Magyar Haltani Társaság - Hungarian Ichthyological Society

Magyar Haltani Társaság - Hungarian Ichthyological Society Egy oldal azoknak, akik érdeklődnek halaink iránt, és többet szeretnének tudni róluk.

A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Imecs I., Müller T. (2026): Hazai–erdélyi összefogás sikere:  Új esélyt kapott a hegyi patakok ritka hala, a botos kölön...
03/10/2026

Imecs I., Müller T. (2026): Hazai–erdélyi összefogás sikere: Új esélyt kapott a hegyi patakok ritka hala, a botos kölönte (Cottus gobio). Halászat 119/9: 46-47.
A cikk itt olvasható: https://haltanitarsasag.hu/news

A Duna Tolna menti szakaszán egy pergető horgászversenyen, a délelőtti órákban, felszíni csalival fogtam a képen látható...
30/09/2026

A Duna Tolna menti szakaszán egy pergető horgászversenyen, a délelőtti órákban, felszíni csalival fogtam a képen látható halat. Biztos voltam benne, hogy balin, de fotózáskor már inkább jászkeszegnek gondoltuk. Véleményem szerint hibrid lehet, de kérem a segítségüket, hogy eldönthessük a legnagyobb jászkeszegért járó díjat jogosan kaptam-e. Tisztelettel: F. M.

A képen látható hal viszonylag magas háta és vörös úszói alapján jászkeszegre emlékeztet. A szája viszont nagyobb, mint az a jászkeszegnél megszokott, eléri a szem vonalát, a farokalatti úszó szegélye pedig erősen homorú, első sugara hosszú, ezek a balin jellemzői. Az oldalvonal pikkelyszáma meghaladja a jászkeszegre jellemző maximum 60-at, de nem éri el a balinra jellemző minimum 65-öt. A vegyes tulajdonságok és az oldalvonal pikkelyszáma alapján valószínűleg a képen a két faj hibridje látható. Mivel összességében a hal inkább a jászkeszeghez hasonlít, valószínűleg egy ikrás jász és egy tejes balin összeívásának az eredménye, vagyis a hal egy jász-balin hibrid (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

A Ráckevei-(Soroksári)-Duna szigetszentmiklósi szakaszán, a partmenti kövezésen fogtam ezt a halat. Jól gondolom, hogy f...
29/09/2026

A Ráckevei-(Soroksári)-Duna szigetszentmiklósi szakaszán, a partmenti kövezésen fogtam ezt a halat. Jól gondolom, hogy fiatal Kessler-géb vagy másnéven békafejű géb lehet? Előre is köszönöm segítségüket. Üdvözlettel: F. N.

A hal feje nagyobb, szélesebb, és felülről lapítottabb, mint a folyami géb, tarka géb és csupasztorkú géb esetében, így ezek a fajok kizárhatók. A mell- és farokúszó erősen mintázott, ami nem jellemző a kerekfejű gébre, emellett első hátúszójáról hiányzik a jellegzetes sötét folt. A hal hatalmas szája, mintázott ajkai és testének márványos mintázata alapján a képen egy Kessler-géb (Ponticola kessleri) látható.

2026. április 11-én Szolnokon, az Alcsi-szigeti Holt-Tisza 2. Versenypályáján egy pontyozós method feeder szerelékkel fo...
28/09/2026

2026. április 11-én Szolnokon, az Alcsi-szigeti Holt-Tisza 2. Versenypályáján egy pontyozós method feeder szerelékkel fogtam ezt a tokfélét. 6 mm-es áfonyás pop-upra jött. Melyik faj lehet? Fényképezés után a hal visszanyerte a szabadságát. Üdvözlettel: B. T.

A tokfélék határozása a bajusszálak hossza és pozíciója, valamint a száj mérete és formája alapján a legegyszerűbb, ezért a határozni kívánt tokok fejének hasi oldaláról is érdemes fotót készíteni. A tokhal orra tompa, bajuszszálai az orrcsúcshoz közelebb erednek, mint a szájhoz, a felső ajkat feltehetően nem érik el, az oldalvértjei nagyok és kiemelkednek, ami alapján képen egy őshonos, folyóvízi halunk, a védett vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) egy példánya látható.

