Luther ház - nyíregyházi helytörténet

Kezdőlap
Magyarország
Nyíregyháza
Luther ház - nyíregyházi helytörténet

Nyíregyházi helytörténeti érdekességek oldala
Szerkesztő: Babosi Gyögy

29/10/2026

A nyíregyházi polgármester "Benczúr" tárgyaló szobája, ahol a vendégeket fogadta. 1925-ös fénykép, úgyhogy Bencs Kálmán idején készült.

28/10/2026

Szerintem ezt a képet nagyon kevesen látták eddig. 1925-ben készült, a nyíregyházi városháza polgármesterének, dr. Bencs Kálmánnak a dolgozószobája.

Képszerkesztővel javítottam rajta, de csak a fényeken és a kontúrokon. Hamarosan jön a következő!

27/10/2026

1943-ban eképpen vélekedett Szekér Viktor páncélos laktanyai katona:

"Ilyenek legyenek a nyíregyházi nők:

1. Adjon sokat magára, otthonában is, de ne vigye túlzásba az öltözködést.
2. Ha nem dolgozó nő, akkor igyekezzék a munkából hazatérő férfi gondjait elfeledtetni.
3. Legyen a férfinak pajtása, felesége és kedvese egyformán.
4. Igyekezzék a férfival mindig elhitetni, hogy mindenben elismeri feljebbvalónak.
5. Ne fusson kalandok után, hagyja ezt a szórakozást a férfiakra, akiknek az életében az ilyesmi nem hagy nyomot.
6. Mindig igyekezzék százszázalékos nő maradni. Még logikájában is, mert a nő csak addig érdekes, amíg a következetlen.

Szekér Viktor (Nyíregyháza, Páncélos-laktanya)"

27/10/2026

1925. február 13-án Nyíregyháza színe-java Nagyszálláson találkozott báró Molnár Viktorék kastélyában, hogy egy fényesen sikerült bálon reggelig táncolhasson.

A képen:
Perczel Dénesné, báró Podmaniczky h. százados, Lázár Ferencné, Vaskovics h. őrnagy, Mogyoróssy h. hadnagy, gróf Schaffgotsch Margit, Faragó Ödönné, Brinzey h. hadnagy, Darnay h. hadnagy, Schöhn h. százados, Lázár Károlyné, Papp-Ragány h. főhadnagy, Barkóczy h. százados, Szent=Imrey Istvánné, Fluck h. százados, Putnoky ezredes, Gerlóczy Gáborné, báró Molnár Viktorné, Ádám h. alezredes, báró Molnár Viktor, Halmay Barnáné, Kállay Miklósné.
A képet Faragó Ödönné készítette.

Akik ott voltak az estélyen, de nincsenek a képen:
Jármy Menyhértné, Kállay Emilné, vitéz Dienes-Oehm Tivadarné, Fluck Béláné, Péchy Gáborné, Mikecz Miklósné, Mikecz Istvánné, Mikecz Lászlóné, Perczel Aladárné, Vak Károlyné, vitéz Tóokos Gyu=
láné, Elekes Gáborné, Klingler Frigyesné, Molter Keresztélyné, Szomjas Gusztávné, Erdőhegyi Ferencné, Nozdroviczky Béláné, Bogáthy Józsefné, Toris Béláné.

26/10/2026

Napra pontosan ma (10.26.) van 70 éve, hogy Nyíregyházán az emberek nem csak szavakban, de tettekkel is kifejezték elégedetlenségüket a rendszerrel szemben és elkezdődtek a forradalmi események.

Budai András és társai ledobták az irodaház tetejéről a vörös csillagot és magyar zászlót tettek ki a helyére, amit Tomasovszky András vitt fel nekik.

Az irodaház sarkán a villamos tetején állva Veres Viktória elszavalta a Nemzeti Dalt, majd a tömeg elénekelte a Himnuszt.

Budai, Tomasovszky és Szilágyi László vezetésével a tömeg a Kossuth gimnáziumhoz vonult, ahol Dandos Gyula diák vezetésével a diákok egy része csatlakozott hozzájuk.

A lovas szoborhoz vonultak, amit ledöntöttek és a talapzatára felállva Budai András egy magyar zászlót lengetett, miközben Tomasovszky felolvasta a Miskolcról ideért forradalmárok öt pontját.

