23/04/2026
Mizser Attila:
Temetőben jártam ma, de megfeledkeztem erről az évfordulóról, ami nem is kerek. Ahogy megyünk előre az időben, ritkulnak a megemlékezések. 5-10-20-25 évente, aztán végül elmegyünk magunk is, kikopunk az időből. Nem lehet mindig mindenkire emlékezni gondosan kopipésztelve a wikit. Ámbár talán nincs is nap, hogy ne emlékeznék Gyurka bácsira, ma is eszembe jutott, többször is, csak nem a halála kapcsán. Az élő, aktív Kulinra szoktam emlékezni. Mindig. Különféle amateur élethelyzetekben. Hogy csinálta, mit mondott, mit tenne most, ha látná ezt a Planetárium és Uránia nélküli világot?
Olvasom ezt a posztot, és töprengek: mikor is halt meg Gyurka bácsi? Milyen napon? Azt hiszem, szerdán. Megnézem a naptárat, igen, 1989-ben szerdai napra esett április 22. Ugyanúgy, mint 2026-ban. Azon a héten szombaton, 25-én volt egy CSBK vezetőségi megbeszélés az Urániában. Nem sokkal a 10 órai kezdés előtt tudtam meg, hogy meghalt Kulin György. Megállt az idő. Közben a vezetőségi tagok vidáman beszélgettek körülöttem a könyvtárban. Gyerekek, meghalt Kulin György! Hallottátok?
Meghalt Kulin György, és mi itt maradtunk, magunkra utalva. Hogy lesz eztán?
Mintha fekete lyukba léptünk volna. Aztán a nyakamba szakadt minden, a fekete lyuk felé száguldó MCSE-t kellett megmenteni, pedig még alig született újjá, és azt nem lehet hagyni, hogy Gyurka bácsi nagy álma a semmibe enyésszen lelketlen megélhetési csillagászok miatt.
(Időnként kérdezik, én vagyok-e az a kisfiú a képen. Nem, nem én vagyok. Nincs közös képem Kulin Györggyel.)
Budapesten, 1989. április 22-én hunyt el Kulin György (született: Nagyszalonta, 1905. január 28.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.
Többek között a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE), ennek megszüntetése után a Csillagászat Baráti Köre (CSBK) alapítója, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló és a Csillagok Világa folyóirat létrehozója. Az MCSE első elnöke (1946–1949); a CSBK ügyvezető elnöke (1964–1968), majd elnöke (1968–1976) és végül örökös, tiszteletbeli elnöke (1976–1989); az Uránia igazgatója (1947–1949, 1954–1975); a Magyar Asztronautikai Társaság jogelőd szervezetének, a TTIT Asztronautikai Bizottságának első elnöke (1956–1959).
Eredetileg nem csillagász-pályára készült, már harmincéves is elmúlt, amikor életében először nagyobb távcső közelébe került. Ekkor lenyűgözték az égbolt előtte feltáruló csodái, de sajnálattal gondolt arra, hogy Galilei után több száz évvel az emberek többsége még annyit sem látott az égből, mint az olasz természettudós. Ezért arra törekedett, hogy mindenkinek megadja a Galilei-élményt: „Az iskolából kikerülő minden fiatal legalább annyit lásson a távcsövön át az égboltból, amennyit Galilei látott.”
Példaképének a világformáló Galileit és a francia csillagászat-népszerűsítő Flammariont tartotta.
A szellemi munkán kívül sok ezer távcsőtükröt csiszolt, valószínűleg ebben világrekorder lenne. Másokat is tanított a távcsőtükör-csiszolásra, próbált olcsón optikákat szerezni, hogy házilag is sok ember készíthessen távcsövet.
Nevét az égbolton az általa felfedezett 3019 Kulin kisbolygó és a Whipple–Bernasconi–Kulin (1942a) üstökös viseli.
A távcső világa című kétkötetes nagy műve még 1941 decemberében jelent meg, 672 oldalon, Haeffner Tivadar közreműködésével, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadásában, a társulat százéves fennállásának alkalmából. A könyv minden olyan információt tartalmazott, amire egy amatőrcsillagásznak szüksége lehetett: a leíró csillagászaton kívül megfigyelési módszerekkel, tükörcsiszolással és távcsőépítéssel is foglalkozott. Kulin fő törekvése itt is az volt, hogy bemutassa, hogyan lehet házilag távcsövet készíteni, hogy minél több ember kezébe távcsövet adjon, minél többen részesüljenek a Galilei-féle örömökben.
1989. február 19-én újjáalakult a Magyar Csillagászati Egyesület, a budapesti I. kerületi Tanács Művelődési Házának nagytermében. A 84 éves Kulin György számára hatalmas ajándék volt, hogy megélhette ezt a pillanatot, és részt vehetett a közgyűlésen. Beszédet mondott a 120 részvevő előtt – ez volt életének utolsó nyilvános szereplése. Az egyesület tiszteletbeli tagjává választotta, ő kapta az 1. számú tagsági könyvet.
Az MCSE újraalakulását követően a Csillagászat Baráti Köre megszűnt. A Salgótarjánban megtartott Magyar Amatőr Csillagvizsgálók I. Országos Találkozó keretében megtartották utolsó rendkívüli találkozójukat, és ezzel 1989. augusztus 19-én véget ért a szervezet működése.
Kulin György munkásságának üde színfoltját alkotják tudományos fantasztikumai, melyeket Q. G. Lyn álnéven írt.
Sci-fijeinek legfeltűnőbb vonása a csillagászok fontos szerepe: bár az Üzen a nyolcadik bolygó központi szereplője újságíró, a többi könyvben már csillagász. Az is érdekes, hogy az elképzelt jövendő társadalmakban a csillagászok és fizikusok mind nagyon komoly szerepet töltenek be. Természetesen érezhető Kulin művein a szovjet sci-fi hatása, de az amerikai is, például a nők hiánya az első két könyvben. A regények nem az irodalom csúcsai, de nem is ezzel a szándékkal készültek, inkább ismeretterjesztő írások. A dramatizált ismeretterjesztés mértéke fokozatosan csökken, legkevésbé az Asterre jellemző, mégis ez a leginkább elavult mű, a másik három ma is befogadható.
Kulin György 1989. április 22-én halt meg Budapesten. Hamvainak temetésére május 19-én került sor, a Farkasréti temetőben.
(Wikipédia)
