Zala Megyei Népművészeti Egyesület

30/09/2026

CSSP-MI-25-0019 - "Hagyomány és innováció: Tojásírás oktatása a mester-inas kapcsolatok tükrében"

A Csoóri Sándor Alap támogatásával megvalósuló Mester–Inas program keretében 50 órás szakmai tudásátadó műhelyfoglalkozás-sorozat valósult meg egy tojásírással foglalkozó Simon Kata tojásíró népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere és 13 éves tanítványa, Potyi-Pál Lili részvételével.
A program célja a tojásírás hagyományának, technikáinak és táji mintakincsének megismerése, a kapcsolódó tárgyalkotó tudás elmélyítése, valamint a tanuló önálló alkotói gondolkodásának megalapozása volt. A foglalkozások során az elméleti ismeretek és a gyakorlati munka folyamatosan egymásra épültek.
A program különös hangsúlyt helyezett arra, hogy a tanuló ne csupán egyes mintákat és technikai fogásokat sajátítson el, hanem megismerje a hímes tojás kulturális hátterét, a mintakincs rendszereit, a különböző tájegységek sajátosságait, valamint a tojásírásban alkalmazott természetes és egyéb festési, díszítési eljárásokat.

💠A program szakmai tartalma
A program első szakaszában a tojás kulturális és történeti jelentőségével ismerkedett meg a tanuló. Áttekintést kapott a tojás szerepéről a világ különböző kultúráiban, a hímes tojás történetéről, a tojásírás hagyományáról és a húsvéti ünnepkörről. A témához kapcsolódó szakirodalom és egyéb források megismerése is a képzés részét képezte.
Ezt követte a különböző tojáshéjak megismerése, felhasználási lehetőségeik és tisztításuk, valamint a tojásíráshoz szükséges eszközök és anyagok áttekintése. A tanuló megismerte az alapanyagok és eszközök beszerzési lehetőségeit is.
A foglalkozások során kiemelt szerepet kapott a magyar népi tojásírás hagyománya. A tanuló gyimesi tojásmintákat tanulmányozott, majd azok alapján gyakorlati tojásírást végzett. A minták tanulmányozása során nemcsak a formai sajátosságok, hanem a motívumok rendszerezése és jelentése is előtérbe került.
A program további fontos eleme volt a tojásfestés technikáinak megismerése. A tanuló anilinfestékekkel és természetes festőlevekkel egyaránt dolgozott, így tapasztalatot szerzett a különböző festési eljárások alkalmazásában és a színek kialakításában.

💠Tájegységi mintakincs tanulmányozása
A program jelentős részét a Kárpát-medence különböző tájegységeinek hímes tojásmintái alkották. A tanuló a tájegységekhez kapcsolódó jellegzetességeket nemcsak reprodukálta, hanem rajzok és vázlatok segítségével tanulmányozta és rendszerezte.
A gyakorlati munka során az alábbi tájegységek és mintakincsek kerültek feldolgozásra:
• Balaton környéki hímesek, a Balatoni Múzeum gyűjteményének anyaga alapján;
• a Thúry György Múzeum hímestojás-anyaga;
• a somogyi Inke és Vése „kétszer hímes”, illetve „háromszor hímes” tojásai;
• muravidéki hímesek;
• gömöri hímesek;
• salánki hímesek;
• háromszéki hímesek;
• árapataki hímesek;
• sárközi hímesek.
A tájegységi anyagok feldolgozása során a tanuló folyamatosan gyakorolta a tojásírás különböző technikáit, valamint a mintákhoz kapcsolódó festési és díszítési eljárásokat.
A gömöri és salánki hímesek esetében az aranyporozás technikájával is megismerkedett. A gömöri anyaghoz kapcsolódóan a „cifra alma” készítésével is foglalkozott.
A háromszéki hímesek tanulmányozása során a háromszínű hímestojások technikája került előtérbe. Az árapataki hímesek esetében a tojásírás sajátosságait gyakorolta.
A képzés során külön figyelmet kapott a festék nélkül készülő, metszett tojások készítése, valamint a maratás technikája. A sárközi hímesek feldolgozása során a tojásírás mellett a festési technikák gyakorlására is sor került.

