2017-ben a Tarjáni Szabadidősport Klub – mint konzorciumvezető -, a Pest Megyei Szabadidősport Szövetség és az Árpád Vezér Diáksport Egyesület az Észak-Magyarországi régió vonatkozásában Európai Uniós pályázatot nyújtott be, az EFOP-1.8.6-17 pályázati felhívásra, hogy a felnőtt lakosság egészségének fejlesztését célozza meg a szabadidősport révén. A konzorciumi formában mintegy 250.000.000. Ft összegű támogatás felhasználása Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében valósul meg 3 év időtartamban.. Cél, hogy a családok − korosztálytól, nemtől, társadalmi helyzettől, egészségi állapottól, adott esetben fogyatékosságtól függetlenül –szemléletformálást kapjanak az egészséges életvitellel, életvezetéssel kapcsolatban.
A projekt egyenlő esélyű hozzáférést kíván biztosítani a szociális, egészségügyi és a társadalmi kirekesztés elleni fellépést szolgáló közösségi és közcélú szolgáltatásokhoz. Kiemelkedően fontos elem, hogy a szabadidősporthoz való egyenlő esélyű hozzáférést, minden társadalmi rétegnél megvalósulhasson és annak mennyiségi és minőségi javulása érezhető legyen.
Győriné Mojzes Anikó a pályázat projektmenedzsere elmondta, hogy a lakosság aktivitásának növelése érdekében az érintett szolgáltatókat, szervezeteket és szakembereket hálózatba kell szervezni, így a szabadidősportot és az egészségfejlesztő testmozgás hozzáférhetőségét minden szinten célirányosan lehet ösztönözni és megvalósítani.
A felhívásnak az volt az átfogó célja, hogy egységes szakmai elvek mentén olyan egészségfejlesztő testmozgás és szabadidősport programok valósuljanak meg Magyarországon, melyek a kevésbé fejlett régiókban mind térségi, mind helyi szinten hozzájárulnak a kínálat bővüléséhez, a polgárok életminőségének javulásához, a szakmai együttműködések fokozásához, az alulról szerveződő sport és rekreációs kezdeményezések megvalósításához.
A pályázat célcsoportja a kevésbé fejlett régiókban élő lakosság, különösen a krónikus, nem fertőző betegségcsoportok kockázati személyei. Fókuszálni kell a már említett lakosságon belül a hátrányos helyzetű emberekre, az idős polgárokra és a fogyatékossággal élőkre. A projektben részt vesznek a népegészségügyi kommunikációban érintett szakemberek, továbbá az Európai Bizottság egészségfejlesztő, egészségvédő testmozgást is magába foglaló koncepciója által érintett központi és helyi döntéshozók.
A megvalósuló programokon keresztül az a cél, hogy a kevésbé fejlett régiókban minél több típusú sportszolgáltatás fejlesztés valósuljon meg, ezáltal minél szélesebb egészségfejlesztő testmozgás kínálat álljon rendelkezésre.
A projektmenedzser azt is elárulta, hogy a három megyére kiterjedő programsorozatban, a leghátrányosabb helyzetű járásokban és azokon belül a projektben résztvevő településeken összesen 821 alkalommal terveznek programokat. Így 730 sportprogram, 38 ismeretterjesztő program, 44 szűrő-, felvilágosító program valósul meg, továbbá minden évben, mindegyik megyében 1-1 alkalommal, azaz összesen kilencszer szerveznek nagyrendezvényt.
Programjukat három – a szabadidősport területén nem szokványos elemmel tarkították, mely-melyek mind a pályázati kiírás feltételeinek, mind pedig a mai kor, illetve az esélyegyenlőségi követelményeknek eleget tesznek, iránytűként szolgálva:
Úgy gondolták, hogy egészségügyi szempontból sokkal igazolhatóbbak az általuk lebonyolított programok, ha egy közel 80 fős (megyénként 25 fő) mentorált csoportot is alaposabban és dokumentáltabban vizsgálnak a projekt kezdetétől a projekt fizikai zárásáig.
Ez a háromszor 25 fő, kor szerint és nemi hovatartozás szerint is vegyes összetételű lesz, azért, hogy minden aspektusból lehessen őket vizsgálni. A mentorhálózat kialakítása ezt a célt szolgálja.
