Csendes Nagykovácsi Hangja

06/04/2026

Hanyas vagy?
68-as? Kocka

A kitelepítés, ha más formában is, ugyanolyan radikálisan szakította ki a társadalom szövetéből a sváb szomszédsághoz kötődő kultúrát, tudást, mint néhány évvel korábban a zsidók deportálása az övékét városon és vidéken egyaránt. Nehéz megmondani, a hamarosan megtelepedő felvidéki magyarság másfajta természeti környezethez igazodó hagyományai, az itteni anyagok és technikák ismeretének hiánya, vagy a kevéssel érkezésük után négy évtizedre berendezkedő kommunista rendszer határozta meg inkább azt a sajátos nyomot, amit ez a korszak hagyott a falu épületein.

Levél nővéremnek
https://www.youtube.com/watch?v=KNHHUkV5F4g&list=OLAK5uy_m_nCGWBMKeSL4mfidRC_raNvB3jFeMs3Y

Ahogy Cseh Tamás és Bereményi Géza levele halad az Apa kalapjában megénekelt ötvenes évek szűk levegőjétől a Krakkói vonat szűkös konzumerizmusáig, úgy alakult Nagykovácsi építészete is ebben a negyven évben: ellentmondásosan. A hatvanas években “Táguló gyűrűkben konszolidációt hullámzott a vén Balaton” és a nyolcvanas évek elejéig működött a társadalmi mobilitás felhajtóereje, de a struktúra mélyén ott gyűltek azok a gondok, amelyek elhozták a rendszer végét. Kicsit hasonló történet a faluban ezalatt létrehozott építményeké is.

A magyar falut általában, így Nagykovácsit is elkerülte a sztálinbarokk néven is ismert szocreál, és zsákfalu volta miatt szerencsésen kimaradt a nagyközségek faluközpontjait legyaluló új tanácsháza-kis lakótelep modernizációból is.

Bár a hetvenes évekig alig épült új ház a faluban, az itt-ott megjelenő Kádár-kockákon kívül a „kocka-építészet” a régi házak átalakításában is utat tört magának – hol szerencsésen formálva, hol megbontva a hagyományos faluképet. Megjelentek a dísztelen, geometrikus formák, amelyeket sátortetővel vagy esetenként hagyományőrző tetőformával kombináltak.

A homlokzatokon feltűntek a városi mintára átvett, háromszárnyú, kapcsolt gerébtokos és a régi helyébe épített vagy új falon nyitott, osztatlan Tessauer ablakok. Az átalakítás során a hosszú, egyenes házat néha a kert belseje felé toldották meg egy oldalt túlnyúló, nagyobb épületrésszel, máskor pedig az utcafronti vályogházat cserélték le jellemzően 10x10-es, sátortetővel fedett kockára, miközben mögötte maradt a régi vályogház nyári konyhája, tárolója, hátsó szobája.

Kétségtelen, ezekkel a változásokkal már a hatvanas-hetvenes években megváltozott Nagykovácsi faluképe. Mivel az egyszerű kocka nem nyomta el túlságosan a régit, és a kockásodás a szerényen növekvő jómód jeleként kibővülő épületek természetes folyománya volt, energetikailag a ma is értékelt városi Bauhaus épületeivel elvben majdnem egyenértékű falazatokkal és nyílászárókkal készült, és jól továbbfejleszthetők (ld. a linkgyűjteményt). Hangsúly az elvben és majdnem szavakon.

Az átalakulás ugyanis az utcaképnél mélyebben is zajlott. A modernizmusban testet öltő világkép (a szakadatlan fejlődés és a tudomány) nevében gondtalanul és olykor felelőtlenül bevetett új anyagok és technológiák sokszor visszalépést jelent***ek vagy romlást hoztak az évszázados hagyományból építkező épületekre, akár egy átépítés, akár egy felújítás során.

Ha 60-as vályogfalat 38-as tömör tégla vagy a B30-as váltott fel, fajlagosan is romlott a fal hővesztesége, nagyobb felülettel pedig abszolút mértékben is. Ha egy felújítás során a vályogfalra cement vakolat került a hagyományos mészhomok helyett, befullasztotta a vályogot, ami a falat nedvessé, olykor penészessé t***e és a fal gyengüléséhez vezetett. Ha épp csak az volt a TÜZÉP-en, vagy kéz alatt olyat sikerült szerezni, beépítették az igénytelen, nagy hőveszteségű Tessauer-ablakot. Igaz, ezek legalább szeleltek. Amikor ezek helyére megjöttek a SOFA nyílászárók, a házak végképp befülledtek, jött a penész, mert a szellőzéstechnikára még nemigen figyeltek.

