Vilma Háza Alapítvány

Somogyszob múltja

Somogyszob Belső- Somogyban a Balatontól délre 5o km-re, Kaposvár-Gyékényes között fekvő halmazfalu. Az Árpád-korban királynéi birtokként „ Següsd” vármegyéhez tartozott,( Emlitík, hogy volt gyékényvára a kora Árpád-korban.) Első írásos említése 1295-ből, egy adománylevélből való. Ekkor már volt plébániája. Említik Zub, Zoob, Szub, és Szobb alakban is. században sok tulajd

onosa volt, a török időkben többször elpusztult, a visszaszivárgó lakosság az új hitre tért át.1744-ben templomukat és a már működő iskolájukat bezáratták, a falut a veszprémi káptalansághoz csatolták. A mostani katolikus templomot az esztergomi főkáptalan 1779-81. években építette szilárd anyagból, barokk stílusban, ez egy mesterséges dombra épült, melyről a népemlékezet azt tartja, hogy török-kori tömegsír volt.1785-ben a református Puskás János és Pálfi József elment Budára-Bécsbe- Budára gyalog, templomépítésjogot szerezni. Először egy paticsfalú templomot emeltek 1788-ban majd, mikor 40 év múlva az leégett 1837-ben elkezdték építeni a ma is álló református templomot.1841-ben fejezték be. Az evangélikus templom 1941-ben épült.
1863-ban Somogyszob lélekszáma a környék pusztáival együtt 98o fő volt, és volt már postája és távírdája.
187o-73-ban megépült a Dombóvár-Gyékényes vasútvonal, 1892-93-ban a barcsi- balatonszentgyörgyi szárnyvonal is elkészült. Megnőtt a falu lélekszáma is. Az első kaszinó 1896- ban alakult, 19o1-ben körjegyzői székhely lett, 19o2-ben olvasókör, 1914-ben iparoskör alakult. 19o7-ben vette föl a Somogyszob nevet.