23/05/2026
A Nők Együtt Baráti Társaság mindenkinek Áldott Pünkösdi Ünnepeket kíván.⛪🙏
Pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezik a keresztény világ.
A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibilában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítányokra lángnyelvek képében leszállt az Isten Lelke. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. A csoda hatására háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.
Régebben pünkösdvasárnap mellett pünkösdhétfő is külön ünnepnap volt. Bár a második vatikáni zsinat liturgiareformja óta már nem külön egyházi ünnep, sok országban – köztük Magyarországon is – pünkösdhétfő munkaszüneti nap.
2018 óta a katolikus egyház pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli meg.
A Pünkösd eredete és jelentése
A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, ami világosan utal arra, hogy a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték.
Az ókorban egyébként a pünkösd olykor a húsvét utáni 50 napos időszak egészét is jelentette, például Szent Ambrus milánói püspök szerint ez az időszak egyetlen hosszú vasárnap, amit ugyanúgy kell megünnepelni, mint a húsvétot.
Az egyház Kr.u. 305-ben rendelte el hivatalosan a Szentlélek eljövetelének megünneplését pünkösd napján. De már az ószövetségi zsidó népnél is ünnep kapcsolódott a pészah utáni hetedik hét időszakához. Eredetileg egy aratási hálaadó ünnepet ültek meg ekkor, majd Jézus korára a mózesi törvény emléknapja (Sávuót) lett, amikor arra emlékeztek, hogy Jahve szövetségre lépett a választott néppel. A zsidó hagyomány szerint ez az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt.
A Sávuót ünnepére Jeruzsálem megtelt a mindenfelől érkező zarándokokkal – nekik prédikáltak különböző nyelveken az apostolok az Újszövetség szerint.
Pünkösd a Bibliában
Hetekkel Jézus kereszthalála után szétszéledt követői ismét egybegyűltek Jeruzsálemben, és az áruló Júdás helyére megválaszották Mátyás apostolt a tizenkettő közé.
A katolikus Biblia-fordítás szerint, „amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek.”
A keresztény hagyomány szerint az „ugyanazon a helyen” utalás a teremre, ahol Jézus elköltötte az utolsó vacsorát a tanítványival.
Pünkösd jelképei
Mivel a Szentlelket (ógörögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus) hagyományosan galamb képében ábrázolja a keresztény ikonográfia, ezért a galamb a pünkösd legfontosabb jelképe. Az olajfaágat tartó galamb, mint a Szentlélek szimbóluma már a legkorábbi ismert ókeresztény ábrázolásokon is feltűnik a római katakombákban.
A pünkösd mellett a galamb nagyon gyakran megjelenik a Jézus megkeresztelkedését ábrázoló alkotásokon is, mivel az evangéliumok szerint „Isten Lelke”, vagyis a Szentlélek ekkor is galamb formában szállt alá az égből. Erről Máté evangéliuma a katolikus fordítás szerint így ír: „Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett.„
Szintén gyakori a Szentlélek-galamb szimbólum megjelenése a keresztény művészetben az angyali üdvözlet ábrázolásain is.
A galamb mellett ugyancsak a pünkösdi szimbólumok közé tartozik a lángnyelv, a tűz, és a szélzúgás is. A középkorban pünkösdkor a lángnyelvekre utaló szalmacsóvákat dobáltak le a templomok tetejéről, ezzel emlékeztek a Szentlélek eljövetelére. Gyakran kürtöket, harsonákat szólaltattak meg, amely pedig a szélzúgásra emlékeztetett.
A pünkösd liturgikus színe a keresztény hagyományban a piros, ami a Szentlélek színe: ilyenkor a pap piros miseruhát és stólát ölt. (A piros szín a keresztény liturgiában egyébként a vértanúságra is utal, ezért Nagypénteken, virágvasárnapon és a vértanú szentek ünnepein is ezt a színt használják.)
A piros szín megjelenik a pünkösddel kapcsolatos néphagyományban is. Innen kapta a nevét az ekkortájt virágzó pünkösdi rózsa (bazsarózsa), és innen ered a magyar „piros pünkösd” elnevezés is.
A pünkösd időpontja és számítása
A pünkösd mozgó ünnep, időpontja mindig a húsvéthoz igazodik. Pontos időpontja május 10. és június 13. közé esik – függően attól, hogy az adott évben mikor van a húsvétvasárnap utáni hetedik vasárnap. (Vagy a húsvétvasárnap utáni 50. nap. Az első nap maga húsvétvasárnap, így jön ki az 50. nap megint vasárnapra.)
Érdekesség, hogy a májust hagyományosan Pünkösd havának is nevezik, bár maga az ünnep sokszor esik júniusra.
Pünkösdvasárnap időpontja:
Pünkösdi szokások és hagyományok
Pünkösdhöz – kiemelt ünnep lévén – számos népszokás kapcsolódott a régi időkben.
Például a néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor gazdag bortermés várható. Ugyanakkor a pünkösdi eső rossz előjelnek számított, egy mondás szerint a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.
A néphit szerint a pünkösdi harmatnak gyógyító-, varázsereje van. Ezért egyes helyeken pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj és szeplő ellen használtak orvosságként. A Pest megyei Turán a falon függő szentkép elé pünkösdkor virágokat tettek, például vadbodzát. Ha valaki beteg volt a házban, ebből főztek neki teát.