Dandos Gyula ugyanitt egy teherautón állva hirdette ki a diákok 21 pontos követeléseit.

Ezután elindulta a nyomdába, hogy a követelésekkel röplapokat nyomtassanak.

Először a temetőben, majd a Kossuth téren döntötték le a szovjet síremlékeket.

Ezután elfoglalták a városházát és megalakították a „Ideiglenes Forradalmi Bizottságot”.

A börtönhöz vonultak, ahonnan 166 embert szabadítottak ki. (sajnos köztörvényeseket is).

Végül a Damjanich laktanyához mentek, ahol a helyőrség parancsnoka, Hubicska Zoltán (32 éves) őrnagy, Tomasovszky András segítségét kéri a csoport lecsillapításához. Egy részük szót fogad, de az ott maradottak Budai András vezetésével meg akarták támadni a laktanyát. Könnygázzal és riasztó lövésekkel oszlatják a tömeget, egy repesz megsebesíti Budai Andrást is. Fegyverhez nem jutottak.

Így ért véget október 26. hetven évvel ezelőtt Nyíregyházán.

25/10/2026

Az 1956. október 26-i eseményekről, amikor a vörös csillagot Nyíregyházán ledobták az irodaházról és ledöntötték a lovasszobrot, leborogatták a szovjet emlékműveket a főtéren, a másnapi Néplap elég visszafogottan ír. Ahogy mondani szokás, "nem bontotta ki az igazság minden részletét."

Így írtak erről a napról:

1956 október 26-a nevezetes napja Nyíregyháza város történelmének. Ezen a napon Nyíregyháza város dolgozói nemzeti színű zászlók alatt felvonultak a Város főterére azért, hogy a széles nemzeti egység nevében kibontakozó új életünkhöz erőt adjanak.

Ez a békés tüntetés méltó volt Nyíregyháza város munkásaihoz, dolgozó parasztjaihoz, értelmiségéhez, diákjaihoz. Rend és nyugalom volt egész nap. Ezzel bizonyították, hogy megértették Nagy Imrének, a kormány elnökének a magyar dolgozó néphez, a nemzethez intézett szavát.

Nyíregyháza város dolgozó népe hisz abban, hogy az új kormány kerülgetés nélkül őszintén az emberiesség jegyében fog népünk érdekében, széles, demokratikus nemzeti erőkre támaszkodva cselekedni. A város dolgozói összeállították követeléseiket, amelyeket a nyomda azonnal, több ezer példányban sokszorosított.

A délutáni órákban megalakult az Ideiglenes Munkástanács Intéző Bizottsága, amely hivatott arra, hogy Nyíregyháza város dolgozóinak széleskörű bevonásával megalakítsa a kibővített munkástanácsot üzemeink dolgozóinak, a dolgozó parasztság, értelmiség, ifjúság, párt, tanács, honvédség, rendőrség és a Hazafias Népfront bevonásával.

Az Intéző Bizottság első tevékenysége volt, hogy Nyíregyháza dolgozóinak és a város biztonságának, rendjének és nyugalmának érdekében megszervezze az önkéntes polgári Őrséget, a honvédséggel és a rendőrséggel karöltve. A Munkástanács Invésző Bizottsága elhatározta, hogy a kormány célkitűzéseinek megfelelően fogja a helyi feladatokat további munkája számára meghatározni, amelyet a sajtó és a rádió útján teszünk tegzakjá.

Munkástanács Intéző Bizottsága felhívja Nyíregyháza város dolgozóit, őrizzék, meg a város nyugalmát és biztosítsák, hogy az elkövetkezendő órák és napok, valamennyi dolgozó számára munkában és fegyelemben, a széles nemzeti fogás jegyében legyen méltó válasz a párt és a kormány felhívásához. Ebben a felelősségteljes történelmi munkájában, amelyet magára vállalt az Ideiglenes Munkástanács Intéző Bizottsága, kérjük, hogy párttagok és pártonkívüliek, tehát valamennyi magyar dolgozó, a nemzet sorsáért és felemelkedéséért felelősek vagytok, kövessétek a kormányt.