💠A mintafüzet létrehozása
A program egyik fontos, hosszabb távon is hasznosítható célja egy folyamatosan bővíthető mintafüzet megalapozása volt.
A tanuló a program során nem elszigetelt mintákat sajátított el, hanem a különböző tájegységek mintakincsével, azok szerkezetével, motívumaival és technikai megoldásaival ismerkedett. A rajzok, vázlatok és gyakorlati munkák rendszerezése olyan alapot teremt, amelyhez a későbbi tanulmányok és önálló alkotói munka során is vissza lehet nyúlni.

💠A program záró szakasza
A program utolsó két órájában a tanuló a hímes tojások bemutatásának lehetőségeivel is megismerkedett. A foglalkozás témája a kiállítások szervezése, a kiállítási tárgyak kiválasztása, a tér berendezése és az installáció alapvető szempontjai voltak.
Ez a záró tematika azt a szemléletet erősít***e, hogy a népi kézműves tudás nem ér véget az elkészült tárgynál. A tárgyak bemutatása, megfelelő környezetbe helyezése, a hozzájuk kapcsolódó információk átadása és a közönség számára történő értelmezhetővé tétele szintén része az alkotói és hagyományőrző tevékenységnek.

💠A program eredménye
Az 50 órás Mester–Inas program során a tanuló komplex, egymásra épülő elméleti és gyakorlati ismereteket szerzett a tojásírás hagyományáról és technikáiról.
A képzés eredményeként:
• megismerte a hímes tojás kulturális és történeti hátterét;
• betekintést kapott a magyar és Kárpát-medencei tojásíró hagyományokba;
• több tájegység jellegzetes mintakincsével ismerkedett meg;
• elsajátított és gyakorolt különböző tojásírási technikákat;
• tapasztalatot szerzett az anilin- és természetes festőlevekkel történő festésben;
• megismerte a maratás, a metszés és az aranyporozás technikáját;
• fejlődött a minták megfigyelésében, rajzi rögzítésében és rendszerezésében;
• megkezdte egy később tovább bővíthető szakmai mintafüzet összeállítását;
• megismerte a hímes tojások kiállításának és bemutatásának alapvető szempontjait.

A program jelentős eredménye, hogy a tanuló a tojásírást nem pusztán egy kézműves technikaként, hanem kulturális örökségként, összetett tudásrendszerként és továbbörökíthető alkotói gyakorlatként ismerhette meg.
A mester és tanítványa közötti személyes, gyakorlati tudásátadás lehetőséget teremtett arra, hogy a hagyományos tojásíró tudás egy fiatal generáció tagjához közvetlenül, tapasztalati úton jusson el. A program így hozzájárult a tojásírás hagyományának továbbéléséhez, a fiatal utánpótlás szakmai fejlődéséhez és a Kárpát-medencei hímes tojás mintakincsének tudatos megismeréséhez és rendszerezéséhez.

30/09/2026

CSSP-SZ-25-0119 - A népművészet közösségi ereje - népművészeti programok Zalában

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület szakmai tevékenységének fontos része a népi kézműves hagyományok megőrzése és továbbadása. Az Egyesület ezt nem kizárólag bemutatók és rendezvények formájában valósítja meg, hanem olyan folyamatos közösségi és műhelymunkát is szervez, amelyben a hagyományos mesterségek gyakorlati elsajátítása, az alkotói tapasztalat átadása és a közösségek működtetése egyaránt szerepet kap.
A támogatott programok ezt a szemléletet több, egymást kiegészítő formában valósították meg.
A nagyobb nyilvános rendezvények – a Mesterségek Ünnepe 2025 és a GubancFeszt 2026 – széles közönség számára tették láthatóvá és kipróbálhatóvá a népi kézművességet. A Pannónia Csipke Stúdió, a Zalai Ifjúsági Hímző Stúdió és a Zalai Igézők Felnőtt Hímző Stúdió rendszeres műhelymunkával biztosította a tudás folyamatos továbbadását. A JURTA30 program pedig egy konkrét tárgyi örökséghez kapcsolódva kapcsolta össze a közösségi alkotást, a mesterségek gyakorlását és az örökség bemutatását.

