10/10/2026
Ma van a KOMPOSZTÁLÁS NAPJA 🌱
Mert nem lehet elégszer mondani: komposztáljunk, hogy tisztább legyen a levegő!
Első olvasásra talán érthetetlen a kapcsolat a komposztálás és a tiszta levegő között, de ha arra gondolunk, hogy a kertben mennyi szerves anyag gyűlik fel évről évre, és ennek jelentős része a bevett rossz szokásnak köszönhetően a tavaszi kerttakarítás, gaz és avar égetés során elfüstölög a levegőbe, talán már érthető az összefüggés.
A komposztálás és a komposzt, talajba juttatása során jelentős mennyiségű szén raktározódik, ezáltal is csökkentve a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét.
A helyben történő hasznosítás során nincs szükség a kerti hulladék több kilométerre történő szállítására ezzel csökkenthető a hulladékszállításhoz és kezeléshez szükséges üzemanyag mennyisége, mellyel közvetve szintén csökkenthetjük a környezetterhelést, többek között a levegő szennyezettségét.
A komposztálás talán az egyik legköltséghatékonyabb újrahasznosítási módja a kerti szerves hulladékoknak. A lombavar és ágnyesedék a jó komposzt egyik nagyon fontos alkotórésze, már csak ezért sem érdemes elégetni, sőt érdemes nyárra is tartalékolni belőlük.
A komposztálás során a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák), különböző fajú férgek és rovarok oxigén és víz jelenlétében a felhalmozott szerves anyagokat elbontják, humuszanyagokká alakítják, illetve felvehetővé teszik az ásványi anyagokat.
Az így előállított, általunk ismert alkotóelemekből készült érett komposzt, élő szervezetek, szerves -és ásványi anyagok összessége, melyet a talajba visszajuttatva javíthatjuk annak szerkezetét, növelhetjük tápanyagtartalmát, minőségét.
S hogy mi kell mindehhez? Leginkább ELHATÁROZÁS és persze KOMPOSZTÁLHATÓ SZERVES KERTI HULLADÉK, ami egyrészt száraz, barna növényi részeket (száraz lomb, gally apríték, nyesedék), másrészt zöld növényi hulladékokat (pl. gyomok, fűnyesedék) jelent.
Kell persze egy árnyas HELY is a kertben, ahol a komposzthalmot, vagy épp a komposztládát elhelyezzük.
A komposzthalom összerakása során alulra mindenképpen érdemes egy réteget ágdarabokból összerakni, hogy a halom szellőzését biztosítsuk és az esetleges talajvíz okozta túlnedvesedést megelőzzük. A többi ágnyesedéket érdemes aprítékolóval, vagy egyszerűen csak metszőollóval 6-8 cm-es darabokra vágni és 1 adag ilyen száraz anyagot 3 adag zöld, nedves növényi résszel elkeverni, vagy rétegezni. A kiszáradástól, vagy éppen a bőséges eső okozta túlnedvesedéstől takarással védhetjük a komposztunkat, illetve annak élővilágát. Időnként mindenképpen célszerű megvizsgálni a halmot, nem túl száraz-e, esetleg a korhadás helyett nem a rothadás folyamata indult-e be? Ha túl száraz a halom, nagyon lelassulnak a bontási folyamatok és a komposztálódás hosszan elhúzódik, ekkor szükséges a vízpótlás. Ha kellemetlen, rothadó szagot észlelünk, vagy a földszerű komposzt helyett barnás, nyúlós anyagot találunk, át kell szellőztetni, keverni, lazítani a komposztot, hogy az érési folyamatok újra jó irányt vegyenek.
A komposztálóban alapvetően a kerti hulladékoknak van helye, de a konyhai szerves hulladékok (pl. gyümölcs -és zöldségmaradványok, tojáshéj, teafű és filter, kávézacc) is ide kerülhetnek. A legtöbb déligyümölcs héja vegyszerrel kezelt, ezért ezt inkább háztartási hulladékként kell kezelni. A kerti hulladékok között sokszor van fenyő és egyéb örökzöld maradvány, melyeket célszerű külön komposztálóban gyűjteni, mert a bomlásuk az illóolajtartalom miatt elhúzódik, és a keletkezett komposzt a normál komposztnál savasabb kémhatású, ezáltal felhasználása is speciális.
Kerülni kell a nem lebomló, illetve mérgező anyagok komposzthalomba jutását pl. üveg, fém, műanyag, kutya – és macskaürülék, ételmaradék, olajos fűrészpor, színes újság- és csomagolópapírok, faforgács, porszívó porzsákjának tartalma, stb.
A jól kezelt szervasanyag-halom 8-10 hónap alatt beérik. A kész komposztot érdemes átrostálni, a maradék darabosabb anyagot pedig már, mint „oltóanyagot” tudjuk hasznosítani egy újabb komposzthalom összeállítása során.
A kész komposztot felszínre terítve és sekélyen bedolgozva (5-10 l/m2) hasznosíthatjuk a veteményesben, de balkonládába, és cserepes dísznövények földjébe is keverhetjük a növények tápanyagigényének függvényében.