Magyarok! A széles, demokratikus nemzeti erők összefogásához, valamennyi dolgozó asztalára kenyérre van szükség. Ezért kérünk benneteket, hogy halogatás nélkül vessetek, használjatok ki minden percet és órát, ahogy tiszoktátok, mert ezzel biztosítjátok nemcsak magatok számára, hanem az egész nemzet számára a jövő évi kenyeret.

Kérünk benneteket, induljon meg a munka üzemeinkben is, mert ez az alapja gazdasági megerősödésünknek és jólétünk további emelkedésének. Tanuljatok szorgalmasan, hogy drága hazánknak minél több értelmes, művelt vezzetője legyen az elkövetkezendő időben. Vállalatoknál intézményekben, hűséggel álljon helyt a munka frontján mindenki, mert létünkről, jövőnkről és becsületünkről van szó.

Nyíregyháza Város Munkástanácsának Ideiglenes Intéző Bizottsága.

25/10/2026

1956. november 10-13 között 22 nyíregyházi forradalmárt szállítottak az ungvári Galagó börtönbe, ahol a szovjet KGB nyitott nekik ügyaktákat és vette őket kezelésbe. December 5-én szállították vissza őket Nyíregyházára. A képen a nyíregyháziak aktája.

Az oda deportáltak névsora és születési éve:

- Bihari István (1925)
- Berecki György (1933)
- Csóka Sándor (1928)
- Dandos Gyula(1938)
- Káló Ernő (1925)
- Komár József (1914)
- Lengyel Antal (1906)
- Lubkovics György (1891)
- Malecki Miklós (1938)
- Márföldi István (1907)
- Marján/Marjai György (1899)
- Morozka Imre (1930)
- Pintér István (1913)
- Pocsfalvi-Szkiba György (1912)
- Rácz István (1904)
- Ruha/Ruka József (1919)
- Simák Miklós (1930)
- Szabó Károly (1930)
- Szilágyi László (1924)
- Tóth Imre (1913)

24/10/2026

1956. november 4-e Nyíregyházán Rácz István szavaival:

Igen, amilyen gyorsan összeomlóit a Rákosi-rendszer, úgy söpört el a túlerő minket is. Egy pofon, egy verekedés vagy inzultus nem volt a városban. Hanem most aztán jöttek a patkányok.

Akkor éjjel letartóztattak. Kb. 18-20 jöttek értem egy szovjet páncélozott kocsival. Gyermekeim mellének golyószórót szorítottak, még az alig 7 éves Évinek is. A feleségem kiabált, én tudomásul vettem a történtetcet. Elvittek, betuszkoltak a börtönbe. Egyedül voltam, se ablak, se ágy! Két nap múlva levittek kihallgatásra.

Micsoda jegyzőkönyveket írtam alá. Ezek nem helyesírtást, de még betűírást se tudtak. A 3. nap este kicsapódott az ajtó, három pribéklépett be. Nekem estek. Ütöttek, vertek ahol értek. Nem estem össze, végre az egyik előrántott egy nagy mordályt, s ezzel balról úgy fejbevágott, elájultam. Mire magamhoz tértem, egyedül voltam, jobb karom, lábam tehetetlenül lógott. Alig tápászkodtam fel, újra kicsapódott az ajtó, s most már oroszok tódultak be és tuszkoltak kifelé.

Nehezen ment, hiszen a fél lábam csak tehetetlenül húztam. Kint a folyosón két sorban orosz katonák álltak, elő! három, hátul három magyar pribék rúgva-vágva ledöngöltek a harmadik emeletről a földszintre. Ott bedugtak egy hernyótalpas vöröskeresztes kocsiba. Két golyószórós és két géppisztolyos katona tartotta rám fegyverét és töltött csőre. Még 3 társam hozták utánam, négyőnket 16 őr csőretöltött fegyverrel őrzött. Egyik társam az a tanítványom volt, aki felhívott a forradalom első napján az erkélyre.

Én is össze voltam verve, de ezen a gyereken nem volt egy borsónyi hely, ahol nem volt véraláfutás. Jó munkát végeztek a pribékek. Azt se tudtuk, mi lesz velünk, kivégzésre visznek? Másnap úgy 11 óra felé álltunk meg. Ungváron kötöttünk ki a Galagó börtönben. Nem mondom, nem volt barátságos fogadtatás. Először tizennégyőnket egy kb. 120x180-as kabinban zsúfoltak be, onnan kitörtünk, hiszen 5 perc múlva nem volt levegő. Végre cellába vittek, ahol csak deszka ágyak voltak.