📌🏰Mesterségek Ünnepe 2025
A Mesterségek Ünnepe a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb országos rendezvénye, amelyen a népi kézműves mesterek és közösségek közvetlenül találkozhatnak a nagyközönséggel.
A Zala Megyei Népművészeti Egyesület részvétele lehetőséget biztosított arra, hogy a zalai népi kézművesség alkotói és mesterei országos környezetben is bemutatkozzanak. A program során a hangsúly nem pusztán a kész tárgyak bemutatásán, hanem az alkotás folyamatának láthatóvá tételén és a mesterségek személyes közvetítésén volt.
A mesterségbemutatók különösen fontos szerepet töltöttek be a hagyomány továbbadásában, hiszen a zalai népművészeti értékek bemutatására helyeztük a hangsúlyt.
A látogatók közvetlenül találkozhattak az alkotókkal, betekintést kaphattak az egyes technikákba, és a kézműves tevékenységet nem csupán kész termékként, hanem tudásként és munkafolyamatként ismerhették meg.
A rendezvény egyben szakmai kapcsolatépítési lehetőséget is jelentett az Egyesület és a különböző népművészeti közösségek számára.

📌🧵Pannónia Csipke Stúdió
A Pannónia Csipke Stúdió rendszeres közösségi műhelymunkára épülő programként járult hozzá a csipkekészítés hagyományának továbbadásához.
A foglalkozások során a résztvevők a technika gyakorlati elsajátítása mellett megismerhették a csipkekészítéshez kapcsolódó mintakincset, eszközhasználatot és munkafolyamatokat. A rendszeres alkalmak lehetőséget adtak arra, hogy a résztvevők ne egyszeri bemutató keretében találkozzanak a technikával, hanem folyamatos gyakorlással, egymás munkájának megismerésével és szakmai segítséggel fejlesszék tudásukat.
A stúdió működésének jelentősége ezért túlmutat az egyes elkészített tárgyakon: olyan közösségi műhelyt jelent, amelyben a kézműves tudás gyakorlati tapasztalatként öröklődik tovább.

📌🪡Zalai Ifjúsági Hímző Stúdió
A Zalai Ifjúsági Hímző Stúdió a fiatal korosztály megszólításával a népi hímzéshez kapcsolódó tudás generációk közötti továbbadását.
A foglalkozások során a résztvevők fokozatosan ismerkedhettek meg a hímzés alapjaival, a hagyományos mintakincscsel, az öltéstechnikákkal és a különböző munkafolyamatokkal. Az ifjúsági műhely különös jelentősége abban rejlik, hogy a népművészeti tudás átadását olyan életkorban kezdi meg, amikor a kézügyesség, a figyelem, a formaérzék és az önálló alkotás egyaránt fejleszthető.
A közös munka ugyanakkor közösségi élményt is jelentett. A résztvevők nem csupán egy technikát sajátítottak el, hanem egy olyan alkotóközeg részeseivé váltak, amelyben a hagyományos kézművesség a jelenben is értelmezhető és gyakorolható tevékenységként jelenik meg.

📌🪡Zalai Igézők Felnőtt Hímző Stúdió
A Zalai Igézők Felnőtt Hímző Stúdió a felnőtt korosztály számára biztosított rendszeres szakmai és közösségi műhelymunkát.
A stúdió lehetőséget teremtett a hímzés technikai tudásának elmélyítésére, a hagyományos mintakincs tanulmányozására és az egyéni alkotói munka fejlesztésére. A rendszeres foglalkozásokon a résztvevők a meglévő tudásukat továbbfejleszthették, miközben a közös munkavégzés révén egymás tapasztalataiból is tanulhattak.
A felnőtt műhely működése fontos része annak a tudásátadási folyamatnak, amelyben a népi kézművesség nem egyszeri programként, hanem folyamatos gyakorlásra épülő kulturális tevékenységként van jelen.

