Szabadszállási ÁMK József Attila Közösségi Ház

08/06/2026

04/06/2026

Június 4. A Nemzeti Összetartozás Napja

Az első világháború 1914 és 1918 között zajlott, és a háború végén az Antant országai (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és más országok) győztek a központi hatalmak (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Törökország és Bulgária) felett. A Monarchia 1918 novemberében felbomlott, és a helyén új államok alakultak. A háborút lezáró békeszerződések közül a legnagyobb figyelmet a Trianoni békeszerződés kapta, mivel ez alapvetően megváltoztatta a közép-európai térség térképét és politikai rendjét.
A békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban, mely a Magyar Királyságot érint***e.
A történelmi Magyarország területének mintegy 72%-át elveszít***e, és lakosságának körülbelül 64%-a került az új határokon kívülre.
Az elcsatolt területek (ábra):
Erdély (Romániához)
Felvidék (Csehszlovákiához)
Kárpátalja (Csehszlovákiához, később a Szovjetunióhoz került)
Délvidék (Vajdaság) (Jugoszláviához)
Nyugat-Magyarország (Ausztriához került, egyes területek később a II. világháború után visszakerültek)
Magyarország számára ez a békeszerződés mély társadalmi és politikai traumát okozott, mivel az ország jelentős területeket és lakosságot vesztett, és komoly katonai, gazdasági korlátozásokkal kellett szembenéznie.
A békeszerződés máig fontos és érzékeny pontja a magyar történelmi emlékezetnek. A június 4-i emléknap célja, hogy tisztelettel adózzanak a területi veszteségek és azok áldozatai előtt.

03/06/2026

A Kiskun Önkormányzatok Szövetsége jóvoltából kun népi fajátékokból álló játszótér kerekedett a közösségi ház udvarán. Az óvodás és kisiskolás gyermekek boldogan vetették bele magukat az önfeledt játékba. 👧👦

03/06/2026

INGYENES hagyományőrző nyári tábort szervezünk a közösségi házban!🔅
Az 1. és 2. osztályosok számára meghirdetett tábor betelt, de a 3. és 4. osztályosok táborába van még férőhely (július 13-17.)! ❗️
Várjuk a gyermekek jelentkezését az [email protected] e-mail címre a plakáton feltüntetett adatok megadásával.

Hagyományőrző nyári tábor a közösségi házban!

Jelentkezni 2026. június 1. 9:00-tól lehet a megadott email címen.

A program a TOP_Plusz-3.1.3-23-BK1-2025-00036 azonosítószámú, "Az embert vágyai vezérlik" - Helyi humán fejlesztések Szabadszálláson elnevezésű pályázat keretében valósul meg.

01/06/2026

Szívből köszönjük mindenkinek, aki eljött a Városi Gyereknapra május 31-én. 🎈

A gyerekek 14:00-18:00 óra között vehettek részt a programokon. Kipróbálhatták az arcfestést, a csillámtetoválást, az ugrálóvárat, a lovaskocsikázást és a könyvkuckó nyugodt légkörét. A finomságok sem maradtak el, hiszen nagy sikere volt a kenyérlángosnak, a szörpnek, a vattacukornak és a pattogatott kukoricának is.

A pecsétgyűjtő családi sorverseny emlékezetesre sikerült, a családok játékos és vidám feladatokban mérhették össze ügyességüket. Volt kézügyességi feladat, célba találós játék, zsákban futás, de a legnagyobb sikert kétségkívül a lábra köthető madzaggal szabályozható lángosevés aratta. Minden állomáson apró édességekkel jutalmaztuk a résztvevőket, az utolsó állomáson pedig zsákbamacskát húzhattak a gyerekek.

Köszönjük támogatóink segítségét és hozzájárulását: Darabos József polgármesternek, Szanyi Andornak, a Nőszirmok Klubnak, Szabadszállás Város Önkormányzatának, a Szabadszállási ÁMK Tóth Erzsébet Óvodának és Városi Könyvtárnak, a Szabadszállási Tűzoltóságnak, Herpai Kálmánnénak és Csomák Lászlónak.

31/05/2026

Jelentkezni 2026. június 1. 9:00-tól lehet a megadott email címen.

Hagyományőrző nyári tábor a közösségi házban!

