A biobrikett egy gazdaságos, nagyon korszerű, környezetbarát tüzelőanyag. Használatával megtakarítás érhető el a fűtési költségek tekintetében, amely használata közben egyszerre érvényesíthetőek a környezetvédelem érdekei, a természetes anyagok iránt érzett vonzódás és a kényelmi szempontok.
Kötőanyagot nem tartalmaz.
A fűtőértéket nem a brikettformája határozza meg, hanem a felhasznált fafajta, az alapanyag nedvességtartalma és a préselés technológiája. (minél nagyobb a nyomás, annál tömörebb a brikett és hosszabban ég)
Brikett használata esetén a tűzifához viszonyítva kb. fele mennyiség szükséges.
A biobrikettet nem kell tüzelés előtt előkészíteni.
Tárolása és használata tisztább, mint a tűzifáé.
Nem kell előkészíteni a tüzelés előtt (nem kell aprítani).
A hamuzás kevesebb időt vesz igénybe.
Jól kezelhető méretű csomagolás (pl.: 10 kg-os kiszerelésben, esztétikus csomagolásban).
Egyszerűen tárolható.
Előnyei:
A biobrikett fűtőértéke nagy, a tűzifáénak közel duplája (a tűzifa 9-10 MJ/kg értékével szemben 16-18,5 MJ/kg).
A biobrikett jobb hatásfokkal ég, mint a hagyományos tűzifa.
A biobrikett könnyen adagolható, jól szabályozható a fűtés.
A biobrikett 100%-ban megújuló energiaforrás.
Hamutartalma alacsony (fabrikett: 0,7-1,4%, szalmabrikett ~3,3%, szemben a tűzifa 5-20 %-os hamumennyiségével)
Hamuja környezetbarát, természetes növényi tápanyagként hasznosítható
Füstje a környezetre káros kéndioxidot nem tartalmaz
Vásárláskor a tűzifával ellentétben nem vásárol közel 50% vizet is.
Nem romlik a tüzelőberendezés hatásfoka a kéményrendszer kátrányosodása miatt.
Használata:
Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a fabrikett használatakor a fatüzelés ismert szabályait kell betartani, de figyelembe kell venni néhány, csak a fabrikettre jellemző tulajdonságot is. Ezek a sajátos, a fabrikettre jellemző tulajdonságok a következők:
a tűzifával szemben 2-3-szor nagyobb sűrűségű, és mintegy 40%-kal nagyobb fűtőértékű, ezért ugyanolyan fűtőhatás eléréséhez a tüzelőberendezés tűzterében kisebb mennyiséget kell elégetni. Erre figyelni kell, mert különben hamarabb tönkremegy a tűztér.
égés közben a fabrikett mérete változhat, ezért a tűzteret nem szabad teljes mértékben kitölteni (ajánlott az 50-60%-os töltés), mert a táguló fabrikett mechanikailag károsíthatja a tüzelő berendezést.
lakossági tüzelőberendezésekben jó hatásfokkal a megfelelően szilárd fabrikett égethető el. A jó minőségű fabrikettre az jellemző, hogy égés közben szenesedő brikettek között a szükséges légáram (megfelelő huzat mellett) létrejön, és a fabrikett gázai tökéletesen elégnek.
Alacsony nedvességtartalma miatt száraz helyen kell tárolni. A felbontott csomagot lehetőség szerint mihamarabb fel kell használni.
Amíg a brikett lángra kap, nagyobb szellőzést kell biztosítani. Amint átizzott és kis kékes színű lánggal ég, a szellőzést minimalizálni kell. Lényeges, ha a brikett már izzik, ezt az állapotot a lehető legtovább meg kell őrizni, így tudja a legtöbb hőt leadni.
Ajánlott felülről begyújtani, de a hagyományos alulról történő begyújtás sem probléma.
A keményfa brikett a hőt sokáig tartja. Esti begyújtásra kb. 8-9 db elegendő (Ez függ a kandalló/kazán/kályha méretétől is.). Ha este 9 óra körül még teszünk rá 2-3 darabot és a szellőzést minimumra állítjuk, akkor éjfél körül még izzani fog.
Lehet tűzifával vegyesen is alkalmazni, de nem muszáj.