📌🛖JURTA30 – közösségi alkotás és mesterségek találkozása
A jubileumhoz kapcsolódó program egyik fontos eleme egy új nemezszőnyeg elkészítése volt, a két jurtaépítő nemezes népművész szakmai vezetésével. A közös alkotófolyamat lehetőséget adott arra, hogy a nemezelés ne csupán bemutatott technikaként jelenjen meg, hanem a résztvevők számára megtapasztalható, közösen végzett alkotótevékenységgé váljon.
A jurtához kapcsolódó mesterségek népszerűsítésére a zalaegerszegi városi rendezvényen, az EgerszegFeszten tartottak népművészeink gyermekjátszóházi foglalkozásokat tartottak kötélverés, nemezelés, bojtkészítés és szalagszövés témakörében keretében a gyermek és ifjúsági korosztály számára.

A JURTA30 programban a Gébárti Népművészeti Fesztiválhoz kapcsolódó jubileumi szakmai program valósult meg. Középpontjában a harminc évvel korábban közösségi összefogással létrehozott nemezsátor állt, valamint a hozzá kapcsolódó mesterségbemutatók és a JURTA30 fotódokumentációs kiállítás. Ezáltal a jubileumi esemény nem kizárólag a jurta történetének felidézésére szolgált, hanem a hozzá kapcsolódó tárgyalkotó népművészeti tudás jelenben történő gyakorlására is. A rendezvény fontos része volt a JURTA30 kiállítás megnyitása a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház Galériájában. Ezt egészít***e ki a JURTA-MOZI, ahol archív felvételek segítségével lehetett felidézni a jurta elkészítésének és az elmúlt harminc év történetének fontosabb pillanatait.
A program fontos szakmai üzenete, hogy a tárgyi örökség akkor maradhat élő, ha a hozzá kapcsolódó tudás és alkotói gyakorlat is tovább él. A JURTA30 ezért egyszerre kapcsolta össze az emlékezetet, a közösségi alkotást és a gyakorlati tudásátadást.

📌🧶GubancFeszt 2026
A GubancFeszt 2026 a nyár végén, a Gébárti-tó környezetében megvalósuló közösségi népművészeti programként a gyermekeket, fiatalokat és családokat szólította meg.
A program koncepciójának fontos eleme volt, hogy a résztvevők természetes alapanyagokkal dolgozva, saját kezűleg készíthessenek tárgyakat. A foglalkozások a kézműves technikák megismertetése mellett a kreativitás, a kézügyesség, a figyelem és az önálló alkotás fejlesztését is szolgálták.
A program külön értéke volt, hogy a népművészethez való kapcsolódást nem hagyományos bemutatóhelyzetként, hanem közös cselekvésként kínálta a résztvevők számára. A gyermekek és fiatalok saját munkájukon keresztül tapasztalhatták meg az anyagok tulajdonságait, a kézműves munkafolyamatok örömét és azt, hogy egyszerű természetes alapanyagokból is létrehozható személyes használati tárgy.
A fesztivál egyúttal lehetőséget adott arra is, hogy a népművészeti alkotók és a fiatalabb generációk között közvetlen kapcsolat jöjjön létre.
A program időpontja: 2026. augusztus 29.

➡️A megvalósított programok egymást kiegészítve több szinten járultak hozzá a népművészeti örökség megőrzéséhez és továbbadásához.
A Mesterségek Ünnepe országos nyilvánosságot és bemutatkozási lehetőséget biztosított a zalai népművészet számára.
A három rendszeresen működő stúdió – a Pannónia Csipke Stúdió, a Zalai Ifjúsági Hímző Stúdió és a Zalai Igézők Felnőtt Hímző Stúdió – a folyamatos, személyes tudásátadás és közösségi műhelymunka feltételeit teremt***e meg. Különösen fontos eredmény, hogy a programok különböző korosztályokat vontak be a népi kézművesség gyakorlásába.
A JURTA30 program a közösségi örökség egy konkrét tárgyán keresztül mutatta meg, hogyan kapcsolható össze a múlt értékeinek megőrzése a jelenben végzett alkotómunkával. Az új nemezszőnyeg készítése, valamint a fazekas- és szövőfoglalkozások révén a hagyományos technikák gyakorlati formában is tovább öröklődtek.
A GubancFeszt 2026 pedig szélesebb közönség - elsősorban gyermekek, fiatalok és családok – számára t***e hozzáférhetővé a népi kézművességet. A mesterségbemutatók és az aktív foglalkozások révén a résztvevők nem csupán szemlélői, hanem részesei lehettek az alkotási folyamatnak.
A programok összességében hozzájárultak ahhoz, hogy a népi kézművesség ne pusztán megőrzendő múltbeli értékként, hanem ma is gyakorolható, tanulható és közösséget teremtő kulturális tevékenységként legyen jelen.

