25/09/2026
Szakmázás a hőkupola alatt. Avagy a nyári munkánk egy részéről nem készült plakát. (kb. 4 perc olvasás)
Nem lehetett rá jegyet venni, és a végén taps sem volt. Néha még a megbeszélés vége sem látszott. Pedig ennek a munkának is köze van ahhoz, milyen lehetőségeink lesznek Sárospatakon a jövőben.
A Művelődés Házában abból indulunk ki, hogy aki Zemplénben vagy a Bodrogközben él, annak is jár az a kulturális kínálat, ami egy nagyvárosban természetes. Ehhez a napi programszervezés mellett abban a szakmai munkában is érdemes részt vennünk, amely a kultúra jövőbeli működéséről szól. Hogy ott is elmondhassuk, hogyan néznek ki a dolgok innen, az ország északkeleti sarkából.
Júniustól szeptemberig a Magyar Népművelők Egyesületének meghívására a Művelődés Háza képviseletében a Közművelődési szakemberek az együttműködő társadalomért kezdeményezés három munkacsoportjában dolgoztam. A közművelődés társadalmi szerepével, finanszírozásával, valamint a kultúra és a képzőművészet kérdéseivel foglalkoztunk. Közben az Art Mozi Egyesület vidéki mozikért felelős alelnökeként a Filmreform White Paper javaslatcsomag oktatási munkacsoportjában is részt
vettem. Ez a gyakorlatban személyes és online egyeztetéseket, szövegek közös alakítását és időnként napokon át tartó vitákat jelentett. Igazi bölcsészmennyország. Néha valószínűleg a kelleténél is hosszabban időztünk benne.
De miről lehet ennyit beszélni?
Például arról, hogyan kapcsolódjon össze az iskola és a helyi kulturális intézmények munkája. Nálunk ennek már van gyakorlata: a Moziban a Klassz program, a Könyvtárban, a Képtárban és a
Lőportoronyban a csoportos foglalkozások adnak lehetőséget az iskolán kívüli tanulásra. A kérdés az, hogyan lehetne ezt az együttműködést tartósabbá és több gyerek számára elérhetővé tenni. Ehhez az oktatás és a kultúraközvetítés szabályainak is kapcsolódniuk kell egymáshoz. Ezért képviseltem azt hangsúlyosan, hogy a változtatások előkészítésekor a két terület döntéshozói is egyeztessenek.
(Más területekkel is, például a gazdasági tárcával… ☺)
Egy iskolai csoport színházlátogatása egyszerű programnak tűnhet. A háttérben viszont össze kell hangolni az iskola és a kulturális intézmény munkáját, és azt is tisztázni kell, ki miből fizeti a költségeket. Ha a szabályok nem segítik ezt az együttműködést, egy bábelőadás megszervezése is könnyen adminisztratív rémálommá válik. Az előadás nem fér az órarendbe, a fél évvel korábbi költségterv pedig már nem találkozik a mai árakkal.
A végén marad a fejvakarás: hogyan jutottunk ide, amikor mindenki csak azt szerette volna, hogy a gyerekek eljussanak színházba?
Na, ezekről is lehet napokon át beszélni. És érdemes is, ha azt
szeretnénk, hogy legközelebb könnyebben menjen.
A szakmai egyeztetéseken és kötetlen alkalmakkor arra is volt lehetőségünk, hogy a helyi tapasztalatokról a terület döntéshozóival beszéljünk. A közművelődés kérdéseiről Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkárral és Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkárral egyeztettünk.
A miskolci CineFesten az Art Mozi Egyesület elnökségével közösen Petrányi Viktória filmreformért felelős miniszteri biztossal és
dr. Ugrin Juliannával, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnökével beszéltünk a mozik és a filmterjesztés helyzetéről. Ezeken a beszélgetéseken azt képviseltük, hogy a készülő javaslatok a vidéki intézmények mindennapi működésével és lehetőségeivel is számoljanak.
A közös gondolkodás már a nyár előtt elkezdődött: a Kazinczy Ferenc Múzeum által májusban szervezett
I. Zempléni Kulturális Turizmus Konferencián és Expón arról beszéltem, hogyan segíthetnek a művelődési házak meghosszabbítani az idegenforgalmi szezont. Hiszen a nyár végével a termeink nem tűnnek el, és programszervezésből sem felejtünk el mindent szeptemberre. A helyismeretünk és a lehetőségeink adottak. Ha ezekhez a turizmus szereplői is hozzáteszik a saját munkájukat (és forrásaikat), abból a vendégeknek és az itt élőknek is jó programok születhetnek.
Ezekből az egyeztetésekből most szakmai javaslatok álltak össze. A megvalósításuk még további egyeztetéseket, döntéseket és munkát igényel, sokan dolgoznak még ezeken az országban. Fontosnak
tartom azonban, hogy a pataki tapasztalatok már az előkészítésben is helyet kapjanak.
A közművelődési anyag már olvasható, szeptember 22-én mutattuk be a kollégákkal Budapesten, a KMO-ban. Akit érdekel, merre tart a közművelődés, annak érdemes beleolvasnia. Van benne miről
gondolkodni és vitatkozni - mi is ezt tettük egész nyáron.
Szóljatok hozzá nyugodtan!
Közművelődés 2041: https://linktr.ee/kozmuvelodes2041
A tét az, hogy tíz-tizenöt év múlva milyen kulturális (és nem csak kulturális) lehetőségek lesznek helyben, kikhez jutnak el, és lesz-e mögöttük elegendő szakember és biztos anyagi háttér. Ehhez a munkához vittük a pataki tapasztalatokat. És bár 2041 még messzinek tűnik, az akkor középiskolás és egyetemista
korú gyerekek már megszülettek. Jó lenne, ha 2041-ben is itt élnének...
Sajószegi Gábor
U. i.: A Filmreform White Paper még készül; amint nyilvános lesz, azt is megosztjuk.