Hasolóan más nagy ünnepekhez, pünkösdkor is tiltották az állatok befogását, és a kenyérsütést.
A pünkösdhöz kapcsolódó ünnepek bár keresztény színezetet kaptak, sok esetben inkább pogány hiedelmek, szokások továbbélésének tűnnek. Például a 16. század végén a csetneki zsinat kifejezetten tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat, a 17. század végi csíkkozmási zsinat pedig ki is mondta, hogy ezek „pogányoktól maradott szokások”, amelyek tilalmasak.
Pünkösdi királyválasztás
A pünkösdi királyválasztás hagyománya a középkorban már biztosan élt, s ma is ismert a közmondás, „rövid, mint a pünkösdi királyság”. A lóversennyel, vagy más ügyességi próbákkal választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott.
A pünkösdi játékok győztesét és lovát virágokkal, szomorúfűzágakkal borították. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, és minden kocsmában ingyen fogyaszthatott, a közösség kontójára. Ráadásul, ha valamilyen törvényi vétséget ejtett, nem érhette testi fenyítés.
Pünkösdi királyné, pünkösdi királynéjárás és pünkösdölés
Sok helyen pünkösdi királynét választottak a fiatal lányok közül, majd a pünkösdi király és a királynéő díszes menet élén járta be a falut, minden házban ajándékokat kaptak. A szokásnak több változata is ismert, az egyik legelterjedtebb motívum, hogy a fátyollal borított királyné a kosárban rózsaszirmokat vitt, amivel meghintette az ajándékozókat.
A szokást észak-kelet Magyarországon és az Alföldön pünkösdölésnek hívták, míg a Dunántólon a pünkösdi királynéjárás elnevezés volt használatos. Utóbbi míg az 1960-as években is élő szokás volt.
Hagyományos pünkösdi ételek
Jellegzetes pünkösdi desszert a pünkösdi torta és az ünnepi galuska (édes, gyümölcsökkel). Elterjedt volt a bodzavirág fogyasztása italként (bodzaszörp, bodzavirágos bor). Főételként – tájegységtől és vagyoni helyzettől függően – a rántott szárnyasok, birkapörkölt, báránypaprikás, libasült is gyakori volt.
Májusfa és pünkösdi zöldágazás
A régi időkben sok helyen pünkösdkor zöld ágakat tűztek a házakra, kerítésekre és istállókra. Többnyire nyírfaágat, gyümölcsfaágat, leggyakrabban bodzát tűztek ki, általában a rossz szellemek, boszorkányok elűzése érdekében.
A zöldágazás egyik változataként a májusfa (más néven májfa vagy jádzófa) is sok helyen fontos szerepet játszott pünkösdkor. A Zempléni-hegyvidék falvaiban ilyenkor állították fel a májusfát, a Pest megyei Galgamácsán például pünkösd szombatján mentek a legények a fáért az erdőbe. Más vidékeken – ahol május elejéhez kötődött a felállítása – ilyenkor döntötték ki a májusfát.
Csíksomlyói búcsú
A régi időkben pünkösdkor számos búcsút tartottak. A leghíresebb ezek közül ma a csíksomlyói búcsú, ami az elmúlt évtizedekben a Kárpát-medence legnagyobb zarándokeseményévé lépett elő.
A csíksomlyói búcsú a katolikus székelyek egészen a középkora visszaeredetezthető fogadalmi zarándoklata. Mára erőteljes összmagyar és ökumenikus (felekezetek feletti) színezetet kapott.
A pünkösdkor tartott csíksomlyói búcsúra minden évben több százezren látogatnak el, ikonikus eseménye a csíksomlyói kegytemplomhoz közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben rendezett nagyszabású szabadtéri mise.
Pünkösdi egyházzene
A pünkösdhöz köthető liturgikus zenének nagy hagyománya van a kereszténységben. Talán a leghíresebb a Veni, Sancte Spiritus kezdetű szekvencia, amit többek között minden idők egyik legnagyobb templomi zenésze, Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525-1594) is megkomponált kórusra.
Jeles napok pünkösd közelében
Áldozócsütörtök
Szentháromság ünnepe
Úrnapja
Gyakori kérdések
Milyen ünnep a pünkösd?
A pünkösd egy keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születsnapjára emlékeznek. A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után.
Mi a pünkösd jelentése? Mit jelent a pünkösd?
A pünkösd a görög pentekoszté, azaz „ötvenedik” szóból ered, mivel a Szentlélek eljövetelét a húsvét utáni 50. napon ünneplik.
Mi a pünkösd legfontosabb jelképe?
A Szentlelket ábrázoló galamb a pünkösd legfontosabb jelképe. Emellett lángnyelvek, a szélzúgás, valamint a pünkösdi rózsa is fontos pünkösdi zimbólumok.
Mi a pünkösd színe a katolikus liturgriában?
A pünkösd színe a piros.
Mikor van pünkösd?
Pünkösdvasárnap minden évben a húsvétot követő hetedik vasárnapra esik.
Milyen népszokások kapcsolódnak pünkösdhöz?
Híres népszokás a pünkösdi királyválasztás és a pünkösdölés is.
Kategória: Mindent pünkösdről
Balassi Bálint pünkösdi verse
Májusfa
A pünkösdi rózsa (bazsarózsa)
Úrnapja
Szentháromság ünnepe
Áldozócsütörtök, a Mennybemenetel ünnepe
Piros pünkösd napján: két régi magyar dal.
