08/08/2026
Freitag: Gemeinsame Spiele und Abschluss-Lagerfeuer
Den Freitag verbrachten die Kinder und Jugendlichen ganz auf dem Huf-Hof. Der Tag stand im Zeichen gemeinsamer Spiele und freier Zeit, in der noch einmal viel gelacht und miteinander unternommen wurde.
Im Laufe der Woche hatten sich trotz der sprachlichen Unterschiede enge Freundschaften und eine echte Verbundenheit zwischen den Teilnehmern entwickelt. Das wurde an diesem Tag besonders deutlich spürbar.
Am Abend folgte die bereits fest etablierte Tradition des abschließenden Lagerfeuers. Als die Flammen höher schlugen und die Marshmallows über dem Feuer goldbraun wurden, setzten sich alle eng zusammen. Nacheinander durfte jedes Kind erzählen, was ihm in dieser Woche besonders am Herzen gelegen hat. Es war still und aufmerksam um das Feuer herum – und dann kamen die Worte: von den gemeinsamen Spielen, von den neuen Freunden, von dem Gefühl, verstanden zu werden, auch wenn man nicht dieselbe Sprache spricht. Viele sagten, das Schönste sei gewesen, dass sie sich so schnell und so eng verbunden haben. Und immer wieder war der Wunsch zu hören, nächstes Jahr unbedingt wieder dabei sein zu dürfen. In diesen Momenten am Lagerfeuer wurde deutlich, was dieses Ferienlager wirklich ausmacht.
Nach dem Lagerfeuer machten sich die Kinder aus Ungarn und den benachbarten Ländern auf den langen Heimweg und verließen den Huf-Hof mit vielen schönen Eindrücken und neuen Freundschaften im Gepäck.
Ein herzliches Dankeschön gilt allen Sponsoren, Unterstützern und Helferinnen und Helfern, die dieses Ferienlager möglich gemacht haben. Ohne ihr Engagement, ihre Zeit und ihre Unterstützung wäre all das nicht möglich gewesen.
Für uns bleibt die Gewissheit: Das Ferienlager hat auf dem Huf-Hof seinen richtigen Platz gefunden – und soll auch kommendes Jahr zum neunten Mal hier stattfinden.
___________________________________________________________________
Péntek: Közös játékok és záró tábortűz
A pénteket a gyerekek és fiatalok teljes egészében a Huf-Hofon töltötték. A nap a közös játékokról és a szabad időről szólt, amelyben még egyszer sokat nevettek és együtt csináltak dolgokat.
A hét folyamán a nyelvi különbségek ellenére szoros barátságok és valódi összetartozás alakult ki a résztvevők között. Ez ezen a napon különösen érezhetővé vált.
Este következett a már megszokott záró tábortűz hagyománya. Amikor a lángok magasabbra csaptak, és a marshmallow-ok aranybarnára pirultak a tűzön, mindenki szorosan egymás mellé ült. Egymás után mesélhette el minden gyerek, mi volt számára a legfontosabb ebben a héten. Csend és figyelem uralkodott a tűz körül – majd jöttek a szavak: a közös játékokról, az új barátokról, arról az érzésről, hogy megértik őket, még akkor is, ha nem ugyanazt a nyelvet beszélik. Sokan azt mondták, a legszebb az volt, hogy milyen gyorsan és szorosan összekötődtek. És újra és újra hallatszott a kívánság, hogy jövőre mindenképpen újra részt vehessenek. Ezekben a tábortűz melletti pillanatokban vált igazán világossá, mi is adja ennek a tábornak az igazi értelmét.
A tábortűz után a magyarországi és a szomszédos országokból érkezett gyerekek elindultak a hosszú hazaútra, és sok szép élménnyel és új barátságokkal a hátuk mögött hagyták el a Huf-Hofot.
Szívből jövő köszönet illeti az összes szponzort, támogatót és segítőt, akik lehetővé tették ezt a tábort. Az ő elkötelezettségük, idejük és támogatásuk nélkül mindez nem valósulhatott volna meg.
Számunkra megmarad a bizonyosság: a tábornak a Huf-Hofon van a megfelelő helye – és jövőre már kilencedik alkalommal itt szeretnénk megrendezni.
________________________________________________________________
Venerdì: Giochi comuni e falò di chiusura
Il venerdì i bambini e i ragazzi hanno trascorso l’intera giornata al Huf-Hof. La giornata è stata dedicata ai giochi comuni e al tempo libero, in cui si è ancora una volta riso e fatto molto insieme.
Nel corso della settimana, nonostante le differenze linguistiche, si sono formati legami di amicizia stretti e un vero senso di appartenenza tra i partecipanti. Questo è diventato particolarmente evidente in questo giorno.
La sera è seguita la già consolidata tradizione del falò di chiusura. Quando le fiamme si sono alzate e i marshmallow sono diventati dorati sul fuoco, tutti si sono seduti stretti l’uno all’altro. Uno dopo l’altro ogni bambino ha potuto raccontare ciò che gli era particolarmente rimasto nel cuore di questa settimana. C’era silenzio e attenzione intorno al fuoco – e poi sono arrivate le parole: dei giochi condivisi, dei nuovi amici, della sensazione di essere compresi anche senza parlare la stessa lingua. Molti hanno detto che la cosa più bella è stata quanto velocemente e profondamente si siano legati. E più volte si è sentito il desiderio di poter essere di nuovo presenti l’anno prossimo. In quei momenti intorno al falò è diventato chiaro cosa renda davvero speciale questo campo.
Dopo il falò i bambini provenienti dall’Ungheria e dai paesi vicini si sono messi in viaggio per il lungo ritorno a casa e hanno lasciato il Huf-Hof con tante belle impressioni e nuove amicizie nel cuore.
Un sentito ringraziamento va a tutti gli sponsor, i sostenitori e i collaboratori che hanno reso possibile questo campo. Senza il loro impegno, il loro tempo e il loro sostegno nulla di tutto questo sarebbe stato possibile.
Per noi rimane la certezza: il campo ha trovato il suo posto giusto al Huf-Hof – e l’anno prossimo vogliamo organizzarlo qui per la nona volta.
