01/06/2026
🎻❤️
🎻 Zenekarok bemutatása 🎻
✨🎶 BÜRKÖS ZENEKAR ✨🎶
A zenekar 1998-ban alakult Nagykállóban.
Tagjai fiatal népzenészek, akiket több mint húsz évvel ezelőtt, a népzene iránti szeretet verbuvált
össze. Az ország számos nagynevű néptáncegyüttesének, néptánc és népzenei fesztiváljának elismert
kísérői, résztvevői.
Önálló koncertjeiken felcsendülnek a Kárpát- medence leggyönyörűbb dallamai.
A zenekar, a Bürkös Hagyományőrző Egyesület fenntartásában működik.
Legfontosabb feladatuknak érzik szűkebb hazájuk a Felső- Tiszavidék, azon belül is a Nyírség, a
Szatmár és a Hajdúság hagyományainak ápolását, fenntartását és továbbítását.
Népzene és népdalgyűjtéseikkel próbálják megmenteni a vidék folklorisztikai „kincseit”.
Az általuk készített többszáz koreográfia-zene is hűen tükrözi ezen szellemiséget.
Magyarország számtalan településén megfordultak, ahol koncertekkel, népzenei műsorokkal,
rendhagyó énekórákkal, táncházakkal örvendeztették meg az csecsemőtől a szépkorúig kiterjedő
hallgatóságot.
Műsoraikkal a világ több mint ötven országában jártak.
Európa szinte minden országát végig muzsikáltak már, emellett 2010-től folyamatos résztvevői az
Amerikai Egyesült Államok és a Dél- amerikai országok folklór fesztiváljainakEzen rendezvények fő támogatója a
Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság, amely a magyar kultúra
megőrzését, a magyar diaszpóra identitásának erősítését, valamint a
nemzeti értékek átörökítését kiemelt célként kezeli. A Bürkös Zenekar a
találkozókon e célokkal összhangban lát el feladatokat: magyar népzenei
oktatást tart, továbbá magyar népzenei előadásokat mutat be, ezzel is
hozzájárulva a külhoni magyar közösségek kulturális életének
gazdagításához.
2003 óta az idén 40. jubileumát ünneplőNagykállói TÉKA NÉPMŰVÉSZETI TÁBOR állandó zenekara.
A táborról tudni kell, hogy országunk legnagyobb múltú és legnagyobb lélekszámú, nomád
körülmények között megrendezésre kerülő népművészeti tábora.
A zenekar tagjai 2014-ben, több mint 600 táncos részvételével, a leghosszabb táncház /30
óra/elnevezéssel Magyar Rekordot állítottak fel.
2019-től a zenekar énekese és prímásaKerezsiné Dr. Kulcsár Annamária és Kerezsi Antal a tábor
szakmai vezetői.
Számos zenei és fesztiváldíj birtokosai, melyeket önálló zenei munkáért és a néptáncegyüttesekkel
való közös munkáért kaptak.
Nagyobb díjak:
2008-ban, Nagykálló város önkormányzata, munkásságuk elismeréseként,
a Nagykálló Kultúrájáért Díjat adományozta a zenekarnak.
2011-ben, az a megtiszteltetés érte a Bürkös tagjait, hogy az országos Prima
Primissima Junior díjra jelölés mellett, a Szabolcs- Szatmár- Bereg megyei Prima
díj jelöltjei is lehettek egy ízben.
Énekesük, Dr. Kulcsár Annamária, Vass Lajos nagydíjas énekes, az Eurorégiós
Népdaléneklési Verseny döntőjében, ami a Nagyváradi Állami Szinházban került
megrendezésre, második helyezést ért el.
2014-ben Dezsőházi Tamás, a zenekar vezető prímása, aki egyben a Nyíregyházi
Művészeti Szakgimnázium népi hegedűtanára, a Balatonfüredi Anna
bál kísérőrendezvényeként lezajlott, Országos Prímásverseny ELSŐ helyezését nyerte
el.
Az igen magas pénzjutalom mellet, az Anna- bál Prímása címet érdemelte ki, az országban elsőként,
népzenészként.
2018-ban 20 éves jubileumát ünnepelte a zenekar.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, a megye kulturális értékeinek megőrzéséért,
fenntartásáért, Szentpétery Zsigmond Megyei Kulturális Díjban részesítette a zenekar tagjait.