Se fűtés, se takaró, se étel. 3 napig toporogtunk a hideg cellában, végre nyírás, fertőtlenítés és káposztaleves. Kenyér olyan fekete, amilyet soha nem láttam, nemhogy ettem volna. Alig helyezkedtünk el, újra a vaskalitkába zártak és néhány órai le ésfel utazás után kikötöttünk a GPU börtönében.

Fotó: ungvári Galagó börtön, ahová 22 nyíregyházi forradalmárt szállítottak november 10-én. A kép forrása Szűcs Sándor záhonyi szabadsághős és itteni rab felesége, a norvég Unni Berger Szűcs ajándéka. Szabolcs-Szatmári Szemle

24/10/2026

Pontosan egy évvel a forradalom után,1957. október 24. és december 13. között tartott a nyíregyházi forradalmárok pere. Nyíregyházán tárgyalta a Debreceni Katonai Bíróság Külön Tanácsa.

Ők voltak a vádlottak:

I . Szilágyi László, 32 éves, vállalati tervelőadó, Mező u. 2.;
II. Rácz István, 52 éves, tanár, Damjanich u. 3. sz;
III. Tomasovszky András, 33 éves, villanyszerelő, Iskola u. 5.;
IV. Szentmártoni Szabó Sándor, 29 éves, csatornaszerelő, Demecser, Sztálin u. 29.;
V. Szűcs jános 35 éves, elektroműszerész, Bartók Béla u. 59.;
VI. Izsák István, 30 éves, kenyérgyári zsákoló, Nefelejcs u. 21.;
VII. Dr. Molnár Jenő 52 éves, megyei vb. elnökhelyettes, Egyház u. 15.;
VIII. Kósa András, 33 éves, főkönyvelő, (1947: országgyűlési képviselő), Tompa Mihály u. 21.;
IX. Bánszki János, 42 éves, vízvezetékszerelő, Toldi u. 80.;
X. Pap Simon György 31 éves, autószerelő, Bocskai u. 52.;
XI. Vitéz Viktor 40 éves, MÁV főintéző (elhurcolt 1944-ben és később sztahanovista is volt), Tűzoltó u. 20.;
XII. Dr. Lupkovics György 65 éves, főkönyvelő, (kitűnő nemzetközi jogász), Síp u. 4.;
XIII. Debreceni László 46 éves, gk.vezető,Toldi u. 5.;
XIV. Dr. Sziklai István, 44 éves, ügyvédjelölt, Vasvári Pál u. 20.;
XV. Bencs Károly, 34 éves, kőműves segéd, (sztahanovista volt), Kossuth u. 65.;
XVI. Barota Mihály, gimnáziumi tanár, végül kivették ebből a perből és polgári bíróság elé került;
XVIII. File György, 37 éves, volt rendőr százados (szabósegéd), Ady Endre u. 24.;
XVIII. Hubicska Zoltán, 32 éves, tartalékos őrnagy, Krúdy Gyula u. 25.;
XIX. Petényi József, 32 éves, volt rendőrszázados, Luther ház B. III. em. 2.;
XX. Ormos László, 26 éves, tartalékos főhadnagy, Luther ház B. II. em. 6

23/10/2026

Az 1956-os forradalom első nyíregyházi halottja Gabulya Mihály, 58 éves földműves volt, akit október 27-én délben a Kossuth téren lőtt le egy szovjet katona. Gabulya a harckocsira próbált felkapaszkodni.

Ugyanekkor mások is bekapcsolódtak a katolikus templom körül a tankok elleni akcióba, s a szovjet és ávós fegyverektől elszenvedett súlyos sérülésekkel Hajósi Mihály 17 éves, Tálas Miklós 14 éves, Moravecz Pál 21 éves, valamint Szabó Flóra 28 éves került be a kórházba.

Cím

Nyíregyháza
4400

Weboldal

https://lutherhaz.hu/, https://youtube.com/@lutherhaz, https://www.youtube.com/@lutherhaz, https://www.donably.com/honor

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Luther ház - nyíregyházi helytörténet új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.