Metzker Krisztina, Harka Ákos (2026): Köpönyegforgató halaink. Élet és Tudomány 2026/33: 1038-1040. A cikk itt érhető el...
26/09/2026

Metzker Krisztina, Harka Ákos (2026): Köpönyegforgató halaink. Élet és Tudomány 2026/33: 1038-1040.
A cikk itt érhető el https://haltanitarsasag.hu/news

A képen látható halat egy barátom fogta a Duna madocsai szakaszán egy kőbenyúlás alatt. Milyen halfaj lehet? Üdvözlettel...
25/09/2026

A képen látható halat egy barátom fogta a Duna madocsai szakaszán egy kőbenyúlás alatt. Milyen halfaj lehet? Üdvözlettel: T. Á.

A képen látható hal szája nyitva van, így szájállása nem látszik jól, de félig alsó állásúnak tűnik. A hal oldalvonalán a pikkelyek nehezen számolhatók, úszói viszont narancsos színűek, szemgyűrűje fehér, ami alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Segítségüket szeretném kérni egy Sió-csatornából kifogott hal határozásában, ezüstkárász vagy széles kárász lehet? Mivel...
23/09/2026

Segítségüket szeretném kérni egy Sió-csatornából kifogott hal határozásában, ezüstkárász vagy széles kárász lehet? Mivel nem voltam biztos abban, hogy melyik fajhoz tartozik, fertőtlenítès után visszaengedtem. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: S. R.

A széles kárász hátúszószegélye domború, a bognártüskéjét végig apró fogak borítják, ám ezek a határozóbélyegek sajnos nem látszanak. Mivel a hal oldalvonalán 32-nél kevesebb pikkely számolható, és az úszói szürkés színűek, a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).

A Duna bátai szakaszán a kövezés fölött fogtam ezt szép halat. Sajnos csak ezt a képet készítettem róla. Én kecsegére ti...
22/09/2026

A Duna bátai szakaszán a kövezés fölött fogtam ezt szép halat. Sajnos csak ezt a képet készítettem róla. Én kecsegére tippeltem, de többen azt mondták, hogy másik tokféle volt. Visszaengedtem, de segítségüket szeretném kérni, hogy helyesen cselekedtem-e.

A hal szája és bajuszszálai sajnos nem látszanak, pedig a tokfélék esetében fontos határozóbélyegek, ezért érdemes a fejük hasi oldlaláról is felvételt készíteni. A kifejezetten hosszú, enyhén felfelé hajló orr, a barna, karcsú test és a hal mellúszóit szegélyező világos sáv alapján ezúttal viszont megállapítható, hogy a hal egy nem fogható státuszú, őshonos kecsege (Acipenser ruthenus), ami alapján a hal visszaengedése helyes döntés volt.

Érdeklődnék, hogy mik lehetnek ezek a foltok. Fogyasztható a hal? Köszönettel: P. F  A képen látható sérüléseket egy als...
21/09/2026

Érdeklődnék, hogy mik lehetnek ezek a foltok. Fogyasztható a hal? Köszönettel: P. F

A képen látható sérüléseket egy alsórendű rák, a Tracheliastes maculatus okozza. A parazita tapadási helyén a pikkely közepén egy „lyuk” marad vissza, körülötte véres fekéllyel. A képen is látható egy parazita a bekarikázott részen, a hátúszó alatt. Az emberre nézve ártalmatlan, a hal sütve, főzve fogyasztható.

Szepesi Zs., Maroda Á., Sály P. (2026): Sebespisztráng-ivadékok (Salmo trutta) a Parádi-Tarna és a Tarna vizébenA cikk i...
19/09/2026

Szepesi Zs., Maroda Á., Sály P. (2026): Sebespisztráng-ivadékok (Salmo trutta) a Parádi-Tarna és a Tarna vizében
A cikk itt olvasható: https://haltanitarsasag.hu/news

Cím

Tiszafüred

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Haltani Társaság - Hungarian Ichthyological Society új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Magyar Haltani Társaság - Hungarian Ichthyological Society számára:

Parancsikonok

Megosztás

Kategória