Tetőfelújításnál a cseréptetőket sokszor a mára veszélyes hulladékká váló, mérgező azbesztpalára cserélték, mert könnyű volt, könnyen kezelhető, nem kellett megerősíteni az öregedő szarufákat, és még a szél sem fújta le. A kor szokásának megfelelően nemcsak berakták, de rézzel össze is kötötték az alumínium villamos vezetékeket. A kemencéről, kályháról gravitációs fűtési rendszerre átállás során kiépített vastag csöves, öntöttvas vagy lemezradiátoros rendszerre később simán rákötötték az erre kevésbé alkalmas kis vízterű cirkókat.

A fejlődés és felejtés dialektikus immaterializmusát (nemtörődömségét) kiegészít***e a korszakot az építkezéseknél különösen jellemző hiány, fusi és lopás, egészen megdöbbentő dolgokat szülve. A sikeres szerzés örömén túl biztonságérzetet adó, tartógerendává vagy maradó zsaluvá varázsolt vasúti sínektől a maradékelven toldozgatott kerámia burkolatokig minden előfordult. Mindez ma is ott van nem egy nagykovácsi házban.

„Ha így nézem polgári, ha úgy nézem szocialista.”
https://epiteszforum.hu/ha-igy-nezem-polgari-ha-ugy-nezem-szocialista--interju-tamaska-mateval-a-kockahazak-multjarol-es-jelenerol

Ludwig Múzeum: Online könyvtár a Kis magyar kockológia című kiállításhoz
https://www.ludwigmuseum.hu/kockafejek

01/04/2026

Hanyas vagy?

1976. december 3-án a Kossuth rádióban mondja el Kálmán György a “Hanyas vagy?” c. verset, amelyben Szilágyi György a II. világháborúra felnövő generáció tudatába, csontjaiba beépült történelmet írta le. “Hanyas vagy? 28-as? Mi félszavakból megértjük egymást.”

https://hanyas-vagy.webnode.hu/

Egy nagykovácsi épület korából hasonlóképp érthetjük meg, miből lett, mi épült bele, min ment át: ugyanazokon a történelmi fordulatokon, mint lakói. De a falu története nem csak világháborúkból, ki- és betelepítésekből, rendszerek jövés-menéséből áll: építészettörténet egy Michelangelo, Ybl, Kós vagy Frank Lloyd Wright nélkül is. Ha megmondod, mikori a házad, megmondom, milyen stílust és milyen technológiát képvisel: milyennek épült, mi lett belőle, mivé lehet. Elvégre ebben a visszatekintésben házaink megújulásáról beszélünk.

28-as? Svábház

Tudjuk, 1946. május 2. napjáig egységesen sváb falu volt Nagykovácsi, és a sváb lakosság szinte teljes kitelepítésének néhány napja olyan éles választóvonalat jelent a falu történetében, amely látszik a mai napig.

Sváb faluhoz természetesen svábház tartozott: a jobb telekhatárra épült, hosszú, keskeny épület, csonkakontyos nyeregtetővel, utcafrontján egy, legfeljebb két kisebb, kétszárnyú, vízszintesen osztott üvegezésű, kapcsolt gerébtokos ablakkal, módosabb portákon a kert felé egyszerű vagy kis, szögletes oszlopfővel megtartott tornáccal. Az utcafront teljes hosszán végighúzódó, több szobás házak csak a főutcán épültek eleve üzletnek vagy a legtehetősebb polgárok lakóházainak.

Anyaghasználatukban, működésükben és folyamatos változásukban is együtt éltek a környezettel. Alapjuk és magas lábazatuk helyi mészkő vagy homokkő, vastag falazatuk nagyrészt helyben vetett vályogtégla és az erősítésként, illetve a pontosabb illeszkedésért beépített tégla sorok és oszlopok anyagáért sem kellett Solymárnál, Óbudánál messzebbre menni. A faanyag természetesen rendelkezésre állt a környező erdőkben. Csak a XX. század elejétől elterjedő szurok és bitumen az, ami az iparosodást először behozza az építkezésekbe: a nedvességre érzékeny vályogfalat védték vele.

Innen indul a vályogházak átalakulásának beilleszkedése a városi, iparosított építkezések fő sodrába. A nedvesség elleni védekezést követi a két háború közötti villamosítás, majd a víz bevezetése és a fürdőszobák megjelenése, az egyedi kemencés-kályhás fűtést felváltó központi fűtés és még jó néhány változás, amelyet a vályog követni tudott a mai napig ott, ahol volt türelem és hozzáértés a természet adta szempontok figyelembe vételére. Azonban a növekvő kényelem, amelyet a modernizáció megengedett, próbára t***e a vályog természetes türelmét: a fürdőszoba a pára és a csőrepedés veszélyét, a központi fűtés a szerkezetileg kevésbé védett helyeken fellépő hőterhelést hozta magával – és akkor még a későbbi idők vályog-gyilkos modernizációs bűneiről nem is beszéltünk.

