Luther ház - nyíregyházi helytörténet

24/08/2026

Nyíregyházán 1967-ben megkoszorúzzák Szamuely Tibor emléktábláját a szülőházán.

A ház még áll, a Búza tér-Búza utca sarkán. Jelenleg gazdaboltként üzemel, műemléki védelem alatt áll, az emléktábla már nincs rajta. Hátha valaki megírja, mi történt vele!

23/08/2026

1923-ban kezdték el építeni Nyíregyháza második zsinagógáját az akkor Kis téren. Baumhorn Lipót, neves zsinagógatervező volt a megálmodója és a tervek elkészítője. Egy év múlva már működött, de igazán 1932-re készült el.

A rajzok a nyíregyházi rajztanár, Z. Szalay Pál művei. 1944-ben a gettó része volt, itt is voltak deportálásra elszállásolt zsidók, részben kórházként is működött.

Most alig-alig vannak már a városban zsidók, szombatonként nem egyszerű feladat a 10 imádkozó felnőtt férfit összeszedni.

Kérdésként merült fel, ha a helyi idős zsidók idővel meghalnak, ki fogja a zsinagógát fenntartani. Erre még nincs egyértelmű válasz, de nem egyszerű a megoldás.

22/08/2026

A nyíregyházi Kossuth tér 1905-ben. A piac ekkor még itt volt. Szemben a Pazonyi utca (ma Dózsa György), jobbra a Korona és az Y elágazásban a leendő Takarékpalota helyén még üzletek állnak. Balra a városháza. Nem állítom, hogy ezekkel a piacos cuccokkal jól nézett ki. :)

14/08/2026

Korabeli beszámolók a sóstói anyás csecsemőotthonból.

Néhány mondat az anyás csecsemőotthon történetéből

13/08/2026

Sólyom utcáról egy tirpák lakóház valamikor régről. Aki néha jár arrafelé, az a Holló u. 65. alatt még találnak egy létező tirpák házat. Sárga felül, piros lábazattal. Remélem, sikerül megőrizni!

13/08/2026

Rendőrségi ügy a '70-es évek Nyíregyházájáról:

Közülük az egyik Mókucinak szólította. Részükre italt és csokoládét vásárolt, majd kis idő elteltével hármasban távoztak el.

12/08/2026

Nyíregyháza területén 1970 nyarától két galeri követett el sorozatosan bűncselekményeket. I. M. Sándor és társai ügyében jogtalan behatolás útján elkövetett lopás és egyéb bűncselekmények miatt 1970 novemberében fejeztük be a nyomozást.

Három fő előzetes letartóztatásban volt, míg négy társuk szabadlábon védekezett. 2. Csoportosan elkövetett többrendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettének alapos gyanúja miatt 1970 decemberében eljárás indult - előzetes letartóztatás mellett - a fiatalkorú O. Szilárd és tíz társa ellen. Ismeretlen tettes miatt megszüntetett nyomozások.

A fiatalkorú O. Szilárd és társai elleni nyomozás során házfelügyelőjüktől arról értesültünk, hogy a lakásuk alatti pincében esetenként, általa ismeretlen fiúk és lányok tartózkodtak. A pincében három hegesztőpisztolyt találtunk és azok eredetéről a terheltek nem tudtak elfogadható választ adni.

Az ismeretlen tettes miatt megszüntetett nyomozásokat ellenőrizve megállapítottuk, hogy három hegesztőpisztoly ellopása a Budapesti Élelmiszeripari és Szerelő Vállalat feljelentésében szerepel.

A feljelentés szerint 1970. október 5-én ismeretlen tettesek feltörték szerszámos raktárjukat és onnan 2002 forint értékben villanyfúrót, három hegesztőpisztolyt és más szerszámokat tulajdonítottak el.

Tanúkat hallgattunk ki, akik tudtak arról, hogy a fiatalkorú O. Szilárd és társai a város Déli Temetőjéből szerszámokat vittek lakásuk pincéjébe. A lefoglalt hegesztőpisztolyokat a károsult vállalat dolgozójának bevonásával sikerült azonosítani.

