Castanea Környezetvédelmi Egyesület

20/09/2026

Ez csak a felszín, amit elfoglaltak. De kellett hozzá víz is, levegő is, építőanyag is, energiánk is, és odavezető utak. Kinek jó ez?

A beépítetlen természetes földfelszín ugyanolyan életfeltétel és él...

17/09/2026

A horvát KRESZ
Mondhatnám, tanulmányúton voltam Cres szigetén, mert nagyon izgalmas volt felfedezni egy kőkemény kultúrtáj visszaerdősülését. Fölmásztam ugyanis a közeli olajfás, keselyűs hegyre a vitorláskikötő felől, és csupa rejtélyre leltem. Egyrészt: kik és mikor és miért rakosgatták szorgosan a temérdek követ a meredek hegyoldalban derék vagy akár vállmagasságig kötőanyag nélküli, mégis elég szilárd falakká, néhol meg lejtőirányban szélesebb sávként, ami messziről útnak látszik, de bizony alig járható? És miért zárták be kőfalas rekeszekbe szegény agyon nyirbált olajfákat? És vajon a sokhelyütt csokrokban álló törzsek azt jelentik, hogy valamikor levágták az eredeti öreg fákat, és ezek most azok sarjai? Mert az olajfa hihetetlenül jól sarjad, még a halottnak látszó maradványai is kizöldülnek! És a legnagyobb kérdés: hogyan szüretelnek ebben a szörnyű kővilágban? Mert út alig van, az is köves és keskeny, jelzés nélküli, a legtöbb olajfa pedig ezektől igen távol van. Elképzeltem a szamaras kordékat is, meg a történelemkönyvek sarus-lebernyeges ókori vagy középkori embereit, de valahogy ők sem illettek ebbe a kegyetlen környezetbe. Ők, a többszáz évvel ezelőttiek hogyan dolgozhattak itt?
Házigazdánk szerint még 25-30 évvel ezelőtt körben mindenütt művelték ezeket az olajfás hegyeket, de most már nagyobb részük visszavadult. Főleg boróka, de más szúrós fák-bokrok is nőttek a falak közé, így alig lehet mozogni az amúgy is meredek oldalakon. Csak a kicsapott aranygyapjas kosok taposnak vöröslő ösvényeket a galacsinhajtó bogarak örömére. Erről is Agócs tanár úr jutott eszembe, mert ez nem a pusztulás, hanem az erdősülés jele! A szukcesszió eleje, amikor a szúrós, magukat védő növények az uralkodók, és később majd jöhetnek a szelídebbek, a magyaltölgy és társaik.
És mégegy meglepetés: fönt a lapos tetőn, a kőből rakott kráter melletti szép tölgyfák mellett is ugyanolyan szoborkiállítást találtam, mint lent a tengerparton! Sima felszínű kisebb-nagyobb dolomitdarabok, nagy, kerek lukakkal. Vigasztalásul a megpróbáltatásokért szinte végig édes illat kísért, a szalmagyopár bokrocskáké, amiket a birkák is nagyon kedvelnek.
Aki szeretne babért kóstolni, fügét és gránátalmát enni, annak hegyet se kell másznia.
Ha pedig nem éjszaka utazik át Horvátországon, azt láthatja, hogy mindenütt, még a szántóföldek közt is természetes nedves, bokros, fás foltokat hagytak, és a kistelepülések is gyönyörű ép, üdezöld erdőben bújnak meg. Most, egyidőben a hazai szárazsággal...
Ki tudja a titok nyitját? Hárs Olivér

14/09/2026

Régi szép időkben nem kellett moratórium, csak télen vágtak fát, akkor sem tömegesen egymás mellől, figyelve az Erdő egészségére és a faanyag minőségére is. Mert mindkettő fontos! Persze a legjobb az lenne, ha az igazi Erdőt békén hagynák, és a használati faanyagot külön ültetvényekből vennék ki, mint minden más növényi alapanyagot. És milyen szép lenne, ha száz év után végre megvalósulna Sopron városának az a kikötése, amivel az ideköltöző Egyetemnek adta erdejét: legyen példás mitaerdő, az itt tanuló erdésznemzedékek okulására, és a soproni táj örömére!

Az erdő nem pusztán faanyagkészlet: vizet tart meg, talajt véd, hűti a tájat, és számtalan élőlénynek ad otthont. Az idős fák és a holtfa is nélkülözhetetlen részei ennek az élő rendszernek. Egy védett erdő elsődleges értéke nem a kitermelhető fa, hanem maga az erdő. Szept...

28/08/2026

Mi is láttuk, olvastuk a soproni erdőbe kitűzött cédulákat. A Tanulmányi Erdőgazdaság - ugyancsak névtelenül - az alábbi képet és szöveget válaszolta. Kötelességünknek tartjuk, hogy helyt adjunk a viszontválasznak is, teljes terjedelmében:

Kedves (névtelen) Erdőjáró!
🌳 Köszönjük, hogy szívén viseli a soproni erdők sorsát! Különösen értékeljük azt az elkötelezettséget és gondoskodást, amellyel a természet védelméhez viszonyul - hiszen az erdők jövője mindannyiunk közös ügye.
🌲 Szeretnénk megnyugtatni és néhány fontos gondolatot megosztani a munkánkról: Az aszály és az éghajlatváltozás okozta terhelés valóban komoly kihívás elé állítja a fákat. Erdészeti társaságunk szakemberei pontosan emiatt dolgoznak azon, hogy a beteg, kiszáradt vagy veszélyessé vált Egyedeket eltávolítsák, helyet adva az új, ellenálló nemzedékeknek.
🌳 A szigorúan szabályozott fakitermelés nálunk semmiképp sem tarvágást jelent, hanem tervszerű, tudatos gazdálkodást és fenntartható erdőkezelést. Munkánkat a szakminisztérium és a természetvédelmi hatóság kezelésre vonatkozó útmutatásai alapján, velük együttműködésben végezzük.
🌲 A legnagyobb kihívás, az aszályos évek miatt érzékennyé vált erdőborítás megőrzésé, a fellépő károk csökkentése jelenti. A szárazság miatt meggyengült, elhalt ágak és fák fokozott balesetveszélyt jelentenek a kirándulókra. A munkálatok egyik kiemelt célja a turistautak, pihenőhelyek környezetének biztonságossá tétele.
🌳 A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. feladata nemcsak a gazdálkodás, hanem a természetvédelmi értékek megőrzése, az oktatás és a lakossági kikapcsolódás biztosítása. Erdeink a közösséget is szolgálják, tudjuk milyen nagy értéket képviselnek, és mi ennek szellemében vigyázunk rájuk.
🌲 Ezúton is köszönjük a munkánkat tevékenyen segítő partnereinknek, intézményeknek, családoknak, természetjáróknak az elismerő támogatást és a tudatos erdőhasználatot.
🌳 Bármilyen kérdés vagy aggodalom esetén személyesen állunk rendelkezésükre, és szívesen látjuk Önöket programjainkon, látogatóközpontjainkban és erdészeti erdei iskolánkban is!
🌲 Vigyázzunk együtt a soproni erdőkre!
Üdvözlettel: TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

25/08/2026

Nagy fa alatt kis tányér, de legalább laza a föld, és újra él! Szabad itt is ilyet csinálni?

08/08/2026

A szó elszáll, az írás megmarad!