A vályog a megelőző évszázadokban is meglehetősen alkalmazkodó volt, csak nem annyira technológiai változásokhoz kellett igazodnia, hanem a családok igényeinek változásához és a vele épített szerkezetek öregedéséhez. Így aztán az utcafrontra nyitott, a magyar házakkal ellentétben nem üresen tartott tisztaszoba (Prunkzimmer) és a mögötte elhelyezkedő konyha mögé újabb helyiségek épültek gazdasági célból vagy lakásnak, funkciót váltottak, ha kellett és újraépültek, ha szükségessé vált.

Ahogy az anyagok nem ipari termékek voltak, a munka sem volt építőipari. A munkaerőt és a hagyományokra épülő szakértelmet a kaláka sváb megfelelője, a Nachbarschaft biztosította, amely nem csupán kölcsönös szívességi szolgáltatás volt, hanem a társadalmi élet egyik meghatározó szervező ereje.

Bár sajnálatos módon sok ilyen ház eltűnt azóta, a falu jellegét és későbbi változásait is jelentős mértékben meghatározta ez az örökség

25/03/2026

A LEGZÖLDEBB ENERGIA

Azt mondja a mesterséges intelligencia, hogy a nap- és a szélenergia a legzöldebb. Naná, hisz maga is nagyivó, és nem szívesen beszél róla, hogy ezek is hagynak számottevő lábnyomot az ökológián, amíg létrejön egy-egy napelem vagy szélturbina, és miután leszerelik. Az igazság az, hogy a legzöldebb energia az, amit nem használunk fel. Azon túl, hogy a legzöldebb, nyilvánvalóan a legolcsóbb is. Erről indítunk itt egy sorozatot. Amit ebben bemutatunk, az egy öregedő ingatlan környezet- és pénztárcatudatos megújítása.

A legeslegelső lépés, hogy ellenálljunk a láthatóan nagyon sok új tulajdonost, örököst megmozgató elképzelésnek, hogy a régi lebontásával egy új szupertakarékos épületet húzzanak fel. Ha a nálunk szokásos módszerrel pillanatok alatt szétkapjuk a régi házat, és elszállítjuk a sittet, már majdnem akkora karbon-lábnyomot hagytunk, amekkorát a falak, a tető szigetelése és a nyílászárók megújítása okozna. Anyagiakban pedig kábé ugyanannyit dobtunk ki az ablakon, mint amennyibe egy használható téglát, faanyagot megőrző, kézi bontás kerülne. Igaz, az utóbbi lassabb.

Ahogy körülnézünk Ófaluban, úgy látszik, a legtöbben mégis a drága és különösen tékozló “vörösmezős” beruházást választják, ahol a vörös színt az előző épület törmeléke adja. Mire az új ház felépül az új, korszerű anyagokból, nem csak a költségszámláló mutat nagyságrenddel nagyobb számot: a karbon-lábnyom talán még ennél is nagyobb mértékben nő, miközben a nullához közelítő kibocsátás az új épület esetében nem hoz már akkora mértékű csökkenést a kibocsátásban, hogy ez környezetileg vagy akár az üzemeltetés költségei alapján indokolttá tenné a nagyobb beruházást. A karbon-megtérülési idő néhány évről jó néhány évtizedre nő.

Még inkább elszomorító, hogy a falukép hogyan veszt***e el számos értékét ebben a folyamatban. Hogy ebben az önkormányzat is részt vett – semmibe véve a maga alkotta településkép-szabályozást –, még akkor is nehezen érthető, ha elvonták tőle a 300 m² alatti építkezések engedélyezésének – és nem engedélyezésének – jogát.

Sajnos nem mondhatjuk, hogy kifejezetten helyi probléma ez. Budapest és számos más település éppúgy küzd a racionalitást nélkülöző, befektetők által hajtott beruházások és ezek által diktált trendek nyomán burjánzó, többnyire zöldmezős építkezésekkel. A mérleget az egekbe szökő lakásárak billentik a befektetők számára haszonba – amíg van, aki megfizeti. Pedig a jelszó, “Építészek, ne építsetek!” lassan hét éve elhangzott.

