Tabán Integrációs Modellprogram, Monor
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület
Jelenlét Modellprogramok
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyarország legnagyobb szociális segélyszervezete, több, mint 200 intézménnyel, hajléktalanellátókkal, saját mentőszolgálattal, fogyatékos ellátással, idősek otthonaival és gondozással, szenvedélybeteg ellátókkal és integrációs programjaival. A város döntése értelmében 1997-ben Monor központjában felszámolták a szociális bérlakásokat és a kiköltöztetett családokat cirkuszi lakókocsikban helyezték el. Egy ilyen lakókocsiból jött a segélykiáltás; elfogyott a fájuk, a lakókocsiban pedig fűtés nélkül pillanatok alatt a kinti hőmérséklet lesz. Kozma Imre és Vecsei Miklós a helyszínre érkezve látta, hogy egy kanyar fa semmit sem fog megváltoztatni, a helyzet rendezéséhez azonnal lépni kell. A monori Tabán városrészben mindig is volt cigánytelep, de a rendszerváltásig – bár szegényebb volt – beleilleszkedett a város szövetébe. A rendszerváltással a cigányság széles rétegei váltak munkanélkülivé, ezzel, az ország többi cigánytelepéhez hasonlóan, elkezdett elszegényedni a terület, bár még messze nem beszélhettünk nyomortelepről. A 97-es döntés folyományaként, a cigány családok cirkuszi lakókocsiikat a Tabán területére húzták, ezzel drasztikus leromlást hozva a cigánytelepre. A családok pillanatok alatt estek szét a kialakult helyzetben, az addig működő közösség összezilálódott. Monoron körülbelül 1000 fő a roma kisebbség lélekszáma, ebből a Tabánban 450-500-an élnek. A telep átlagéletkora 21-22 év, az ötvenéves kort kevesen élik meg, a gyermekek száma több, mint 250. A rossz életkörülmények miatt a rák, a különböző szív- és érrendszeri betegségek és tüdő problémák halmozottan jelentkeznek. A program így a lakhatási helyzet rendezésével indult. Amennyiben lehetőség adódott, a telepen kívül vagy a telep szélén házakat vásárolt a Szeretetszolgálat, és olyan családokat igyekezett kiköltöztetni a telepről, akik életvitelükkel ezt kiérdemelték, képesek már egy saját házat fenntartani, a rezsi költségeket rendesen fizetni. Ezen családok helyébe olyan családok kerültek, akik olyan szociális szintre jutottak, ahol még segíteni kell őket az integrációban, még szükségük van a „kézfogásra”. Nagyon hamar kiderült, hogy az igazi felemelkedéshez a gyerekek felé kell fordulnunk, így a program fókuszába mostanra ők kerültek. A telepen három bázisunk van, a Hangár, a Biztos Kezdet Gyerekház és a közösségi fürdő. Mára komplex szociális programmal igyekszünk a felmerülő problémákra válaszolni. A telepen egyetlen kék kút látta el a teljes lakosságot vízzel, így az egyik első lépés két fürdőkonténer felállítása volt, amit mára egy komplett közösségi fürdő váltott fel, angol WC-kel, zuhanyzókkal, mosodával. A fürdőben napi 100-150 ember fürdik le, a mosógépek folyamatosan pörögnek. A Biztos Kezdet Gyerekházban 0-3 éves korig járhatnak a kicsik. Három kolléga dolgozik a gyerekházban Szuvandzsievné Guth Linda vezetésével. A különbség egy átlag bölcsödétől vagy óvodától, hogy ide szülőkkel együtt kell járni a gyerekeknek, és a szülőket aktívan bevonva folyik a gyerekek fejlesztése, miközben nekik is próbálunk életnevelési tanácsadással segíteni. A gyerekház körüli feladatokat mind szülők látják el, ők takarítanak, ők készítik és osztják be a tízórait, ők vásárolnak be, ők gondozzák a konyhakertet. A gyerekházba heti rendszerességgel jár fejlesztőpedagógus, gyerekorvos, a védőnők és egyéb szakemberek. A Hangárban működött 2013 előtt a tanoda (TÁMOP-3.3.9.A-12/1-2012-0029, „Tabán