18/09/2026
BICIKLIZÉS AZ ERDŐBEN - BESZÁMOLÓ a helyszíni egyeztetésről
(Ez most kicsit hosszú lesz, de fontos.)
Szeptember 16-án, szerdán 6-kor találkozót tartottunk a biciklipálya közelében. Ezen megjelent Bíró Sándor, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának vezetőhelyettese, a KoKuKK Egyesület néhány tagja, számos biciklista 15 és 55 év között, és további érdeklődő telki polgárok.
A találkozás nem volt érzelmektől mentes, de mindenki meghallgatta és komolyan vette a másik szempontjait. A megbeszélés íve a következő volt.
1. A kerékpározást, a szabad levegőn, a természetben végzett testmozgást valamennyien szép és támogatandó időtöltésnek tartjuk – általában. Az erdő megőrzése is mindannyiunknak fontos – általában.
2. A védett erdők útjain – a kijelölt útvonalakat, esetleg a természetvédelmi hatóság engedélyét kivéve – a jogszabályok jelenleg tiltják a kerékpározást. Az utóbbi években egyre több szó esik róla, hogy ezen a szigorú szabályozáson talán lehetne lazítani. Mindenki egyet értett azzal, hogy nem az utakon való kerékpározás okoz komoly természeti károkat.
3. Ezzel szemben az utakról letérve kerékpározni, és főleg ott kerékpárospályát kialakítani súlyos, és nagyon nehezen regenerálódó természetpusztítást eredményez. Regenerálódásról ráadásról szó sem lehet, hiszen ez a pálya az utóbbi években a sokszorosára nőtt, láthatóan egyre többen használják. A durva hatások egy részét a helyszínen meg is tekinthettük.
4. Eközben a mi kis faluszéli erdőnk hazai viszonylatban jó természetességi állapotúnak számít. A Pilisi Parkerdő osztályozza a kezelésében levő területek természetességi állapotát, és ez a terület az 5-ös skálán 4-4,5-es besorolást érdemel. Semmiképpen nem elfogadható egy ilyen értékes terület lepusztulása.
5. Elképzelhető, hogy az erdészet, és akár a nemzeti park igazgatósága is hozzájárulna egy olyan kompromisszumhoz, amely alapján a terepbiciklisek egy másik, természetvédelmi szempontból kevésbé értékes (bár lehetőleg a településhez közeli) területre helyezik át a pályát. Cserébe viszont a jelenlegit teljes egészében felhagyják, és ott megkezdődhet valamiféle rekultiváció. Meg kell vizsgálni, hogy létezik-e olyan terület, amely mindkét fél számára elfogadható.
6. Az ilyen módon „hivatalos útra terelt” terepbiciklizés azonban azt is igényli, hogy a biciklis közösség vállaljon felelősséget a pálya megfelelő állapotban tartásáért. Mintaként felmerült Nagykovácsi, ahol a Crosskovácsi Egyesület üzemeltet ilyen pályát, de a biatorbágyi Nyakas Enduro Trails is közösségi fenntartásban működik.
7. A következő pár hétben igyekszünk minél több érintettet elérni, hogy meg lehessen vitatni a lehetőségeket, szándékokat, tájékozódni lehessen a környékbeli példákról, stb. Néhány hét múlva újra találkozunk, és folytatjuk az egyeztetést.
Köszönjük mindenkinek a felelősségteljes, konstruktív részvételt! Reméljük, hogy sikerül elmozdulnunk a holtpontról.
