02/08/2026
A Vörös Kód idején, az extrém hőségben a hajléktalanok számára különösen megerőltető, sőt kifejezetten veszélyes az egész napos közterületen tartózkodás. Akinek nincs lehetősége védett helyre húzódni, aki folyamatosan a városi környezet átforrósodott aszfaltján, betonfalak és minimális árnyék között tölti a mindennapjait, annak ez a folyamatos hőterhelés könnyen végzetessé is válhat.
Ennek megakadályozására a TÁMASZ Alapítvány Utcai Szolgálata a hőségriasztás ideje alatt folyamatosan tartja a kapcsolatot azokkal a kliensekkel, akik leginkább ki vannak téve az extrém kánikula veszélyeinek. Vízosztással igyekszünk megakadályozni a végzetes kiszáradást.
Fürdés, ruhacsere, orvosi segítség, klimatizált pihenőszoba rendelkezésre áll a Dugonics utcai Nappali Centrumban, az Utcai Szolgálat szociális munkásai szükség esetén, kérésre be is szállítják azokat a klienseket, akik máshogy nem tudnak védett helyre jutni, felfrissülni, vagy éppen orvosi ellátásban részesülni.
Külön szót kell ejtenünk a hajléktalan emberek egy speciális csoportjáról, akik számára a hőség a legnagyobb veszélyt jelenti: a mozgáskorlátozott hajléktalanok azok, akik számára a helyváltoztatás, intézménybe jutás, védett helyen tartózkodás, étel-ital beszerzése még normál, veszélytelen időjárási körülmények között is "nehezített pálya".
Egy amputált láb, kerekesszék, művégtag, mankó olyan nehézségeket jelent az amúgy is kibírhatatlan forróságban, hogy sokan azt a pár métert sem tudják megtenni, ami védettebb, árnyékosabb helyre vezetne.
A kerekesszékben ülők testhelyzetük miatt sokkal közelebb vannak az 50-60 fokos aszfalthoz, ebben a pozícióban töltenek órákat.
Egy művégtag viselése 30 fokos külső hőmérséklet felett fokozott kényelmetlenséget jelent, a verejték, a bőr befülledése, az amputált csonk kidörzsölődése, a kisebesedés miatt. Sok kliens ezért inkább nem is viseli a hőségben a művégtagot, ami tovább rontja mozgási képességeiket. Ráadásul a végtagvesztés oka is legtöbbször valamilyen betegségből adódó keringési elégtelenség, ami nem szűnik meg az amputált végtaggal. A keringési rendellenességben szenvedők hőháztartása, testi hőszabályozási képessége is labilisabb.
Ha pedig ez a testi állapot valamilyen mentális problémával, szenvedélybetegséggel, vagy éppen súlyos szomatikus kórképpel (vagy ezek kombinációival) párosul, akkor fenyegeti igazán a klienseket a hőség pusztító hatása.
Egy pszichés beszűkültség nagyban rontja a testi jelek, a veszély érzékelését. Egy mentális beteg hőgutát kaphat, kabátban ülve a napon, mert a tudata egyszerűen nem érzékeli a hőséget és teste jelzéseit.
Egy napok alatt minimális folyadékot fogyasztó mozgáskorlátozott kliens a kiszáradás olyan fokára juthat, hogy önerőből teljesen képtelen a tudatos helyváltoztatásra.
Ezeknek az embereknek az utcán tartózkodás, a veszélyes elhanyagoltság sokszor nem választás kérdése, mint azt sokan gondolják. Egy végtagvesztéssel járó betegségből nem csak testi fogyatékkal, hanem sokszor nagyon komoly mentális sérülésekkel kerül ki az ember.
Több kliensünk Pécsett azért került kerekesszékben ülőként az utcára, mert a család nem hajlandó, vagy nem képes gondoskodni róla.
Ítélkezni, hibáztatni, segítségre érdemtelennek bélyegezni ezeket a testi fogyatékkal élő embereket már csak azért is tévút, mert legtöbben nem tudják a "tyúk, vagy tojás" problémát az előzményekről. Nem ismerik azt az utat, ami a mozgáskorlátozottsághoz, vagy éppen a hajléktalansághoz vezetett. Melyik volt előbb? Melyik vezetett a másikhoz?
Akut veszélyhelyzetben a segítő nem mérlegel, nem tart erkölcsi alkalmassági vizsgálatot. Ahogy a tűzoltó, mentős sem kérdezi, hogy ki okozta a bajt. Azt elemezni ráér, ha elhárult a közvetlen veszély.
A hőségben utcán tartózkodni kerekesszékkel, műlábbal, mankóval, a testi és pszichés problémák számtalan összefonódásával márpedig közvetlen veszélyt jelent. Olyan veszélyt, aminek sokszor az érintett nincs is tudatában.
Kérünk mindenkit, legyen tudatosabb a rossz állapotú klienseink helyett is!
Ha rosszulléttel küszködő, hosszú idő óta védtelenül egy helyben tartózkodó, a legkritikusabb napokban védett helyre húzódni nem tudó hajléktalant lát, vagy tudomása van veszélynek kitett emberek tartózkodási helyéről, kérjük jelezze a TÁMASZ Alapítvány Diszpécserszolgálatának a +36209752385 telefonszámon, vagy a [email protected] email címen.
Sürgős esetben pedig a 112 segélyvonal azonnali hívásával.
(A fotókon szereplő klienseink beleegyeztek, hogy róluk fényképet készítsünk és azt a közösségi média felületein közzétegyük.)