19/12/2025
adventi ablakvadászok 20
Mivel pár nap és itt a karácsony, s a magyar hagyomány szerint szinte minden családnál kerül valami halféle az asztalra. Az év ezen időszakában ugrik meg a halfogyasztás nálunk, ami egyébként nagyon alacsony. A halételek közül az egyik legnépszerűbb a halászlé.
Erről a hungarikumról írok most pár mondatot
A hazai halászlé első hiteles leírását a XIX. század elejéről egy németnyelvű naplóból ismerjük.
1808-ban Eissl gazdasági tanácsos Keszthely környékén történeti értékű dolgokról számol be olvasóinak:
„ egyik utunk alkalmával a Halász-szIgeten (Kis-Balaton szigete) az emberek egyréSzét a nádkunyhóban találtuk, hol kényelmesen feküdtek. Mások a tűz mellett ülve beszélgettek és fanyárson halat sütÖttek, melyek közül néhány még veRgődött. Letelepedtünk és csakhamar valódi halászlakomából részesültünk. A süllőt itt olyan mennyiségben fogták, hogy egy darab egy fontos példányt 8-10 krajcárért adnak. Számunkra az úszó tartályból fogast merít***ek ki. A halakat lepikkelyezték és megfŐzték. A leves, melyet hoztak kissé zsíros volt, kocsonyaszerű és gazdagon fűszerezett. A fűszert törökborsnak (paprica) nevezik. ……………. Csak az égető tűz, amely kisdarab paprica élvezete után a számat és a szájpadlásomat marta, kissé megijesztett. Mikor azonban láttam, hogy László gróf (Festetics László, akinek Eiss vendége volt) ezt a fűszert nagymennyiségben és élvezettel fogyasztja, néhány Kísérlet után odáig jutottam, hogy ezt a „halacli”-t valódi magyar stílusban ettem ……”
Azóta sok idő eltelt, és a halászlé egyre népszerűbb lett, kialakultak tájegységek és mindenki a sajátjára eSküszik.
A családi, baráti összejövetelek fénypontja a halászléfőzés, ami már-már szertartás. Egyre több azoknak a száma, akik, ha halászlét főznek, úgy érzik ők a legjobb séfek, és az általuk létrehozott alkotás a legjobb, annál jobb máshol nem készülhet, hIszen csak ő ismeri a titkokat, ő tud trükköket, fortélyokat, amiről a környezete megvan győződve. Ezért nem írok receptet, mert én sem akarom a titkaimat elárulni.
De gustibus non est disputandum – az ízlések különbözőek, és nem tűrik a vitát.
A végére még egy utalás a jó halászlére:
A magyar konyha című elbeszélésében írja Mikszáth, hogy „az öreg szegedi halász, mikor a híres halpapriKást főzi, kóstolgatás közben elrecitálja a regulát: Habet saporem, odorem, et colorem” ,van íze, illata, színe.
Az írásomba pedig elrejtve az utca neve.
S végül még egyszer Jókai. Jókai felháborodott, ha valaki azt merte mondani, hogy halászlé. Szerinte az étel korrekt neve halászos leves, hiszen nem a halász levét esszük, hanem a halét.
Jó étvágyat mindenkinek a karácsonyi halászléhez.