24/08/2026
Fátyol-köd, részlet.
Keresve sem találunk könnyedén ennyire nagy és relatíve a nagysággal együtt fényerőt mint itt. No persze, aki fotózta már és eljutott eddig az olvasásban, nevethet, miféle összekapcsolt vizsgálat ez. Hiszen a Fátyol-köd nagy halovány. És igaza is van. Ugyanakkor ettől fényesebb és legalább ennyire nagy és fényes szupernóva robbanás maradványt nem lel az északi égboltozaton.
A helyzet úgy fest, hogy az NGC6992-es sorszámmal jelölt objektum nem csak vizuálisan, de fotografikusan is halvány. Ez is egy kicsit abszurd.
Ha valami vizuálisan halovány, arra simán rámondhatnánk, hogy akkor az azért fotózva nem olyannyira nehéz. Ám mégis. Miért ez a kvázi önellentmondás. Arról van szó, hogy míg a szemünk a sárgás-zöld fényre kimondottan érzékeny, addig a vörös árnyalatait nagyságrendekkel nehezebben érzékeljük. Ennek a ködnek tekintélyes mennyiségű zöldes árnyalata van, melyre a szem érzékeny. Így egy megfelelő fotografikus szűrővel - OIII jelzésű - relatíve van esély kellően kontrasztosnak látni és tekeregni a látómezőben.
A vörös árnyalattal már más a helyzet. Az sokkal nehezebb. Nem is foglalkozunk vele vizuálisan. Ha azt vizsgálnánk meg, hogy az emberi szem a hidrogén alfa vonalánál mennyire lát érzékenyen, mondjuk az oxigén háromhoz képest, azt kapnánk, hogy a zöldes színű oxigén hárommal jelölt szín (OIII) tartományában nagyjából közel egymilliószorta érzékenyebb a szemünk. Így távcsőbe pillantva a ködösség zöldes részét láthatjuk.
Fotografikusan viszont tényleg halovány a köd, a vörös részek, melyek igazán hangsúlyosak, sokkal haloványabbak, mint a Hattyú csillagkép legnépszerűbbje, az NGC7000.
A ködösség egy kiterjedt terület, melynek csak a nyugati részét mutatja az itt látható fotó.
Fotó és észlelés: Szabó Szabolcs Zsolt
Akinek tetszett a kép és a leírás, kérjük ossza meg másokkal is, hogy minél több mindenkihez eljusson. Minden megosztást nagy örömmel veszünk.
