Köztudomású, hogy a lovagrendek a Szentföld visszafoglalása céljából szerveződtek, de már a kezdeti időkben sem pusztán a fegyveres harc volt a feladatuk, hanem a sebesültek ellátását, a foglyok kiváltását és a szent helyek zarándok-útjainak biztosítását, a hosszú utakban megfáradtak megpihenését is szolgálták. A Szentírásban s ennek nyomán már az ókeresztény irodalomban is megfogalmazódik az a me
ggyőződés, hogy az ember mindig úton van: homo viator. Rendünk alapvető célkitűzése, hogy az ember küzdelmes életútján – a legszebb lovagi erények felélesztése mellett – a bor közösségteremtő és szakrális jellegének tisztelete által enyhülést és feloldódást nyújtsunk. A „szőlő termésének és az emberi munka gyümölcsének” a hazai és az európai kultúrában mindig nagy és alapvető szerepe volt. Ennek kultuszát-kultúráját akarjuk föleleveníteni, hogy korunk számos frusztrációjának kiszolgáltatott embert kiragadjuk a hétköznapok világából, közös ünnepeink örömében részesítve. Szeretettel várjuk sorainkba azokat a honfitársainkat, akik egyetértenek céljainkkal és szívesen bekapcsolódnának Rendünk munkájába!
