Fő célkitűzéseink közé tartozik az alig több mint 4000 főt számláló kisváros kulturális és közösségi életének színesítése,a helyi ifjúság érdekeinek képviselete. Ezt különböző szabadidős programok, teaházak, koncertek, rock klubok, gyerekprogramok, játszóházak, nyári táborok, sportversenyek, szakmai műhelyek, találkozók, egyeztetések szervezésén keresztül kívánjuk elérni. Az ifjúsági polgármester
állandó meghívottja a helyi képviselő-testületi üléseknek, melyeken tanácskozási joggal vehet részt. Az egy évtizedes folyamatos működés során több hagyományossá vált program (Média tábor, Gyereknap a Dombay-tónál, Önkéntes napi megmozdulások mellett több újszerű program, Májusfakitáncoló utca bál, Lime mozi) fűződik a nevünkhöz. Elmondható még rólunk, hogy tagjaink 15 és 30 év közötti fiatalok, akik a szintén az e korosztályba tartozó pécsváradi lakosok szavazatai alapján kerülnek a testületbe. A kilenc képviselőből és egy polgármesterből álló testületünk egésze önkéntesekből áll, munkánkért anyagi juttatást nem kapunk. A gyermek és ifjúsági önkormányzat fogalma nem magyar találmány, az első gyermekönkormányzatok (rövidebben: GYÖK-ök) 1992-ben francia minta alapján jöttek létre országunkban. A gyermekönkormányzatok célja, hogy az adott településen élő fiatalok létrehozhassák saját képviselőtestületüket, annak érdekében, hogy korosztályuk érdekeit képviselni tudják azáltal, hogy együttműködnek településük önkormányzatával. Ezáltal elérhető, hogy az ifjúsági önkormányzatokból olyan fiatalok nőjenek fel, kik fiatalon elsajátítják és megértik a demokratikus működés alapvető szabályait, valamint az aktív ifjúsági önkormányzati munka által olyan készségekre és kompetenciákra tegyenek szert, melyek által problémamegoldó képességük nő. Meg tanulhatnak pályázatot írni, programot szervezni, számos nem formális képzésen vehetnek részt. Ez pozitív hatással van, mind a fiatal számára, ki aktívan részt vesz települése közéletében, mind pedig a településnek, s annak fiataljai számára, hiszen az ifjúsági önkormányzat az ő érdekükben fejti ki tevékenységét. Az ifjúsági önkormányzatok általában a fiatalok aktív kezdeményezésére alakulnak egy-két felnőtt segítő külső támogatásával. A felnőtt segítő szerepe ugyan nagy és kétségkívül elhanyagolhatatlan, azonban Ő semmiképpen nem korlátozhatja a fiatalok tevékenységét, csupán felhívja figyelmüket lehetőségeikre, erősségeikre, gyengeségeikre; szerepe nem szabályozó, hanem orientáló, tanácsadó. Kiemelkedő jelentőségű, hogy mindenütt a szervezetek alapdokumentumait a helyi igényeknek megfelelően maguk a fiatalok hozzák létre (természetesen figyelembe véve a törvényi kereteket, lehetőségeket). Működésük akkor lehet sikeres, ha ahhoz a felnőtt önkormányzat pénzeszközöket és döntési jogköröket ad át, ha véleményüket az őket érintő kérdésekben nemcsak kikéri, de komolyan is veszi. A gyermekönkormányzatok helybéli működésétől várható, (a gyermekönkormányzat saját tevékenységén felül), hogy felnő egy a szervezési, a közigazgatási eljárásokat értő; az egymás közötti együttműködést elsajátított; a választási győzelmet és vereséget megélt; a győzelmet követően a cselekvés lehetőségét elnyert; a vereség elviselése után a cselekvésbe bevont; az elhatározásokból tervet és az ötletekből cselekvést megvalósító; a különvéleményeket elviselni képes; az akadályokat megoldani és meghaladni tudó nemzedék.