Jelentkezni 2026. június 1. 9:00-tól lehet a megadott email címen.

A program a TOP_Plusz-3.1.3-23-BK1-2025-00036 azonosítószámú, "Az embert vágyai vezérlik" - Helyi humán fejlesztések Szabadszálláson elnevezésű pályázat keretében valósul meg.

31/05/2026

Városi Gyereknap 🥳

Ugrálóvár, családi sorverseny, arcfestés, csillámtetoválás, lovaskocsikázás vár minden kicsit és nagyot!
Még nem késő elindulni! 😉

24/05/2026

A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amikor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékeznek. A Biblia szerint pünkösdkor Jézus mennybemenetele után ötven nappal az összegyűlt tanítványokra lángnyelvek képében szállt le a Szentlélek. Az apostolok „nyelveken kezdtek beszélni”. A csoda hatására több ezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt. Mivel pünkösdkor a Szentlélek eljövetelét ünnepli az egyház, a galamb vált a pünkösd legfontosabb jelképévé.
A pünkösdi néphagyományok a tavaszünnep, a természet megújulása és a keresztény Szentlélek-eljövetel köré épülnek. Legismertebb elemei a pünkösdi királyválasztás, a királynéjárás , a házak zöld ágakkal való díszítése.
Pünkösdi királyválasztáson a legények ügyességi próbákon (pl. lovasverseny) mérték össze erejüket, a győztes pedig egy évig ingyen ihatott a csapszékben, és meghívták minden lakodalomba. A pünkösdi királynéjárás elsősorban a Dunántúlon és az Alföldön elterjedt szokás, ahol négy-öt kislány házról házra járt egy virágokkal ékesített, fátyolos kislánnyal (a királynéval), énekelve és adományt gyűjtve. A zöldágazáskor a tavasz szimbólumaként zöld ágakkal (nyírfa, májusfa) díszítették fel a házakat, ami a termékenységet és a gonoszűzést szolgálta.
Pünkösd a megújulás, a hit és az összetartozás ünnepe.
Legyen ez a nap tele békével, szeret***el és közös élményekkel!

Kép forrása: https://figaro.lfze.hu/nepzene/punkosdi-nephagyomanyok/

22/05/2026

Dóry József, a legendás nótaénekes és előadóművész 2002. május 22-én hunyt el, emléke azonban ma is élénken él a magyar nóta kedvelőinek körében. 1911-ben született Szabadszálláson, és egész életében erősen kötődött a városhoz. A település kulturális és egyházi életének aktív támogatója volt, és sokat tett a helyi közösségért is. Nevét ma a Dóry József Nótakör és Citerazenekar őrzi, amely nemcsak a művészre, hanem az egyházközséget támogató emberre is emlékeztet. Sírja a Szabadszállási Református temetőben található.
Dóry József a magyar nóta egyik meghatározó előadója volt, akinek különleges hangja és érzelmekkel teli előadásmódja generációk számára t***e szerethetővé ezt a hagyományos műfajt. Fellépésein mindig nagy hangsúlyt kapott a közvetlenség és a magyar népi kultúra iránti tisztelet, ezért közönsége országszerte nagy szeret***el fogadta. Felvételei ma is elérhetőek különböző zenei oldalakon.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között: Magyar Televízió Nívódíj, valamint a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje. Szabadszállás 1986-ban díszpolgárává választotta.
Jelentős támogatója volt a helyi református gyülekezetnek: saját költségén harangot adományozott a templom számára, majd hagyatékából származó adomány révén valósulhatott meg a templom felújításának egy része is, nótáinak szerzői jogdíjai a gyülekezetet illetik.
A Szabadszállási Református Egyházközségnél ma is megtekinthető eredeti zongorája, amelyen a művész mellszobra látható, valamint az általa adományozott harang felavatási ünnepségéről készült fénykép is.
A Tóth Sándor Helytörténeti Gyűjtemény őrzi személyes hagyatékának több különleges darabját: eredeti kitüntetéseit, kazettáit és hanglemezeit, amelyek méltó módon idézik fel gazdag művészi pályafutását.
Halálának évfordulója minden évben alkalmat ad arra, hogy felidézzük pályafutását, közismert dalait és azt az értékrendet, amelyet képviselt: a hagyományok tiszteletét, a közösség szolgálatát és a szülővárosa iránti hűséget.