30/09/2026

CSSP-TR-25-0006 – Régiós népművészet három dimenzióban

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület pályázatának középpontjában a tárgyalkotó népművészet értékeinek bemutatása, a hagyományos tudás továbbadása, a kortárs népművészeti alkotótevékenység szakmai támogatása, valamint a népművészeti közösségek megerősítése állt.
Az Egyesület több évtizedes szakmai tevékenységének egyik meghatározó eleme, hogy a népművészetet nem lezárt, múzeumi tárgykultúraként kezeli, hanem olyan élő kulturális örökségként, amelynek megőrzése az újratanuláson, az alkotáson, a közösségi tapasztalaton és a tudás továbbadásán keresztül valósulhat meg. Az Egyesület szakmai működésének alapját ennek megfelelően a képzés, a műhelymunka, a kiállítások, a szakmai találkozások, a tudásátadás és a közösségi programok együttes rendszere alkotja.
A 2026-ban megvalósított három kiemelt szakmai program – a XVIII. Élő Népművészet – Nyugat-dunántúli régiós kiállítás, a Hagyomány és védelem – Szerzői jog, iparvédelem című szakmai konferencia, valamint a Gébárti Népművészeti Fesztivál eltérő eszközökkel, de egymáshoz szorosan kapcsolódva szolgálta ezt a szakmai küldetést.
A programok együttesen lehetőséget teremt***ek a népművészeti alkotómunka bemutatására, a szakmai párbeszédre, az alkotók jogi tudatosságának erősítésére, valamint arra, hogy a nagyközönség, a gyermekek és a családok közvetlenül is találkozzanak a népi kézművesség mesterségeivel.

📌🌷XVIII. Élő Népművészet – Nyugat-dunántúli régiós kiállítás
2026-ban kiemelkedő szakmai feladatot jelentett a XVIII. Élő Népművészet – Nyugat-dunántúli régiós kiállítás megszervezése és megvalósítása.
Az ötévente megrendezett Élő Népművészet – Országos Népművészeti Kiállítás a népművészeti alkotók egyik legfontosabb országos szakmai seregszemléje. A Nyugat-dunántúli régiós bemutató a régióban élő és alkotó mesterek, valamint a népművészeti közösségek számára biztosított bemutatkozási lehetőséget. A kiállítás 2026. április 18-tól augusztus 23-ig volt látogatható a zalaegerszegi Mindszentyneumban.
A kiállítás létrejötte több éves szakmai felkészülési folyamat eredménye volt. A bemutatkozást megelőző időszakban a régió alkotói folyamatosan készültek az országos megmérettetésre, így a kiállítás nem egyszerűen egy időszaki tárlatként, hanem egy hosszabb szakmai alkotó folyamat eredményeként valósult meg.
A tárlat a Nyugat-dunántúli mesterek technikai felkészültségét, hagyománytiszteletét és kreativitását mutatta be, miközben azt is érzékelt***e, hogy a hagyományos népi kultúra elemei miként jelenhetnek meg a mai tárgykultúrában. A bemutatott alkotásokon keresztül jól érzékelhetővé vált a hagyomány és a kortárs szemlélet kapcsolata.
A kiállítás szakmai jelentőségét növelte, hogy a régiós bemutató egyben az országos kiállítás előkészítésének része is: a régiós kiállítás legkiemelkedőbb alkotásai további szakmai értékelés és válogatás után az országos kiállításon is bemutatkozhatnak.
A Zala Megyei Népművészeti Egyesület számára ezért a kiállítás megszervezése egyszerre jelentett szakmai koordinációt, közösségépítést, reprezentációt és a régió népművészeti értékeinek széles körű bemutatását.
A kiállításhoz kapcsolódó programok tovább erősítették a tárlat közösségi és szakmai jellegét. A KÉZJEGY programok keretében maguk az alkotók és mesterek vezették be az érdeklődőket a kiállított tárgyak, az alkalmazott technikák és az alkotói gondolkodás világába.
A kiállítás ezáltal nem pusztán tárgyak bemutatására szolgált, hanem a mögöttük álló tudás, alkotói gondolkodás és mesterségbeli tapasztalat közvetítésének színterévé is vált.

