Magyar Haltani Társaság - Hungarian Ichthyological Society

Kezdolap
Magyarország
Tiszafüred
Magyar Haltani Társaság - Hungarian Ichthyological Society

Egy oldal azoknak, akik érdeklődnek halaink iránt, és többet szeretnének tudni róluk.

A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek h

alállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

30/05/2026

Fesztóry S. (2026): A nagy kárókatona táplálkozásának vizsgálata a Felső-Tiszán
A cikk nagyításban jól olvasható.

29/05/2026

A Magyar Haltani Társaság hírei a Halászat 2026. évi 119/1-es számából

28/05/2026

Ezt a halat a Balatonból Balatonakali közelében fogtuk. Először bodorkának gondoltuk, de a halvány színezete miatt nem voltunk biztosak benne, a hal a karikakeszegre is hasonlít. A hát- és hasúszó töve mintha nem lenne teljesen egy vonalban, ami a karikakeszegre emlékeztet. A hal tömege 84 dkg volt vagyis, ha mégis bodorka lenne, akár abszolút magyar rekord is lehetne, ezért kérem segítsenek a határozásban. Üdvözlettel: H. M.

A hal esetében a bodorkára jellemző bélyeg a oldalvonal mentén számolt 47 pikkely, az oldalvonal felett 9, alatta 5 pikkelysor látható, szemgyűrűje narancsos. A farokalatti úszó azonban hosszabb, mint a bodorkáé, 17 sugár számolható benne, a bodorka esetében 13 a maximum, ami szintén a hibridre utal. A magas hát és a hosszú farokalatti úszó a dévérkeszegre és a karikakeszegre egyaránt jellemző. A hal úszóin jól látszik, hogy a dévérre jellemző palaszürke és a bodorkára jellemző narancsos színeződés keveredik, a karikakeszeg úszói átlátszóbbak. Az ajkak húsosak, vaskosak, ami szintén a dévérkeszegre emlékeztet. A dévérkeszeg és a bodorka összeívásásából származó hibridek gyakoribbak, mint a karikakeszeg-bodorka hibridek, mivel ívási időszakuk nagyobb átfedést mutat. A testforma összességében inkább a dévérkeszegre hasonlít, ezért valószínűleg egy ikrás dévéreszeg és tejes bodorka összeívásából származó dévérkeszeg-bodorka hibridről (Abramis brama x Rutilus rutilus) van szó. Köszönjük a jó minőségű képet, a kifeszített úszók is nagyban megkönnyítik a határozást.

Korábbi válaszaink itt olvashatók: https://haltanitarsasag.hu/what-did-i-catch

26/05/2026

2-3 éve rendszeresen megfigyelek egy küszcsapatot Zalaegerszegen, a Gébárti-víztározóban. Rendszeresen kijárunk a családdal sétálni, és méterre pontosan évek óta ugyanott, a nyílt vízen van ez a halraj, a gyaloghídtól kb. 3-5 méterre. A rablóhalak egész nap táplálkoznak, gyakran megriadnak tőlük a küszök. Hogyan fordulhat elő, hogy évek óta ugyanott van a halraj minden napszakban, látszólag nem mozdulnak el, annak ellenére sem, hogy folyamatosan vadásznak rájuk a ragadozók. Ráadásul el se fogynak. Mi lehet az oka, hogy ezek a halak évek óta ennyire ragaszkodnak ahhoz a pár négyzetméteres nyílt vízi helyhez?

A küsz nyílt vizet kedvelő, vagyis pelágikus életmódot folytató hal, táplálékát planktonszervezetek, vízre hulló rovarok, növényi részek és szerves törmelék alkotja. Mivel az adott helyen mindig jelen vannak, az áramlási viszonyok valószínűleg folyamatos táplálék-utánpótlást biztosítanak. Emellett szinte biztosra vehető, hogy számos másik küszraj is van a nyílt vízen, viszont ezek a víz tükröződése miatt nem látszanak, esetleg kissé mélyebben vannak. Ennek felderítésére érdemes lehet polárszűrős napszemüveg segítségével szemlélni a vizet, hogy a visszavert fény kevésbé legyen zavaró.