A további adatgyűjtés során megállapítottuk, hogy az M. Sándor és az O. Szilárd vezette galerik tagjai ismerték egymást. Rendszeres találkozó helyük a nyíregyházi Petőfi Parkban és a vasútállomás környékén volt. O. Szilárd terhelő vallomást tett M. Sándorra és társára D. Istvánra. Elmondta, hogy 1970 szeptembere óta tart velük kapcsolatot.

M. Sándornak 500 forint - szabálysértés miatt kiszabott - pénzbüntetést kellett volna befizetnie, de munkahelye és pénze nem volt. M. Sándorék ezért loptak egy villanymotort, hogy annak eladásából szerzett pénzből fizessék ki a bírságot.

Megállapítottuk, hogy a villanymotor ellopása B. András feljelentésében szerepel és azt 1970. október 5-én lopták el tőle ismeretlen tettesek. Ebben az ügyben is eredménytelen nyomozás miatt korábban megszüntető határozatot hoztak. O. Szilárd vallomásában elmondta, tudott arról, hogy a szerszámos raktárt M. Sándorék törték fel, onnan a szerszámokat a „Déli Temetőbe” vitték és ott elrejtették.

Ellenőrzésünk szerint M. Sándor 1970. október 5-én az 500 forint pénzbírságot befizette. A beszerzett terhelő bizonyítékokat D. István elé tártuk, aki a bűncselekmények elkövetését részletesen elismerte. Elmondta, hogy M. Sándorral együtt lakott, munkahelye egyiküknek sem volt. M. Sándor javaslatára lopták el a villanymotort és azt az eladásig a „Déli Temetőben” rejtették el.

Közben megismerkedtek O. Szilárddal és társaival, akiknek erről és M. Sándor szabálysértése miatt kiszabott büntetéséről beszéltek.

A szerszámos raktár feltörésében öten vettek részt. Az ellopott szerszámokat is a villanymotor rejtekhelyére vitték. M. Sándor a villanymotort és egy fúrót eladta egy - általa csak látásból ismert személynek 1600 forintért. D. István beismerte azt is, hogy jogtalanul használtak egy GAZ típusú személygépkocsit, azzal több mint 200 km távolságot utaztak, majd miután az üzemanyag elfogyott, a személygépkocsit ott hagyták az úton.

Ismételten ellenőrizve az ismeretlen tettes miatt megszüntetett nyomozásokat megállapítottuk, hogy a nyíregyházi MHS 1970. október 12-én tett ismeretlen tettes ellen feljelentést, mert egy GAZ típusú személygépkocsijukat elvittek és azt a város szélén találták meg üzemképtelen állapotban.

A bűnjelek felkutatása D. István közölte, hogy meg tudja mutatni azt a lakást, ahol M. Sándor az általa ismeretlen személytől a villanymotor és a fúró ellenében előlegként 900 forintot átvett. Megtudtuk, hogy a lakásban Z. Pál karbantartó lakatos lakik és a szerszámokat - feltehetően - ő vásárolta meg, ezért hatósági tanúk jelenlétében felszólítottuk a lopásból származó villanymotor és fúró átadására. Z. Pál a tárgyakat átadta, azokat bűnjelként lefoglaltuk, majd a károsultaknak kiadtuk.

Terheltként felelősségre vontuk Z. Pált is, mivel a vásárlás előtt megtekintette a „Déli Temetőben” elrejtett tárgyakat, így vele szemben megállapítható volt az orgazdaság alapos gyanúja.

Kihallgatásakor részletes beismerő vallomást tett. M. Sándor társai közül a fiatalkorú T. László is részletesen beismerte a bűncselekmények elkövetését. Vallomása megerősítette a már rendelkezésünkre álló adatokat, és terhelően nyilatkozott P. Istvánra.

A fiatalkorú P. István korábban elkövetett bűncselekmények miatt az Aszódi Fiúnevelő Intézetben töltötte büntetését, azonban 1970 októberében megszökött onnan. Felkereste korábbi ismerőseit - M. Sándort és társait - és ő is részt vett a betöréses lopásban.