A jubileumi év még sok meglepetést tartogatott.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság a Megyei Értékek közé
rangsorolta a zenekart.
Nagykálló Város Önkormányzata pedig a legnívósabb városi kulturális díjjal, az Ámos
Imre Díjjal tüntette ki a tagokat.
2019-ben A Hajdú-Bihar megyei VOSZ, a Megyei Prima Díj - Különdíját adományozta a zenekarnak, a
Hajdúság folklórvilágát bemutató aktív munkáért.
2021-ben, az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Dr. Áder János, Magyarország
Köztársasági Elnöke Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki a zenekar két tagját, Dezsőházi
Tamást és Kerezsi Antalt, a Felső-Tiszavidék népi kultúrájának ápolását és továbbadását szolgáló
tevékenységük elismeréseként.
Ugyanezen év végén, a Szabolcs- Szatmár- Bereg megyei VOSZ, Prima Díjat adományozott a
zenekarnak, a megyében végzett folklorisztikai munkásságuk elismeréseként.
Több népzenei kiadvány közreműködői, emellett önálló albumaik is megjelentek.
Első önálló albumuk 2009-ben, Fogadd tőlünk örök Atyánk címmel jelent meg, mely
nagyobbrészt, szűkebb hazájuk, a Felső- Tisza vidék dallamvilágába nyújt betekintést.
A 2011-es év, újabb mérföldkő volt a zenekar életében, ugyanis ebben az évben
jelent meg második albumuk, Címerünk a magyar szürke címmel.
A könyv bemutatja a Magyar szürkét, mint tradicionális szarvasmarha fajtát,
a lemez pedig a „nagy Magyarország” gulyásnótáiból ad ízelítőt.
A kiadvány a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. felkérésére készült.
2013-ban nagy örömmel tettek eleget egy újabb lemezfelkérésnek, melyet a
következő évben húsz esztendős jubileumát ünneplő Nyírerdő Zrt. intézett
irányukba.
Ezt a kerek erdőt járom én címmel, ismét könyv formában jelent meg egy kiadvány, ami a hazánkban
őshonos magyar fa-fajtákat mutatja be, népzenei köntösbe bújtatva.
2014 második felére készült el újabb könyvkiadványuk, Őseimről maradt címmel.
Természetesen cd melléklettel, aminek zenei anyaga a csikósok, a huszárok és minden lovat szerető
magyar ember világába nyújt bemutatást.
A könyv bemutatja a nagymúltú magyar lótenyésztő központokat.
Az anyag a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének felkérésére készült.
A lemezen a zenekar tagjain kívül közreműködik még Papp László és a Kossuth- díjas Berecz
András is.
2005-től állandó és folyamatos az együttműködés Debrecen Megyei Jogú Város
Önkormányzatával és városban működő néptáncegyüttesekkel.
Kezdetben csak a 2020-ban 70 éves jubileumát ünneplő Debreceni Népi Együttes zenekaraként
dolgoztak, majd 2010-ben átvették a nagymúltú Hajdú Táncegyüttes zenei kíséretét is.
A két együttes az ország legkiemelkedőbb csoportjai közé tartozik, igy a zenekar tagjainak is új
lehetőségek nyíltak meg a további zenei fejlődésre. Szinházi műsorok zenéjét is készíthették,
természetesen népzenei alapokból ötletelve.
Színpadra vitt művek:
Boka Gábor: Körösfeketetó
Boka Gábor- Lovas Bálint: Galiba az Aranybikában
Wass Albert: Tizenhárom almafa/ táncjáték
Hercz Vilmos- Dezsőházi Tamás- Mestereink meséi
Wass Albert: A Funtinelli boszorkány regénye alapján, a Tűzliliom című táncjáték,
bemutató 2021 szeptember
Wass Albert: Elvásik a veres csillag című táncjáték,, bemutató 2025 október 23.
A Debreceni Virágkarnevál programjain állandó résztvevők.
2018-ban a szervezők felkérték a zenekar vezetőjét Kerezsi Antalt, hogy az 50. jubileumát ünneplő
karnevál tiszteletére szervezzen egy olyan programot, amire minden kétséget kizáróan felfigyelhet az
ország színe-java.