Korábbi válaszaink itt olvashatók: https://haltanitarsasag.hu/what-did-i-catch

23/05/2026

Papp G. (2026): Kárókatona-riasztás és állományszabályozás a Tisza-tavon. Halászat 119/4: 47.
A kishír itt olvasható: https://haltanitarsasag.hu/news

22/05/2026

A Tisza-tavon több vágódurbincsot fogtam, egyik azonban egy kicsit szélesebb hátú. Elképzelhető, hogy ez széles durbincs?

A vágódurbincs és a széles durbincs között fontos különbség, hogy a széles durbincs farokalatti úszójának első két sugara között feszülő hártya sokkal mélyebben bemetszett, ám ez a képen sajnos nem látszik. A hal tarkója púpos és a hátúszó hátulsó, osztott sugarakkal merevített részének a felső szegélye közel derékszöget zár be a faroknyéllel, ami alapján a hal feltehetően egy széles durbincs (Gymnocephalus baloni). A széles durbincsra jellemző harántsávok azonban nem látszanak, így a széles durbincs-vágódurbincs hibrid lehetősége sem zárható ki teljes mértékben.

Korábbi válaszaink itt olvashatók: https://haltanitarsasag.hu/what-did-i-catch

19/05/2026

Segítséget szeretnék kérni a képen látható tokféle meghatározásában. Szegeden egy magán tóból sikerült kifogni ezt a példányt, ahol egyaránt megtalálható kecsege és viza is. A halról csupán a küldött kép van, a fejét a hasa felől nem fényképeztük (legközelebb lefogjuk). Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: N.D.

A tokfélék fejét valóban érdemes alulról is lefényképezni, hiszen a bajuszszálak hossza, rojtozottsága, valamint a száj mérete és formája valóban fontos határozóbélyegek. A képen lévő hal viszont ezúttal enélkül is határozható, feje oldalról háromszög alakú, orra, (melyet ormánynak is neveznek) hosszú és széles, csontvértjei mélyen a bőrbe ágyazottak, ami alapján a hal egy Magyarországon idegenhonos lénai tok (Acipenser baerii).

A korábbi válaszaink itt olvashatók: https://haltanitarsasag.hu/what-did-i-catch

18/05/2026

Ennek a 39 cm hosszú, Keleti-főcsatornából fogott halnak szeretném a pontos beazonosítását kérni, széles kárászt vagy ezüstkárászt fogtam? Üdvözlettel: F. A.

A széles kárászok úszói halványan rózsaszínűek vagy barnásak, a hátúszójuk szegélye határozottan domború, a bognártüskéjükön sok apró fogacska van, az oldalvonalukon pedig 32-35 pikkely sorakozik. Ennek a halnak az úszói szürkés színűek, hátúszója egyenes szegélye nem látszik, viszont a bognártüskéje durván fogazott, és az oldalvonalán csak 31 pikkely számolható. Ezek alapján tehát a hal egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio).

Korábbi válaszaink itt olvashatók: https://haltanitarsasag.hu/what-did-i-catch

17/05/2026

Sallai Z., Harka Á., Lehoczky I. (2025): A kurta baing (Leucaspius delineatus) és a széles kárász (Carassius carassius) magyarországi elterjedése az elmúlt ötven évben, és populációik fennmaradásának veszélyeztető tényezői. Halászat 119/5: 48.
A hír itt olvasható: https://haltanitarsasag.hu/news

15/05/2026

Február 14-én a Duna fővárosi szakaszán fogtam ezt a fenséges halat. Sajnos nem tudom eldönteni, hogy mi ő, ezért természetesen visszakapta szabadságát. Kb. 2 kg és 45 cm hosszú. Tisztelettel : T. J.

A hal orra lekerekített, szája félig alsó állásúnak tűnik, szemgyűrűje fehér, úszói narancsos színűek, oldalvonala mentén több, mint 44 pikkely számolható. Mindezek alapján a képen látható hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

A korábbi válaszaink itt olvashatók: https://haltanitarsasag.hu/what-did-i-catch

Cím

Tiszafüred

Weboldal

http://haltanitarsasag.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Haltani Társaság - Hungarian Ichthyological Society új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Magyar Haltani Társaság - Hungarian Ichthyological Society számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) szervezetod elsőként szerepeljen az Nonprofit Szervezet tematikájú vállalkozások között Tiszafüred városában?

Megosztás

Kategória

Civil szervezet