Tanoda – Tanoda program megvalósítása Monor város szegregált településrészén”), szenvedélybeteg-ellátó, szociális iroda, Info-Pont és számítógépterem működik. A szenvedélybeteg-ellátóban főként alkoholistákkal foglalkozunk, a szociális irodában különböző hivatalos problémákban igyekszik segíteni Bán Kata A gyerekek minden délután, iskola után jöhetnek a tanodába, ahol leckét írhatnak, lehetőségük van korrepetálásra, fejlesztésre. Körülbelül 80 gyerekkel van kapcsolatunk, a tanodában napi 30-40 gyerek fordul meg. Aki megírta a leckét, húsz percet játszhat a számítógépen vagy internetezhet. Otthon ezeknek a gyerekeknek esélyük sincs leckeírásra, egy-egy házban sokszor 2-3 négyzetméter jut egy emberre, ma is gyakori, hogy az egész család egy nagy ágyban kénytelen aludni. Az ágyon kívül egy vaskályha és egy szekrény az állandó berendezés, asztal legtöbb helyen egyáltalán nincs, az íróasztal pedig luxus. Az intimszféra ilyen hiányában esélye sincs az otthon-tanulásnak. A Tanoda ma már a Kisfaludy u. 50 szám alatt működik, ami a telep és város határt is jelképezi. Mostanra a legnagyobb sikereket a tanodával érjük el a programon belül. A program indulása előtt tíz gyerekből nyolc bukott meg évente, és ebből csak két tanuló jutott tovább pótvizsgán. Mára tízből csak ketten buknak meg, de általában ők is továbbjutnak pótvizsgán, így most már volt olyan évünk, hogy a tanodában tanulók közül senki sem bukott! A siker titka nagyon egyszerű; azzal, hogy egy gyereknek reggel leckéje van, és nem automatikusan egy fekete ponttal vagy leszidással kezdi a napot, elég sikerélmény ahhoz, hogy akár egész nap odafigyeljen. Megváltozik mind a diák, mind a tanár hozzáállása, végre esélye van valamilyen együttműködésnek. A tanodánk korábbi vezetője Maka István Csoki, aki egyben a program foci edzője is. Csoki állami gondozásban nőtt fel, de a foci révén sikerült kitörnie a rendszerből. Bekerülve a Magyar Roma Válogatottba 2006-ban megnyerték a Helsinki Kupát, majd U20-as korcsoportban a világbajnokságot Brazíliában. Amikor átvette a tanoda vezetését nagy álma volt, hogy a helyi srácokkal elkezdhessen focizni. Az eredmények kézzelfoghatóak, fél év edzés eredményeként sok addig bűnöző fiú életében történt 180 fokos fordulat. Megváltozott a viselkedésük, önbecsülésük, így az iskolai eredményeik is. A Máltai Szeretetszolgálat programjának egyik nagy eredménye, hogy pár továbbtanulót megerősítve, 2010-ben a kisebbségi önkormányzatot négy érettségizett fiatal vette át, ketten közülük kistérség fejlesztő szociálismunkás szakra járnak főiskolára. Így a különböző pályázatokat sokkal eredményesebben érik el, sokkal több lehetőséggel tudnak élni a roma közösség javára. A monori Roma Nemzetiségi Önkormányzat (tavalyig Cigány Kisebbségi Önkormányzat – CKÖ) elnöke Oláh Zsolt. Zsolti a telepen nőtt fel, ő volt az első, aki családjának és volt osztályfőnökének köszönhetően érettségit szerzett. Nyolcadik után nagy dilemma volt, hogy tovább tanulhat-e vagy el kell kezdenie dolgozni. Szerencsére folytathatta az iskolát, a szakiskola elvégzésekor édesapja otthon megkérdezte, hogy mit kér ajándékba a bizonyítvány fejében, ő pedig egy érettségit kért! Egy év angliai munka után tért haza, és látva a Máltai Szeretetszolgálat programját, csatlakozott önkéntesnek, majd nagyon hamar állandó munkatársa és, helyi ismeretei révén, kulcsembere lett a programnak. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat lehetőségeit kihasználva 500 példányos helyi kulturális havilapot indított, majd 2012. júliusában közösségi varrodát alapított.
