23/03/2026
70 évvel ezelőtt, 1956. júniusában hunyt el az amerikai Grosse Pointe Parkban Fekete István azaz Stephen I Fekete (1883-1956). Magyarországon életműve ismeretlen, sem életében, sem halála után nem figyeltek fel rá - Fordnál dolgozó kortársai, Galamb József, Balogh Károly és Farkas Jenő jóval nagyobb figyelmet kaptak. Pedig Fekete is jelentős, fontos szerepet töltött be az amerikai autóiparban. Legfrissebb bejegyzésünkben az ő életének ismert mozaikdarabjait próbáltuk összeszedegetni. Egy 1913-ban megjelent életrajz szerint a Királyi József Műegyetemen végzett mérnökként, majd Franciaországban a Westinghouse helyi leányvállalatánál helyezkedett el (egy időben ott dolgozott Fejes Jenő is). Nem lehet pontosan tudni, hogy mikor vándorolt ki pontosan Amerikába, de ott először az Olds Motor Works-nél helyezkedett el. Ezt követően 1909. körül rövid ideig a Buick-nál dolgozott, s egy visszaemlékezés szerint ő tervezte a No10 versenyautót, amely az első Indianapolis versenyen is indult.
1911-ben csatlakozott a Hudson Motor Car Co. vállalathoz. 1915-ben már főmérnök helyettes volt. Rengeteg szabadalmat nyújtott be. Ezek közül a leghíresebb és legismertebb az ellensúlyozott főtengely. Az 1916-os modellévre az egyik legnépszerűbb Hudson, a Super Six négy helyen csapágyazott főtengelyét nyolc ellensúllyal szerelte fel. Így növelte a motor maximális fordulatszámát, ráadásul jóval kiegyensúlyozottabb működést tett lehetővé és csökkentette a súrlódást is. A főtengely és más átalakítások révén 80 százalékos teljesítménynövekedést sikerült elérni. A 70 lóerős végeredmény éppen 10 lóerővel haladta meg a vadonatúj Cadillac V8-asának teljesítményét – s ne feledjük a Hudson hathengeres volt! Később az olcsóbb Essex kifejlesztésében is részt vett.
Fekete 1925-1928 között töltötte be a Hudson főmérnöki posztját. 1929-ben távozott a Hudson autógyártól.
Ettől kezdve pályafutása ismeretlen – a második világháború után mosógép és ruhafacsaró szabadalmakat nyújtott be.
