Eötvös Károly Megyei Könyvtár Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjteménye

11/07/2024

28/04/2024

Múlt Vasárnapi Hírek

Veszprémi művésztelep – azaz művészházak a Kittenberger utcában

„[…] 1963-64-ben elkészült két - kétszoba összkomfortos - műtermes lakás s azokba 1964 őszén a művészek családostól együtt be is költöztek. Ezek a műtermes lakások minden dobverés nélkül épültek, a város egyáltalán nem hivalkodott velük, mégis kielégítik a benne élőknek nemcsak a művészi, de családi igényeit is. Nem úgy, mint Dunaújvároson, ahol lift nélküli házak negyedik emeletén épült összesen három, egyszobás, konyhafülkés műterem, eleve száműzve a családot, vagy nyomorúságos viszonyok közé préselve a családos művészt, építészetileg pedig iskolapéldájául annak, hogyan nem szabad műtermes „lakást" tervezni és építeni. Veszprém városa bölcsebben járt el: földre telepítette a műtermeket, a fenyőillatú, dolomithegyektől védett völgybe, a Séd patakhoz éppoly közel, mint az Öngyilkosok völgyhídján átvezető nemzetközi műúthoz, amely alól festői városképekben gyönyörködhet az ember.”
Szij Rezső: Képzőművészet Veszprémben (Jelenkor, 1965. 8. évf. 7-12. számából)

A műteremlakások első lakói R. Kiss Lenke szobrászművész és Csizmadia Zoltán festőművész voltak.

24/04/2024

21/04/2024

Múlt Vasárnapi Hírek

Hetivásárok a nagy piacon, azaz a mai Óváros téren

Péntekenként itt vásárolhatták meg városunk lakói az élelmiszereket és iparosok termékeit.
A tejtermékeket (tej, vaj, túró), a tojást, zöldségeket és gyümölcsöket kézikosárból, vékából vagy hordóból mérték. A helypénz értéke változott, attól függően, hogy asztalról, vagy talicskáról, földről árusítottak.

A vásártartási, helypénzszedési jog a város két földesuráé volt, a püspöké és a káptalané, egészen 1901-ig, amikor Veszprém városa megvásárolta tőlük.
Ezután a veszprémi polgároknak nem kellett helypénzt fizetni. Így a helybeli iparos, termelő előnyt élvezett a máshonnan érkező árusokkal szemben.

További vásárterek a városban:
- a legősibb a mai Gizella Hotel helyén volt, a 19. században már csak tüzifát árultak itt
- borpiac a Kopácsy téren (ma Szabadság tér környéke)
- sertéspiac a Balog-tó (ma Vörösmarty tér)
- legnagyobb a Vásárállás (Búzapiac tér), ahol az országos vásárokat tartottak, valamint minden kedden és pénteken hetivásár volt.

14/04/2024

Múlt Vasárnapi Hírek

MÁFKI-s névadóünnepségek a veszprémi kis házasságkötő teremben

1945-től rendeztek névadó ünnepségeket vállalatok, társadalmi szervezetek. Abból az alkalomból, hogy (rendsz. több) dolgozójának, tagjának gyermeke született.
A névadó szülők az ilyen ünnepségen fogadalmat tettek az anyakönyvvezető előtt arra, hogy a szülőkkel együtt biztosítani fogják az újszülött gyermeknek a szocialista hazafiság szellemében történő nevelését.

A névadó ünnepet jelenleg is lehet kérni az önkormányzatoknál, az anyakönyvvezetővel egyeztetett időpontokban.

A bejegyzésben szereplő képek a MÁFKI-dolgozók gyermekeinek névadó ünnepségein készültek 1978-ban és 1981-ben.

Az 1978-as ünnepség vendége Harsányi Gábor színművész volt.
A képek az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjteményében találhatóak.