Cserépkályhában, kandallóban:
A fához hasonló módon kell a fabrikettet használni, de a tűztérbe egyszerre a fánál megszokott mennyiség 1/3-át célszerű betölteni. Ellenkező esetben a cserépkályha felmelegedése túl gyors, és a túlhevítés is előfordulhat. A cserépkályha ajtaját illetve levegőcsappantyúit csak a brikett teljes elszenesedése után szabad elzárni, akkor, amikor a brikettből képződött faszén alig látható kékes lánggal izzik.
Vegyes tüzelésű egyaknás kiskazánokban:
A tűztér 1/3-1/2-es töltöttsége mellett érhetjük el a legjobb tüzelési hatásfokot. A brikettet felül kell meggyújtani, és kezdetben felső levegőadással kell a természetes huzatot növelni. A levegőelállításhoz a huzatszabályozót úgy kell beállítani, hogy az égési levegő egy része mindig felül jusson a tűztérbe. Az alsó levegő mennyiségét a túl gyors égés elkerülése céljából csökkenteni kell, de teljesen elzárni soha nem szabad. A felső levegő-bevezetés akkor szüntethető meg, ha a fa brikett a tűztérben teljesen átizzott, a fagázok képződése befejeződött, a brikett maradvány, mint faszén ég. Egy töltés mintegy 3-5 óra alatt ég ki. Ismételt tűzrakás az előző töltet teljes kiégése után az előbb leírtak szerint történhet. Izzó brikett tűzre újabb brikett berakása füstölést és a hatásfok romlását eredményezheti.
Kétaknás vegyes tüzelésű kiskazánok:
Használata esetén az égőtérben kisebb darabokra tördelt brikettel történhet, és a kezdőtűz teljes égését elérve (amikor a megfelelő huzat már létrejött) lehet a tüzelőanyag-aknát megtölteni. A tüzelőanyag-akna akkor felel meg a fa brikett eltüzeléséhez, ha lefelé táguló, fala nem kátrányosodott. Ellenkező esetben a fa brikett az aknában fennakadhat, a tűz kialszik, nem megfelelő tömítettség aknában a betöltött brikett visszaég. Gyakori brikett fennakadás esetén célszerű a brikettet kisebb darabokra törve betölteni.
Egyéb tanácsok:
A lakások kiskazános egyedi fűtésnél a kémény és a fűtőrendszer kialakítása nagymértékben befolyásolja a tüzelőberendezés működését. Fa brikettel történő tüzelés esetére ajánljuk a korrózióálló anyagból, hőszigetelten készített kéménybélés használatát.
Nagymértékben javíthatók a fűtési rendszer kényelmi és műszaki jellemzői, ha a vízrendszerbe hőtárolót építenek be, amely megfelelő víztérfogat esetén a kazán tűzmentes állapota mellett is 6-8 órás alapfűtést biztosít, a kazán működése közben pedig annak egyenletes, szabályozott működését biztosítja.
Általános kérdés:
Milyen mennyiség szükséges egy x m2-es ház egy napi fűtéséhez?
Ez függ a befűtendő légköbmétertől. Brikettből durván a fele kell, mint hasábfából. Normál méretű családi ház esetén: télen naponta 1,5 q fa fogy el, ez körülbelül 70 kg brikettel oldható meg. Ha a gázfogyasztást nézzük, hideg napokon 40 m3 gázfogyasztásnak kb. 73 kg brikett felel meg.
Fűtőértékek:
gáz átlagosan: 34 MJ/m3
szén – tőzeg: 6-14 MJ/kg
lignit: 8-14 MJ/kg
barnaszén: 14-20 MJ/kg
feketeszén: 20-30 MJ/kg
grafit: 40 MJ/kg
fa: légszáraz (15-18%) 15 MJ/kg (fenyőfélék 14 MJ/kg; lombos fa 15 MJ/kg; kőrisé a legmagasabb 16,9 MJ/kg, majd a tölgyé 16,5 MJ/kg) a nedves fa fűtőértéke jelentősen romlik, akár a felére is!!
fűtőolaj: 40-43 MJ/kg
brikett: 17-18 MJ/kg
