06/06/2026
Sokat gondolkoztam, hogy megírjam-e ezt a bejegyzést, de ahogy a választás óta telik az idő, sorban derülnek ki, milyen célok támogatására futotta a központi költségvetésből. Nem szeretnék célokat szembe állítani, mert mindenkinek a saját elképzeléseinek megvalósítása a legfontosabb, de mégis megpróbálok valamilyen rendezőelv szerint érvelni, ezért segítségül hívom Abraham Maslow amerikai pszichológus által megalkotott elméletet az Emberi szükségletek hierarchiáját, melyet egy piramisban jelenített meg a minél jobb értehetőség érdekében.
E piramisnak 8 szintje van:
1. Fiziológiai szükségletek
2. Biztonsági szükségletek
3. Társas szükségletek
4. Elismerés szükséglete
5. Kognitív szükségletek
6. Esztétikai szükségletek
7. Önmegvalósítás szükséglete
8. Transzcendentális szükségletek
Nem kívánok pszichológiai értekezést írni, csak Maslow elméletével szeretném megerősíteni gondolataim helyességét, ugyanis a társadalomtudomány területén rendszeresen hivatkoznak erre az elméletre.
A piramis második szintjén helyezkedik el a biztonság, amely mindannyiunk életében fontos szerepet tölt be.
Mit is jelent általában Magyarországon a biztonság?
1. Anyagi biztonság – megfelelő munkahely, biztos megélhetés
2. Fizikai biztonság – az emberek testi biztonsága
3. Egészségünk biztonsága – egészségügyi ellátás, megfelelő táplálkozás, sportolási lehetőség
Én a második pontra kívánok fókuszálni, mert a fizikai biztonság körébe tartozik a biztonságos otthon, a biztonságos környezet, a veszélyek minimálisra csökkentése.
Gondolom, nem árulok el titkot, ha ebbe a körbe tartozik a rendőrség, a tűzoltóság és az összes biztonságot szolgáltató szervezet működtetése.
Ebben az értekezésemben tovább szűkítem azt a kőrt, akik miatt neki kezdtem írni.
Ez a szakma pedig a tűzoltók által működtetett TŰZOLTÓSÁGOK. A hírekből lehet már tudni, hogy visszakapja a tűzoltó szakma elismertséget, mert ismét önálló tűzoltó szervezet fog működni Magyarországon, talán már 2027-től.
Jelenlegi szervezésben is a tűzoltó szervezetek több formában tevékenykednek
1. Hivatásos tűzoltóságok, akik jelenleg a Katasztrófavédelem testületéhez tartoznak, mint rendvédelmi szerv.
Próbáljuk ízlelgetni, hogy jelenleg a hivatásos tűzoltó rendvédelmi dolgozó, mint a rendőr, a határrendész, stb.
Véleményem szerint ez így nincs rendjén, a tűzoltók nem rendészeti feladatot végeznek, hanem mentési feladatokat látnak el, mint tűzoltás, életmentés, műszaki mentés, kárfelszámolást stb. Tehát elsődleges feladata a tűzoltónak a lakosság segítése, életének megóvása, és feladataiknak kicsiny része a tűzvédelmi rendészeti feladat.
2. Önkormányzati tűzoltóságok, akiket adott önkormányzatok működtetnek és ők is finanszírozzák.
3. Létesítményi tűzoltóságok, kiket az adott cégek tartanak fenn, ahol ellátják speciális tűzvédelmi feladataikat, mint pl. a MOL-nál működő FER tűzoltóság
4. Végül, de nem utolsó sorban, az önkéntes tűzoltóságok, látnak el tűzvédelmi és hagyományőrző feladatokat hazánkban. Magánszemélyek egyesületi formában összefogva alapíthatnak önkéntes tűzoltó egyesületeket, amelyet ők maguk finanszíroznak szponzori és pályázati lehetőségek segítségével.
Pontos számot nem tudok, de 600-800 önkéntes tűzoltó egyesület működik országszerte, melyek elsősorban a szűkebb lakóhelyük védelmére szerveződnek.
Szervezetük önálló, a katasztrófavédelemtől függetlenül működnek, tűzoltási tevékenység végzéséhez szerződést kell kötniük a működési területükön lévő Hivatásos Tűzoltó Parancsnoksággal, amely segíti az egyesület szakmai munkáját, és egyben ellenőrző szervként is eljár a tűzoltási tevékenység tekintetében.
A hosszú bevezetés után rátérek mondandóm lényegére, amely az önkéntes tűzoltó egyesületek finanszírozásáról szól. Mint fentebb írtam 600 – 800 egyesület végzi ezt a tevékenységet hazánkban. Gyors számítást végezve, és figyelembe véve az egyesületek alapításának egyik fontos feltételét, hogy minimum 10 fő alapíthat egyesületet, így alsó hangon 6.000 – 8.000 fő önkéntes tűzoltó teljesít szolgálatot Magyarországon, de a valóság szerintem ennek duplája. Feladatukat ellenszolgáltatás nélkül végzik, azaz fizetést nem kapnak azért, hogy a környezetükben élők érdekében folytatják munkájukat.
Ha valaki eddig elolvasta gondolataimat, akkor kifejtem az önkéntes tűzoltó egyesületek finanszírozásának anomáliáit.
Kezdem a néhány héttel ezelőtt kirobban botrányban (NKA) nyilvánosságra jutott támogatási összegek és az önkéntes tűzoltó egyesületek által megpályázható összegek összehasonlításával.
Az NKA a választások előtti hetekben 17.000.000.000,- azaz 17 milliárd forintot fizetett ki egy bizonyos kör által megvalósítandó célokra.
Ezzel szemben az önkéntes tűzoltó egyesületek pályázati lehetőségeire biztosított összeg 690.000.000,- azaz 690 millió Ft.
Összehasonlításként egymás alá írom a két összeget:
17.000.000.000,- Ft NKA támogatottak köre
690.000.000,- Ft ÖTE
Látványos a különbség, pontosan 16,310 milliár forint az NKA kedvezményezetteinek javára.
Visszatérve a Maslow piramishoz, nézzük meg, hányadik szinten helyezkednek el az NKA által finanszírozott személyek, tárasaságok szolgáltatásai. Ezek az esztétikai szükségletekhez, azaz a 6. szinthez tartoznak, melyet jelentősen megelőz a biztonság szükséglete.
Természetesen nem feleslegesnek tartom az esztétikai szükségletek kielégítését, azért sem, mert színházba járó, irodalmat olvasó és múzeumba járó személy vagyok, de az a nagyságrendi különbség szemérmetlen, főleg annak tudatában, hogy az a 17 milliárd nem egyszeri kifizetés, a 600-800 önkéntes tűzoltó egyesület egész éves állami támogatása pályázati úton 690 millió Ft, ami egxesületenként max. 1.100.000,- Ft.
Mindenki eldöntheti, hogy ez az összeg kevés vagy megfelelő mértékű a vállalt és elvégzett munkához képest
Seller András, elnök
Szegedi Vízimentő és Tűzoltó
Szakszolgálat