Mindeközben Európa már kalkulál az építkezések és felújítások karbon-lábnyomával. Dánia 3,5 milliárd eurót tett félre, amelyből minden egyes tonnányi CO₂ kibocsátás-csökkenésért fizetnek, Franciaországban már nem csak az épületek energiabesorolását írják elő, de olyan karbonkeretet írnak elő az építkezésekre, amelyet legkönnyebben felújítással lehet teljesíteni. Hollandia, Svédország és Svájc szintén konkrét anyagi ösztönzőket kínál a karbon-kibocsátás csökkentésére vagy a CO₂-nyelő technológiákra az építkezéseken. Nálunk egyedül az ún. zöldhitel kamatkedvezmény kérhető a szigorúbb energetikai előírásoknak megfelelő új ingatlan vásárlására vagy építésére, régi felújítására, ám a legkedvezőbb CSOK Plusz esetében a kedvezmény nem vonatkozik felújításra.

De ettől a meglévő felújítása még nemcsak hasznos, hanem előnyös is. Erről beszélünk a következő részekben.

20/03/2026

Valódi revitalizációt az Ördög-ároknak – Ne csak a beton fogyjon! 🌿
Nagykovácsi és Remeteszőlős lakói!
Közös kincsünk, az Ördög-árok. 🌿🌿🌿
Önkormányzataink uniós pályázatot (KEHOP Plusz) terveznek a patakmeder rendezésére és vízmegtartásra. Ez egy hatalmas lehetőség, de csak akkor, ha a hangsúly a valódi revitalizáción és nem az elavult mérnöki beavatkozásokon van. Ennek érdekében a NATE és a Remeteszőlős Civil Társaság nyílt levélben fordult az önkormányzatokhoz.📄
Olvasd el a teljes levelet és a részletes szakmai észrevételeket: [LINK]
Szeretnél többet tudni? Gyere el és nézd meg saját szemeddel!
🚶‍♂️🚶‍♀️ A Víz Hete alkalmából két patakbejárást is szervezünk:
📍 Március 22. (Nagykovácsi): A forrástól a Remetéig.
📍 Március 29. (Remeteszőlős): A Szurdok és környéke.
Az események pontos adatait keresd a NATE Facebook-oldalán!

https://nate.hu/index.php/termeszet/novenyvilag/nyilt-level-nagykovacsi-es-remeteszolos-onkormanyzatanak-az-ordog-arok-es-vizgyujto-terulete-vizmegtartasi-es-revitalizacios-tervei-ugyeben

18/03/2026

Idén különösen érdemes a Nagykovácsi Természetvédők NATE programjait követni a Víz Koalíció Víz Hete eseményei között. A klímaválság szárazságot és villámárvizeket is hoz magával, a mi Ördögárkunk már sok helyen csak időlegesen csordogál, a falu pedig lassan tanulja, hogyan éljen ezekkel együtt. Izgatottan várjuk, a vízügyi és klímaalkalmazkodós toldás-foldás ebben az évben milyen előrelépést és milyen félreértéseket szül nálunk. Erről is szól a két patakbejárás. Az előadás pedig arról is szól, milyen a korlátlan természet feletti uralom mámora után a katzenjammer.

A hazai ivóvízvezeték-hálózat 86%-a kockázatosnak minősül.  Magyarország állampolgáraiként kérjük, hogy a kormány gondoskodjon a minőségi víziközmű-szolgáltatások biztosításáról és annak költségeinek megtérítéséről. A felújítások és rekonstrukciók az ágaz...

11/11/2025

Olyan déjà vu. Szinte egy az egyben az a forgatókönyv, mint nálunk a Kastélyparki "vigalmi negyeddel" 21-ben. Rövid határidő, sietős mozgósítás szüksége.

Nem, nem egészen. A sukoróiak egy éve küzdenek ez ellen az őrületes, nyilván kiemeltté nyilvánított beruházás ellen. Közvetlen védett terület érintettség nem lenne... a parton. Csak hát a Velencei-tó, az bizony védett. Még jó, hogy nem a vízben fognak koncertezni, a halra hajazó háromezer főre tervezett csarnokot sem bocsájtják vízre. És persze folyik a ködösítés arról, mi a terv valódi tartalma. 110 mobilház, amely valójában 110 szépen lerakott apartmanház. 60%-hoz közelítő beépítés. Szabadstrand helyén. Stb.

Ha mással nem is, azzal segíthetjük őket, hogy követjük a Sukorói Összhang híreit az ügyben, visszük a híreit tovább, és aláírjuk a petíciót:
https://www.peticiok.com/a_velencei-to_sukoroi_partszakaszanak_vedelmeert

Akinek meg van telke, háza arrafelé, az kövesse a fenti utasításokat!

29/10/2024

Ma még utoljára lehet Nagykovácsiban is!
Ők már rég aláírták :)