📌🛡️Hagyomány és védelem – Szerzői jog, iparvédelem című szakmai konferencia
A 2026. április 18-án, a Mindszentyneumban megrendezett Hagyomány és védelem – Szerzői jog, iparvédelem című konferencia olyan aktuális szakmai kérdést állított középpontba, amely a népművészeti alkotók mindennapi munkáját egyre közvetlenebbül érinti.
A szakmai program arra kereste a választ, hogy mit jelent a szerzői jog a népművészet területén, milyen módon használhatók fel a népművészeti alkotások, milyen jogi kérdéseket vet fel a tárgyak fényképezése és közösségi médiában vagy kiadványokban történő megjelentetése, illetve milyen lehetőségei vannak az alkotóknak saját munkáik védelmére. A konferencia az iparjogvédelem, a minősítési rendszerek és a védjegyek kérdését is érint***e.
A program szakmai előkészítésének fontos része volt az online kérdőív, amelyben a szervezők a népművészeti alkotások felhasználásával, fotózásával, online megjelenésével és védelmével kapcsolatos konkrét tapasztalatokat gyűjtötték össze. Ennek eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy a konferencia és az azt lezáró kerekasztal a szakma valós kérdéseire reagáljon.
A konferencia jelentősége abban állt, hogy a jogi szabályozás kérdéseit a népművészeti alkotók mindennapi gyakorlatához kapcsolta. A résztvevők olyan ismeretekhez juthattak, amelyek segítséget adhatnak saját alkotásaik tudatosabb kezeléséhez, dokumentálásához és felhasználásához.
A program ezzel az Egyesület szakmai érdekképviseleti és tudásközvetítő szerepét is erősít***e. A hagyomány továbbéltetésének ugyanis fontos feltétele, hogy az alkotók ne csak a mesterségbeli tudással rendelkezzenek, hanem azzal a szakmai és jogi ismerettel is, amely lehetővé teszi alkotói munkájuk tudatos védelmét és bemutatását.

📌☀️Gébárti Népművészeti Fesztivál
A 2026. július 11-én, a Gébárti-tó partján megrendezett GEBARTFESZT' – Gébárti Népművészeti Fesztivál a népművészet közvetlen, élményszerű és közösségi megtapasztalására épült.
A rendezvény központi témája a Gébárti jurta harminc éves jubileuma volt. A nemezsátor 1996-ban közösségi összefogással készült el, és azóta a Gébárti helyszín és az ott folyó közösségi népművészeti munka egyik meghatározó jelképe. Alkalmat adott arra, hogy az Egyesület ne csupán egy tárgy történetét idézze fel, hanem bemutassa azt a közösségi tudást és összefogást is, amely annak idején a létrehozását lehetővé t***e.
A fesztivál programja 10:00 és 19:00 óra között zajlott. A nap egyik látványos központi eleme a harmincéves nemezsátor újbóli felépítése volt, amely a látogatók számára közvetlenül is megtapasztalhatóvá t***e a jurta létrehozásához kapcsolódó munkafolyamatot.
A megvalósított mesterség bemutatók: fazekas korongozás, kovácsolás, csipkekészítés, hímzés, fafaragás, tojásírás, szövés, ötvösmunkák.
A gyermekek és családok számára a népi játszóházi foglalkozások biztosítottak aktív részvételi lehetőséget. Kötélverés, szalagszövés, nemezelés, vesszőből és fából készülő játékok, valamint bőrözés szerepelt a programban. Így a résztvevők nem csupán szemlélői, hanem aktív alakítói lehettek a programnak.
A fesztivál így egyszerre szolgálta a tárgyi örökség bemutatását, a mesterségbeli tudás közvetítését, a közösségi emlékezet fenntartását és a generációk közötti tudásátadást.