Szökését követően súlyos testi sértést is elkövetett. Letartóztattuk és kihallgatásakor a saját és a társaival közösen elkövetett bűncselekményekről részletes beismerő vallomást tett. A bűnügyeket egyesítettük és valamennyi elkövetővel szemben együttesen folytattuk tovább a nyomozást.

M. Sándor először tagadta az utólag felderített bűncselekmények elkövetését, azonban az elétárt terhelő bizonyítékok hatására ő is beismerő vallomást tett. A Nyíregyházi Városi- és Járási Ügyészség a bűnügyben vádiratot nyújtott be a Nyíregyházi Járásbírósághoz.

ÍRTA Ács JÁNOS r. hadnagy / Belügyi Szemle 1971.szeptember

11/08/2026

1944. november 10-én a tíz napja hivatalban lévő egykori nyomdász, Fazekas János polgármester kinevezte egykori harcostársát, Sajben Andrást a rendőrség főparancsnokává.
Két hét múlva már működött a rendőrség. 91 rendőr adott szolgálatot és 4 tiszt.

11/08/2026

1949-ben Vikár Sándor vezényli a nyíregyházi tanítóképző énekkarát.

10/08/2026

Gabrielle Kohn és Kohn Gabriella imakönyve

Kohn Gabriella 1927-ben született Nyíregyházán, Kohn József és Kohn Rivka tizenkét gyermeke közül a hetedikként.

A német hadsereg 1944. március 19-én tört be Magyarországra. Április közepén Nyíregyházán megnyílt a gettó, ahová Kohn Gabriellát is behurcolták családjával együtt. Kohnék matracokon aludtak a zsinagóga padlóján. Május 23-án a családot az auschwitz-birkenaui lágerba deportálták. Édesanyja, Rivka megígérte gyermekeinek, hogy a háború után mindannyian találkoznak a Herzl St. 61-ben Tel Avivban, ahová testvérük, Moshe Avraham költözött még 1938-ban.

A családot Auschwitzba érkezéskor szétválasztották: Rivkát és a három legkisebb gyermeket egyenesen a gázkamrába küldték, Józsefet és a fiúkat pedig egy szénbányába munkára. József megbetegedett és meghalt. Négy nővér – Leah, Malka, Miriam és Gabriella – együtt maradtak a táborban, végig titkolva, hogy rokonok. 1944 októberében erőltetett menetben Dachau-n keresztül a theresienstadti gettóba küldték őket, amit a szovjet hadsereg 1945. május 8-án szabadított fel.

Miután Theresienstadtot felszabadították, a tábort tífuszjárvány miatt lezárták. Egy nap az egyik Kohn nővér, Miriam segített egy idős holland férfinak kiásni az imakönyvét a föld alól. Az imakönyvet Gabriele Kohn névvel látták el, arany betűkkel, és a háború előtt az idős férfi a fiának szánta. A férfi feleségét és fiát Auschwitzba deportálták és meggyilkolták. Amikor Theresienstadtba deportálták, eltemette az imakönyvet. A nővérek észrevették, hogy az címlapon lévő név megegyezik Gabrielláéval, és megtudták, hogy az eredeti tulajdonosa egyidős vele, 18 éves. A gyászoló apa kérdésére, hogy tudja-e, hogyan kell imádkozni, azt válaszolta, hogy ismeri a "Shema" imát. Neki adta az imakönyvet és megkérte, hogy vigyázzon rá, emlékezzen a fiára azzal, hogy minden nap elmondja a Shemát. Az egyik nővére magyar nyelven írt bele az imakönyvbe:

"Felejtsd el azt a helyet, ahol ezt az imakönyvet kaptad, és a szenvedést, amit itt elszenvedtél. Theresienstadt, 1945. május 21."

Gabriella megtartotta az imakönyvet, de aztán úgy döntött, hogy az imakönyv eredeti tulajdonosáról úgy tud megemlékezni igazán, ha a Yad Vashemben őrzik meg az utókor számára, ezért a múzeumnak adta, most is megtekinthető ott.