik felé tartozás volt. Ily módon jelölik
1818-ban Fehér Jakabot.
1828-ban 18 „hébert” jegyeznek fel a faluban.
1840-ben 17 israelitát tartanak számon.
1845/46-os rovatos összeírásban Veisz Ignácz israelita szerepel. 1851-ben 32 israelita él a településen.
1870-ben: 60 fő (?).
A körjegyzőség iratai szerint 1885-ben a (6-12 éves és a 13-15 éves) tanköteles gyermekek összeírásánál találkozunk izraelita vallásúakkal: Neuman József leánya Gizella (1875), Fischer Samual fia, Rudolf (1876), Braun József fiai Albert (1873) és Jakab (1878), Kálmán Salamon fiai Berta (1874) és Izák (1878), Krauz Sámuel és gyermekei Albert (1874), Ilka (1872), Gizella (1876) és Mári (1878).
Ebben az évben egy kimutatás is készült Zala Szántó községben levő Izraelita családfők és azok családtagjairól.
1. Kálmán Ignácz és Kap Regina, családtagok: Dezső, Izidor és Zsigmond
2. Krauz Samuel és Weisz Terézia, családtagok: Albert, Gizella, Margit és Nelli
3. Lázár Sándor és Brener Anna, családtagok: Géza és Teréz
4. Kálmán Salamon és Springer Mári, családtagok: Móricz, Berta és Száli
5. Lázár Farkas és Brener Sarolta, családtagok: Miksa, József és Carolina
6. Hoehstádler Márton és Krausz Rozália
7. Braun József és Popper Száli, családtagok: Albert és Jakab
8. Valdhauser Ignácz és Hoehstádler Betti
9. Kálmán János és Weisz Regina, családtagok: Ignácz, Róza és Miksa
10. Fischer szül.: Kálmán Rozália, családtag: Fischer Rudolf,
11. Löninger Jakab és Reichnitzer Laura, családtagok: Malvin és Aladár,
12. Bürgner Sándor és Altstadler Betti,
13. Neuman József és Bürgner Rozália, családtagok: Gizella, Szelina, Viktor, Jenő, Dezső és Irén,
14. özv. Hoehstádler Ábrahámné, családtagok: Borbála, Hermina, Anna és Gizella,
15. Steruberger Katalin,
16. Rauch Anna, családtagok: Lajos és Ferencz,
17. Krausz Mári,
összesen : 66 (65)
1887. évben Valdhauser Ignácz szatócs (kiskereskedő) engedélyt kapott és feltehetően ebben a faluközösségben nyitott kis szatócsboltot. (A zsidó népesség egyik foglalkozása volt már ekkor, akik ilyen kis vegyes jellegű üzletekben több fajta háztartási termékeket árusítottak. A „szatócsbót” a falu lakosságának nélkülözhetetlen szükségleteit elégítette ki. Mindent árusítottak a tűtől a petróleumig, ezért is volt az üzletnek egy jellegzetes, mással össze nem téveszthető szaga. A szatócs hitelt is adott az arra rászorulóknak.)
Az 1899. február 12-én készült „Adás-vevési szerződés” szerint özv. Hochstädter Ábrahámné (szül.: Steiner Pepi) és nagykorú gyermekei Hochstädter Berta (Grünfeld Zsigáné), Hochstädter Hermina, Hochstädter Rozi, Hochstädter Jakab, Hochstädter Anna, és kk. Hochstädter Gizella, Zala Szántói lakosok eladják, a Zala Szántóhegyi kápolna alap képviselője Hajba Mihály plébános Zala Szántói lakos, mint vevőn keresztül megvásárolják a Zala Szántó hegyi kápolna alaprészére, a Zala Szántó község 436. számú, telekjegyzőkönyvében szereplő, 745. hrsz. szőlőt a Derékhegyen és a rajta lévő présház épülettel 500 osztrák értékű forint kialkudott árért.
1910-ben 1 evangelista, 41 izraeli felekezetű (Böhm és Kreizer nevezetű malom tulajdonosok, Engel nevezetű zsidó család, aki az Alsólapos majort bérelte). 1940-ben egy szerződésből ismert özv. Lázár Miksáné, Strém Ilka, akit az un. zsidótörvény korlátozott.
Kálmán József kereskedő. Született 1899. Csabrendeken. Sümegen 4 reáliskolát végzett, majd utána a textilkereskedői szakmát tanulta ki. 1919-ben önállósította magát, 1920-ban a 6. honvédgyalogezredhez bevonult, 2 évig szolgált. A zalaszántói Iparoskör alapító tagja, 2 éven át jegyzője volt, jelenleg választmányi tagja. Felesége: Guth Erzsébet, 1 fia, 1 leánya született
1937: 22 izraeli, 1 evangelista,
1939-ben a plébánia levéltárban talált iratok szerint Weisz József és felesége Waldhauser Margit (szül.: Zalaszántó, 1892. 06.15.) és leányuk Weisz Ilona (szül.: Zalaszántó, 1924. 02.29.) helyi lakosok áttértek az izraelita vallásról a katolikus vallásra.
1941-ben 26 izraelita és 6 (evangelista) zsidónak minősített lakost jegyeztek fel.
Az 1944. április 8-án készült körjegyzőségi zsidóösszeíráskor 27 főt vettek nyilvántartásba a községben. A keszthelyi gettó lakóinak május 26-i összeírásakor 26-an, a Zalaegerszegre elszállítottak listáján már csak 24-en voltak.
A jegyzői hivatal 1944. május 26-án két zsidó üzlet bezárásáról és a leltárok elkészítéséről tett jelenést a Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának, illetve a főszolgabírónak.
A közel 100 éves zsidótemető a faluhoz közeli (Faképi út mellett) erdőcsoportban, gondozott állapotban volt található 2007-ben, felújítva 2017-ben.
A községi temetőben álló II. világháborús emlékmű a zsidó polgári áldozatok neveit is őrzi. A nevek mellett az alábbi - Keresztury Dezső által írt - versidézet olvasható: "Áldozatuk nem a gaz jogcíme. Jóra parancs."
Néhány, 2012. április 23-án a régi zsidó temetőben (még) látható eredeti sírokról leolvasható:
„Rauch Rozália meghalt 1903 március 31-én élt 36 évet Béke poraira!”
„ Itt nyugszik Kálmán Jánosné sz. Veisz Regina élt 74 évet megh. 1911. évben Béke hamvaira! ”
„ Kálmán Salamon megh. 1913 augusztus Béke poraira „
„ Itt nyugszik Hoksileter (?) Rosalia Meghalt 1892. Szeptember 23”