09/04/2024

Legenda és valóság – Az ösküi rotunda története Legenda és valóság Az ösküi rotunda története Galuska Tünde A mi régi magyar világunkra igen jellemző volt, hogy nagyon szerettük a romantikát, kevésbé szerettük a valóságot, és amit a valóság megtagadott tőlünk azt — ...

07/04/2024

Múlt Vasárnapi Hírek

Szálloda a Magyar Királyhoz

A Szabadság tér 13. (korábban Gizella tér) szám alatt áll az egykori Magyar Király Szálloda épülete.
Kocsma és mészárszék volt a Schittenszam Anna tulajdonában lévő akkor még földszintes ház. Az 1870-es években rokonai, Mayer mészáros két lánya férjestül élt ebben a házban. 1888-ban Látos Ferenc kádármester, kocsmáros épített rá emeletet, s vendéglőjét ilyen módon alakította át szállodává. Ettől kezdve „Szálloda a Magyar Királyhoz” címet viselte. Kényelmes szobáit és „polgári jó konyháját” ajánlotta a vidéki utazóknak.
Omnibusz járatot is közlekedtetett a jutasi vasútállomás és vendéglője között.
Nyaranta kerthelyiséget rendezett be tágas udvarán. Az L alakú épület utcafrontján 1909-ben az egyik ablak helyén ajtót vágatott, hogy a földszinti vendégszobák könnyebben megközelíthetőek legyenek.
Látos vendéglős szívesen adott helyet különböző veszprémi rendezvényeknek. Például a szálloda emeleti helyisége Lukácsy István (civilben rendőrségi tollnok) tánciskolájának adott helyet. De az Iparos Ifjúság Önképző Egylete is itt tartotta rendezvényeit, estélyeit.
Petőfi halálának 50. évfordulója alkalmából a megemlékező ünnepség pedig a kerthelyiségben zajlott.
Látos Ferenc bérbe adta szállodáját, ahogy idősödött. Lengyel Mór, majd Ferenczy József voltak bérlői. Majd 1909-ben Singer D. Adolf vette át az üzemeltetést. Ő íratta fel a boltozatos kocsibejáró fölé: „Bemenet a kertbe”.
Singer D. Adolf végül 1914-ben megvette a Látos testvérektől a hét vendégszobával rendelkező épületet. Singer halála után fokozatosan bérházzá alakult át az ingatlan.

Képek forrása:
1. Veszprém Főtér - EKMK Helyismereti gyűjtemény képeslapgyűjtemény
2. Dr. Tőth Károly fotója (1969) a Szabadság térről - Fortepan
3. Az épületről készült fotó a Fortuna udvar felől (1980-as évek) - EKMK Helyismereti gyűjtemény fotógyűjtemény
4. Felújított épület - forrás Internet

05/04/2024

Időutazó kalandozások
Helytörténeti tábor 11-13 évesek számára az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban

2024. augusztus 12 – 16.

Utazzunk időben és térben!

A tábor napjai alatt a résztvevők számára napi egyszeri meleg étkezést biztosítunk.

További felvilágosítás telefonon: 06/88/560-610/289-as telefonszámon vagy személyesen a Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjteményben.

Részletes információ az alábbi linken:
https://www.ekmk.hu/hu/friss-hirek/7454-idoutazo-kalandozasok

31/03/2024

Múlt Vasárnapi Hírek

Szent-kút kápolna

A 17. században Borostyán kútnak, majd Hármaskútnak is nevezték. A Ma Szentkút néven ismert a kedvelt kiránduló hely.
A Szentkút kápolnát 1824-ben építették egy közel 1000 éves kápolna alapjaira. Angol romantikus stílusát a 19. században kapta meg, amely a közelben található élő angol kerthez is jobban illeszkedett.