➡️A 2026. évi szakmai programok összegzett eredményei
A három kiemelt program különböző megközelítésben, de egymást kiegészítve valósította meg a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szakmai céljait.
Az Élő Népművészet régiós kiállítás a népművészeti alkotómunka magas színvonalú bemutatásának és szakmai megmérettetésének biztosított teret. A kiállítás ráirányította a figyelmet arra, hogy a hagyományos mesterségek és motívumkincsek a mai tárgykultúrában is érvényes, kortárs értékeket hordozhatnak.
A Hagyomány és védelem konferencia a szakmai tudás egy másik, az alkotók mindennapi tevékenységét közvetlenül érintő területét erősít***e. A szerzői joggal, iparvédelemmel, minősítéssel és az alkotások felhasználásával kapcsolatos kérdések közös feldolgozása hozzájárult az alkotók jogi tudatosságának növeléséhez és a szakmai párbeszédhez.
A Gébárti Népművészeti Fesztivál pedig a tudás közvetlen átadásának és a közösségi megtapasztalásnak adott teret. A mesterségbemutatók és kézműves foglalkozások révén a népművészet nem csupán bemutatott kulturális értékként, hanem kipróbálható és átélhető tevékenységként jelent meg.
A három program közös eredménye, hogy a népművészet különböző rétegeit kapcsolta össze: az alkotást, a szakmai tudást, a jogi tudatosságot, a bemutatást, a közösségi részvételt és a generációk közötti tudásátadást.
A programok megvalósítása során az Egyesület együttműködött szakmai partnerszervezetekkel, kulturális intézményekkel, alkotókkal és mesterekkel. Ez az együttműködési hálózat egyben azt is megmutatta, hogy a népművészeti örökség továbbélése nem egyetlen intézmény vagy szervezet feladata, hanem egymással kapcsolatban álló szakmai és civil közösségek közös munkájának eredménye.

28/09/2026

Tapasztalatok, amelyek továbbadódnak – az ASZAKKÖR az NMI szezonnyitóján

A Nemzeti Művelődési Intézet szezonnyitó szakmai rendezvényén vett részt Zsuzsi Bedics, egyesületünk titkára, ahol egy pódiumbeszélgetés keretében mesélt a tavalyi ASZAKKÖR programban szerzett mentori tapasztalatairól.

Az ASZAKKÖR nem csupán kézműves foglalkozások sorozata. A program egyik fontos célja, hogy a résztvevők közösségben, szakmai segítséggel ismerkedjenek meg egy-egy kézműves vagy népművészeti területtel, és a folyamat végére ne csak elkészíteni tudjanak néhány tárgyat, hanem önállóbbá, bátrabbá és magabiztosabbá váljanak az alkotásban.

Zsuzsa mentorként vett részt a programban, és ezt elsősorban szakmai kísérésként élte meg. A mentor nem a szakkörvezető helyett tartja meg a foglalkozást, hanem segíti őt és a résztvevőket a tanulási és alkotási folyamatban.

Egy-egy szakkör munkájába bekapcsolódva először megismeri a csoportot: milyen előzetes tudással érkeztek, mi érdekli őket, hol tartanak, és milyen nehézségekkel találkoznak. Ez alapján válhat igazán személyre szabottá a segítség.

A mentorálás sokszor egészen gyakorlati kérdésekről szól: egy technika megmutatásáról, egy munkafolyamat megoldásáról, egy hiba javításáról vagy éppen arról, hogyan lehet egy elképzelést megvalósítani. De ugyanilyen fontos a bátorítás is. Sokszor nem a kézügyesség hiánya miatt bizonytalan valaki, hanem egyszerűen azért, mert még nincs elég tapasztalata.

A mentor egyik legfontosabb feladata éppen ezért nem az, hogy megcsinálja a munkát a résztvevő helyett. Megmutatni az utat, segíteni, amikor elakad, majd hagyni, hogy ő maga jusson el a megoldásig – ettől válik igazán értékessé a tanulás.

A mentor emellett a szakkörvezetőt is támogatja. Ő az, aki folyamatos kapcsolatban van a csoporttal, ismeri a résztvevőket és a mindennapi működést, a mentor pedig kívülről tud ránézni a folyamatra, és szakmai tapasztalatával segítheti őt.