A második, a „Challenge” olyan komplex rendszer tervezése és alkalmazása a különböző sport, rekreációs és prevenciós programok lebonyolításakor, amely digitális eszközökkel segíti a különböző túraajánlatok összeállítását, illetve a túrákon való részvételt.
Egy adminisztrációs felületen rögzíteni kell a turisztikai programokat (leírást, részletes adatokat, képek csatolásával), ezek publikus része egy on-line webes felületen is megjelenik, amin keresztül informálódhatnak az érdeklődők, illetve regisztrálhatnak a túrákra.
Az adott túráról a résztvevők egy speciális „guide”-ot tudnak letölteni, ami egyrészt kíséri őket a túra során, másrészt biztosítja a kapcsolódó információkat – GPS koordináta alapján- helyzet-érzékenyen érkezik az információ a regisztrált felhasználó mobiljára. Pl. leírás az adott helyről, térségről, a meglátogatandó vár története, érdekes adatok, “Tudtad-e” kérdések… stb. Másrészt a mobil applikáción keresztül „becsekkolhatnak” a felhasználók, hogy megérkeztek egy adott pontra, a rendszer pedig gyűjti, hogy a „User” hol járt, mennyi km-t tett meg, mennyi idő alatt teljesítette a túrát… stb. Azaz bizonyos statisztikai adatokat gyűjt, aktivitást mér. Az on-line felületen gyűjtött adatokból pedig, különböző lekérdezések alapján hiteles információkat gyűjtenek majd, projektjük indikátorainak alátámasztása érdekében.
És végül: az érzékenyítés: A társadalmi érzékenyítés az egyik legnehezebben körülírható, lehatárolható és mérhető elem. Mivel jelenléte folyamatos és hatása nehezen mérhető stratégiánkban külön figyelmet kívánnunk szentelni annak, hogy az elem forrásigénye, és hatékonysága mérhető, és meghatározható legyen.
A társadalmi érzékenyítés célja kettős, a PR kampányok frontális információt szolgáltatnak, mely folyamatos információ hozzájárul ahhoz, hogy az emberek többet tudjanak meg a fogyatékos emberek életéről.
A társadalmi érzékenyítés, és a célja, hogy a fogyatékos emberek és családjaik illetve a többségű társadalom tagjai együtt, integráltan töltsék a szabadidejüket, annak érdekében, hogy egymást megismerjék, feloldódjanak az előítéleteik és közelebb kerüljenek egymáshoz. Így a fogyatékos emberek társadalmi elfogadottsága nő, könnyebben találnak munkát a nyílt munkaerőpiacon, könnyebben alkalmazkodnak a kollégákhoz és a munkahelyi csapathoz.
A közös rendezvények hatására a családok elszigeteltsége is csökken, növekszik a kapcsolati hálójuk és a szorosabb társadalmi kapcsolatok könnyíthetik a család terheit is.
A társadalmi hozzáállás változásának hatására a szakemberek nem elszigetelten végzik munkájukat, munkájuk presztízse és tisztelet növekszik, ha társadalom egyre többet tud a fogyatékos emberekről.
A társadalom attitűd változás elengedhetetlen. A társadalmi érzékenyítés segíti, hogy a piaci alapú gondolkodás, a fenntartható foglalkoztathatóság és az ehhez tartozó tevékenységek elterjedjenek, s egyre inkább a szervezetek és a szakemberek szemléletváltozása is megtörténjen.
Ebben a feladatban a Nem Adom Fel Alapítványt hívják segítségül, akik több éve sikerrel végeznek érzékenyítő tréningeket „Tapasztalati szakértő”-ik segítségével, akik maguk is sérült- vagy akár halmozottan sérült emberek.
A program szakmai vezetését Jezerniczky Attila ceglédi sportszakember az evezős sportok megszállottja, Cegléd város spotreferense látja el.
Félegyházi Éva a Magyar Szabadidősport Szövetség elnökségi tagja, a Tarjáni Szabadidősport Klub elnöke, fitnesz-, aerobik és személyi edző, túravezető és Nordic Walking oktató, valamint Korda Zoltánné, az Árpád Vezér Gimnázium Sportegyesület elnöke, sportember testnevelő –edző a szakmai vezetés további kulcsemberei.
A csapat tagjai már folyamatosan dolgoznak azért, hogy a lakosság prevenciós célú egészségfejlesztése a szabadidősport révén minél nagyobb támogatottsági körben valósuljon meg.