Itt, a bakonybéli Borostyán-kút környékén remetéskedett ezer évvel ezelőtt Szent Gellért és Szent-Günther is.
A történet szerint 1015-ben indult Gellért a Szentföldre Velencéből, de hajótörést szenvedett a horvát partoknál. Szent András szigetén találkozott a pannonhalmi apáttal, aki I. István magyar király udvarába csábította. A király hamar bizalmába fogadta őt és rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését. Amikor a fiú 16 éves lett (1023-ban), Gellért hét évre remeteségbe vonult, a mai Borostyán-kút környékére, ahol a Gizella királynéval rokonságban álló Günther is remetéskedett.

A legenda szerint Szent Gellért hét évig tartó bakonybéli remetéskedése közben egy napon éppen elszenderedett, amikor egy szarvastehén borjával együtt melléje telepedett. Eztán egy szarvasbika - aki egy farkas elől menekült - nagy robajjal rájuk rontott. A szarvastehén megijedt és borját ott hagyta Gellért mellett, aki a püspök kenyerén élve, többé nem is tágított mellőle.

https://turizmusonline.hu/cikkek/belfold/megtalaltak_szent_gellert_remetehelyet_bakonybel_szentkuton.html

https://kapolnak.hu/hu/veszprem-megyei-kapolnak/bakonybel-szentkut-kapolna

24/03/2024

Múlt Vasárnapi hírek

Rab Mária-forrás és kegyhely

Számos legenda közül a leghitelesebbnek látszó szerint egy leányt (N. Mária) hiányos és téves tanúvallomások alapján – gyilkosság vádjával – életfogytiglani fegyházra ítéltek az 1910-es évek végén. A veszprémi rabkertészetben dolgoztatták, s ő hordta a vizet a közeli forrásról rabtársainak. Itt gyakran imádkozott a Szűz Máriához, hogy fény derüljön ártatlanságára. Ez rövidesen be is következett, s felmentették. Mivel nem tudta másként leróni háláját, a fogságban töltött nehéz napok emlékére megfestette a Szűzanyához való könyörgését, a képet pedig a jelenlegi kegyhelyen egy fára akasztotta.

A két világháború között egyre többen keresték fel a Rab Mária néven ismertté vált helyet, amelynél kisebb-nagyobb képekkel, emléktárgyakkal juttatták kifejezésre hálájukat. 1929-ben rendszeres zarándoklatokat tartottak a forrásvizek mellett található kegyhelyhez, Egy idő után kultusz alakult ki körülötte, sokáig azonban senki sem volt, aki felvállalta volna a gondozását. Ezt a szerepet vették át 1937-től a Magyar Királyi Veszprém-Jutasi Honvéd Altisztképző Intézet növendékei, egészen 1944 végéig. Nekik köszönhetően a forrás 1941-ben újjáépült, az átalakított helyet Kisasszony napján (szeptember 8-án) szentelték fel. Egy kis hídnál fára erősített Mária-szobor is látható volt, alatta pedig a történelmi Magyarország térképe fából kifaragva, amelyet az altisztképző növendékei ajándékoztak.

Képek forrása: EKMK Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjtemény

17/03/2024

Múlt Vasárnapi Hírek

Részletek Francsics Károly (Pápa 1804. - Veszprém 1880.) borbélymester visszaemlékezéseiből az 1848-as márciusi veszprémi eseményekből:

„Március 17-én és 18-án pesti vásárról jöttek haza veszprémi lakosok, kereskedők, mesteremberek, zsidók, s mindegyik hozott magával egy-egy árkus nyomtatott papirost, melyekre következő pontok valának nyomtatva nagy bötükkel: Mit kiván a magyar nemzet. (Ezután a 12 pont szövegét kézzel másolta naplójába.)
Hozták ezen ide ragasztott Nemzeti dalt is. (Ennek nyomtatott szövege a naplóba beragasztva található.)
Továbbá ezen vásárról hazajött lakosok nem győzték beszélni, hogy mily nagy lázadás ütött ki Pesten 15-én. Csuda dolgokat beszéltek, melyeket mi ámulva hallgattunk, s mosolyogva kérdeztük egymást, hogy igaz lehet-e az?
19-én délután a veszprémi megyeházba egy sürgöny (staféta) érkezett ezen felirattal: A felelős magyar ministerium elnökétől Rozsos Istvány első alispány úrnak sietve.
Ennek híre mint futótűz azonnal szétfutott a városban, de mit foglalt magában senki sem tudta.
Hétfőn, 20-án hajnalban felébredék álmomból […] Mintha valami igen messziről zsibongást hallottam volna. […] Még nem volt egészlen 6 óra, midőn felszaladtam a piacra és mint elbámultam, midőn a lépcsőkön felérve a kis utcából nem mehettem ki a néptolongás miatt! Amennyire lehetett azonban, a csoport közé fúrtam magamat, mely oly tömötten zsibongott, aminő széles a tér. Azon pillanatban indult meg a városház elől az egész tömeg és vitt magával előre a tűztorony felé. […]
Napszámosok, ácsok, kőmivesek, mindenféle mesterlegények, inasok, kisebb-nagyobb gyermekek, kocsisok, parasztok, szolga-szolgálók, napszámos asszonyok, magyar, német, zsidó – egyszóval leírhatatlan zavarék tolongott le a Hosszú utcára, szakadatlan ordítva:
- Éljen a szabadság és az igazság!”

13/03/2024

Az egykori Veszprémi Bakony étterem belső tere, fali dekorációja és terített asztalai láthatók Bauer Sándor 1976-ban készített felvételén, melyet a Fortepan töltött fel adatbázisunkba.
Az étterem a veszprémi Megyeház téren, egykori Lenin tér 2. szám alatt működött.

Bakony étterem (1976)
Bauer Sándor, Fortepan CC BY-SA
https://mandadb.hu/tetel/687905 🖱

12/03/2024

Eötvös-napok 2024

Március 11-én Szentes László filmrendező Balatoni utazás Eötvös Károllyal egykor és ma című vetítettképes, filmrészletekkel gazdagon illusztrált előadását hallhatták az érdeklődők.

11/03/2024

Eötvös-napok 2024

Március 11-én délelőtt, Eötvös Károly születésnapján, koszorúzással emlékeztünk meg névadónkról.
Megemlékező beszédet Dr. Hegedűs Barbara Veszprém Megyei Jogú Város Önkrományzatának alpolgármestere mondott.

Az eseményen megjelent Mezőszentgyörgy polgármestere és könyvtárának vezetője, Alsóörs polgármestere, az Eötvös-család, valamint veszprémi civil szervezetek képviselői.

11/03/2024

Eötvös-napok 2024

Március 9-én szombaton Eötvös Károly nyomában Sümegen jártunk a Püspöki Palotában, Kisfaludy Sándor szülőházában, valamint a várban.

Kis ízelítő kirándulásunkból.

10/03/2024

Múlt Vasárnapi Hírek

1960-ban Veszprém külső forgatási helyszín volt a Fűre lépni szabad című vígjátéknak. Makk Károly rendezésében készült film főbb szerepeiben: Tolnay Klári, Páger Antal, Makláry Zoltán, Tordy Géza, Polónyi Gyöngyi, Sinkovits Imre.
A városka egyik terét a mai Óváros tér játszotta, a filmben továbbiakban feltűnik még a Vár utca, az Érseki Palota, a Tűztorony, a Szerelem-sziget, a Várkapu Expresszó, László-templom és környéke. A cukrászda sajnos csupán díszlet volt…

https://www.youtube.com/watch?v=qnmXCHuQPVg
Fotók forrása:
1-5. Fortepan (fotó adományozója: Kotnyek Antal)
6. Temetőhegyi Kaleidoszkóp c. kötet 123. old. (Szerk.: Márkusné Vörös Hajnalka) 2022. (fotók: Herczeg István)
7. Film Színház Muzsika 1960. 2. szám
8. Napló 1960. július 5.
9. Napló 1960. július 12.

Milyen nevet kapott városunk a filmben? (Várjuk a megfejtést!)