Az Ötven, a történelmi Magyarország minden területéről érkezett hegedűs, a tizenöt főt számláló
kisérőmuzsikus és a négy énekes alkotta műsor, több mint 3 órán keresztül szórakoztatta a
nagyérdeműt. A műsor kiemelt helyszínen, a város szívében a Kossuth-téren, a Debreceni
Református Nagytemplom tövében valósult meg. Az 50. Debreceni Virágkarnevál nyitónapján került
megrendezésre.
A műsor olyannyira kuriózumszámba ment, hogy új Magyar Rekord kerekedett ki belőle.
A zenekar tagjai:
- Kerezsiné Dr. Kulcsár Annamária- ének
- Dezsőházi Tamás- prímás
- Kerezsi Antal- prímás, a zenekar vezetője
- Palazsnik László- brácsa
- Horváth Norbert - cimbalom
- Nagy Barna- nagybőgő
Dr. Ratkó Lujza néprajzkutató egy írásában így vélekedik a zenekarról:
Jó bornak nem kell cégér – tartja a mondás, s a Bürkös Zenekart sem kell bemutatni a néptáncot,
népzenét kedvelők népes táborának, hiszen számtalan fesztiválon, tánctáborban és egyéb
rendezvényen hallhatták muzsikájukat határainkon innen és túl.
Az utóbbi években nemcsak Magyarországon váltak egyre szélesebb körben ismertté, hanem Európa
és Ázsia számos országában jártak, sőt Közép-Amerikában is megfordulnak hol néptáncegyüttesek
kísérő-zenekaraként, hol önálló koncerteket adva.
S hogy mit is tudnak? Egyforma technikai biztonsággal és stílushűséggel játszani a legkülönfélébb
zenéket a régi stílusú pásztordaloktól kezdve az új stílusú csárdásdallamokon át a magyar nótákig,
műdalokig; magabiztosan váltogatni az egyszerűbb, archaikusabb játékstílust az éttermi
cigányzenészek jellegzetes játékmodorával és az erdélyi prímások mesteri technikájával; autentikus
és modernebb hangzásvilágot teremteni dallamválogatásban és hangszerelésben egyaránt. S amit
mindenekelőtt tudnak: jóízűen, ízesen muzsikálni, valódi tánczenét játszani.
Az együttes 1998-ban alakult nagykállói fiatalokból Bürkös Banda néven, és 2003 óta játszik a
mostani felállásban, immár Bürkös Zenekarként. Tagjai a magyar nyelvterület északkeleti végeiről, a
Nyírségből, Hajdúságból, Kárpátaljáról és Borsodból származnak. Mindannyian felsőfokú iskolát
végeztek vagy, s az hat állandó tag közül hárman a népzenét hivatásul is választották. Jó barátok
lévén sok időt töltenek együtt a muzsikáláson kívül is, s nemcsak a közös munka, hanem a rengeteg
közös élmény is szorosan összetartó csapattá kovácsolta őket. Szakmai fejlődésük érdekében sokat
tanultak eredeti hangfelvételekről, illetve igyekeztek még élő autentikus zenészekkel, zenekarokkal
együtt muzsikálni.
Hosszú évek óta rendszeres résztvevői a nagykállói kézműves és néptáncos Téka-tábornak, ahol a
tánc alá való muzsikálás fortélyait sajátították el. Ugyancsak sokat jelentett számukra a különböző
táncegyütteseknél végzett munka, ugyanis így egyrészt új zenei anyagokkal ismerkedtek meg,
másrészt egy-egy koreográfia zenéjének összeállításával a szerkesztés, hangszerelés fortélyaiba is
beletanultak. Lakodalmi muzsikálásaik során egy másfajta zenei igény kielégítése, a mai közízlésnek
való megfelelés jelent számukra újabb kihívást.
Ebből fakad az a törekvésük, hogy ne csak néprajzi szempontból kifogástalan dallamokat
muzsikáljanak, hanem kevésbé értékes, de népszerű dallamokat is, hogy ilyen módon az eredeti
népzenét nem kedvelő rétegekkel is megismertessék ezt a jóval nívósabb hagyományt.
Munkásságukat számos szakmai és egyéb díjjal, elismeréssel honorálták.
Nagy örömömre szolgál, hogy az egykoron oly gazdag tánc- és zenei hagyományú Felső-Tisza-vidék a
XXI. században is egy olyan zenekart tudott adni nemzeti kultúránknak, amely méltó utóda lett
nagyhírű elődeinek.
Dr. Ratkó Lujza
néprajz kutató