Zsuzsanna számára a mentorálás végső célja ezért nem pusztán az, hogy a szakkör résztvevői megtanuljanak elkészíteni egy-egy tárgyat. Sokkal fontosabb, hogy legyen sikerélményük, merjenek önállóan gondolkodni, próbálkozni, hibázni és tovább dolgozni az adott mesterséggel – és közben közelebb kerüljenek magához a népművészethez is.

Ezekről a tapasztalatokról beszélgetett Zsuzsa az NMI szezonnyitó rendezvényén, ahol az ASZAKKÖR mentori munkájának gyakorlati oldalába is betekintést adhatott.

Mi pedig büszkék vagyunk arra, hogy egyesületünk szakmai tudása és tapasztalata ilyen formában is hozzájárulhat a hagyományos mesterségek továbbadásához és új közösségek építéséhez.

20/09/2026

☀️ Gyönyörű időnk lesz ma, úgyhogy ne maradjatok otthon! 🍂 Látogassatok el az Őszi Fesztiválra és töltsetek el egy kellemes, vidám délutánt! 🍁

Pásztorélet és az ősz hagyományai a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházban és udvarán

19/09/2026

18/09/2026

🌳🪵A Békés Megyei Népművészeti Egyesület meghívására Boa Endre népi iparművész, Nagy Béla népi iparművész a népművészet mestere, Tompa Márton, Zakály Zsolt és Zalai Béla fafaragóink is részt vettek 2026.09.07-11. között zajló fafaragó táborban.

07/09/2026

🌷Örömmel és büszkeséggel osztjuk meg veletek, hogy sikeresen lezajlott a XVI. Vándorlegény Országos Gyermek- és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat – Nyugat-dunántúli régiós kiállításának megnyitója és díjátadó ünnepsège!

Az eseménynek a keszthelyi Balaton Színház Simándy terme adott otthont szeptember 6-án, vasárnap délelőtt.

A kiállítást megtisztelte jelenlétével és ünnepi beszédével:
✨ Klaczné Tar Ibolya, Keszthely város önkormányzati képviselője
✨ Bereczky Csaba, a Népművészet mestere, az MMA rendes tagja

Hálásan köszönjük nekik és fellépőinknek a színvonalas megnyitót, valamint minden alkotónak, felkészítő tanárnak és családtagjának, hogy munkájukkal, jelenlétükkel hozzájárultak ehhez a jeles eseményhez. A szakmai zsűri döntése alapján a legkiemelkedőbb alkotások továbbjutottak az országos fordulóra, és sor került a régiós díjak átadására is.

Gratulálunk minden résztvevőnek, a díjazottaknak pedig külön elismerés jár!

A kiállítás látogatható 2026.09.06-10.02. között a jegypènztár nyitvatartási idejében:
hétfő - csütörtök 10:00-17:00
péntek 10:00-12:00; 12:30-14:00

Fogadjátok néhàny fotónkat az eseményről.

# csoorisandoralap

02/09/2026

🌷 XVI. Vándorlegény Országos Gyermek- és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat – Nyugat-dunántúli régiós eredményhirdetés és kiállításmegnyitó

A Vándorlegény pályázatra 10–35 év közötti fiatalok jelentkezhettek hagyományos népi kézműves technikákkal készült alkotásaikkal. A pályamunkák természetes anyagok felhasználásával, az egyes néprajzi tájegységek formavilágát és díszítőelemeit megidézve készültek.

✨ A régiós eredményhirdetésen együtt ünnepeljük a fiatal alkotók munkáját, tehetségét és azt a sok befektetett időt, gyakorlást és figyelmet, amely egy-egy alkotás mögött áll.

🖼️ Szeret***el várunk minden érdeklődőt a régiós eredményhirdetésre és a kiállítás megnyitójára!

📍 Helyszín: 8360 Keszthely, Balaton Színház, Simándy terem
📅 Időpont: 2026.09.06. 10:00

Gratulálunk minden résztvevőnek, és köszönjük, hogy munkájukkal továbbviszik és gazdagítják népi kézműves örökségünket! ❤️

# csoorisandoralap Kevesebb megjelenítése