KORE koraszulott.com

KORE koraszulott.com 1%-hoz adószámunk : 18283114-1-06

A KORE informális elődje 2007-től, a KORE csapata már egyesületként 2011-óta fogja össze, segíti koraszülésben érintett családokat, és kiemelten támogatja a koraszülött intenzív osztályokat.
1%: 18283114-1-06

29/05/2026
Hallássérülés koraszülötteknél: mikor érdemes gyanakodni és hogyan zajlik a kivizsgálás?Egy koraszülött baba érkezése ut...
29/05/2026

Hallássérülés koraszülötteknél: mikor érdemes gyanakodni és hogyan zajlik a kivizsgálás?

Egy koraszülött baba érkezése után a szülők gyakran folyamatos vizsgálatok és kontrollok mellett próbálnak eligazodni a felmerülő kérdésekben.
A hallással kapcsolatos nehézségek különösen megterhelőek lehetnek a családok számára, mert a problémák egy része
kezdetben szinte láthatatlan marad. Egy kisbaba nem tudja elmondani, hogyan hall, a korai jelek pedig sokszor félreérthetők vagy könnyen összekeverhetők más fejlődési sajátosságokkal.
A hallássérülések felismerése koraszülött gyermekeknél sokszor összetett folyamat: az orvosi vizsgálatok mellett a szülői megfigyeléseknek, a gyógypedagógiai tapasztalatoknak és a
rendszeres utánkövetésnek is fontos szerepe van abban, hogy a gyermek időben megkaphassa a számára szükséges támogatást.

A hallásszűrés már újszülöttkorban elkezdődik
A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) hallással és hallásfejlesztéssel foglalkozó podcastbeszélgetésében Várszegi Zoltán, audiológus, hallásakusztikus, az Országos Hallás
Intézet ügyvezető igazgatója, elmondta, hogy Magyarországon minden újszülött esetében kötelező a hallásszűrés. Az első vizsgálatot már a születés után, a kórházi osztályon elvégzik.
Előfordulhat azonban, hogy valamilyen akadályozó tényező – például a fülben lévő magzatmáz – miatt a mérés nem ad egyértelmű eredményt. A beszélgetésben Terman Tibor, az Országos Hallás Intézet ügyvezető igazgatója is részt vett, aki az implantálható hallást segítő eszközök területén szerzett tapasztalataival kapcsolódott a témához.

Ha az első szűrés sikertelen, azt egy hónapon belül megismétlik. Amennyiben a második mérés is eltérést mutat, a családot klinikai validáló központba irányítják további vizsgálatokra. Itt már
nem egyszerű szűrés történik, hanem részletesebb, objektív hallásvizsgálatok.
A szakember hangsúlyozta: ezek a vizsgálatok nem igénylik a gyermek aktív együttműködését. A mérések alvásban, nyugalomban vagy szükség esetén altatásban zajlanak, és céljuk, hogy 3–6 hónapos kor között megszülessen egy pontos orvosi diagnózis arról, hogy fennáll-e hallásveszteség, és ha igen, milyen mértékű.

Mit mutatnak a különböző hallásvizsgálatok?
A beszélgetés során többféle vizsgálati típusról is szó esett. Várszegi Zoltán elmondta: az egyik legkorábbi mérési módszer az otoakusztikus emissziós vizsgálat, amely a belső fül működéséről
ad információt. A leleteken ez gyakran TOAE vagy DOAE rövidítéssel szerepel. Az ennél részletesebb BERA-vizsgálat már azt mutatja meg, hogy a hallóideg és az agytörzsi hallópályák hogyan dolgozzák fel a hangokat. Az ASSR-vizsgálat pedig több frekvencián is képes pontosabb képet adni a hallásveszteség mértékéről. Várszegi Zoltán szerint azonban az objektív mérések önmagukban nem elegendőek. Ezeket minél hamarabb ki kell egészíteni szubjektív megfigyelésekkel is.

A nagyon pici babáknál ilyen lehet például az összerezzenés, a pislogás vagy bizonyos reflexek változásának megfigyelése hanginger hatására. Később játékos, viselkedésalapú hallásvizsgálatokkal követik a gyermek reakcióit.
Várszegi Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknél a méréseknél a szurdopedagógus jelenléte kiemelten fontos. Míg az audiológus a technikai részre figyel, addig a gyógypedagógus
segít értelmezni a gyermek reakcióit és észreveni azokat az apró jelzéseket, amelyek máskülönben könnyen észrevétlenek maradnának.

Egy hallássérült baba sokszor nagyon jól kompenzál
A beszélgetés egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a hallássérült gyermekek sokszor jól alkalmazkodnak a környezetükhöz. Tóth Anikó gyógypedagógus, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ munkatársa szerint a koraszülött babáknál különösen fontos figyelni arra, hogyan szerveződik a figyelmük. Nemcsak az lehet gyanús, ha egy baba kevésbé reagál a hangokra, hanem az is, ha túlzottan figyeli a környezetét vizuálisan.
A szakember szerint előfordulhat, hogy a gyermek folyamatosan vizuális kontrollra támaszkodik és nem a hangok alapján tájékozódik. Ilyenkor a szülők sokszor azt érzik, hogy a baba „mindent figyel”, miközben valójában más módon próbál biztonságot teremteni magának.

Tóth Anikó arra is felhívta a figyelmet, hogy körülbelül 3 hónapos kor körül természetes változás lehet, ha a baba hallási figyelme átmenetileg „csendesebbnek” tűnik. Ilyenkor az idegrendszer
azt tanulja, hogy a hangok nem minden esetben jelentenek veszélyt. Ez azonban könnyen megtévesztő lehet a környezet számára, ezért különösen fontos a gyermek reakcióinak komplex
megfigyelése.
Slajcho Anikó gyógypedagógus, a Hallássérültek Tanintézetének munkatársa, aki korábban a Hallásvizsgáló Szakértői Bizottság, mai nevén a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Székhely
Szakértői Bizottság gyógypedagógusaként is dolgozott, saját tapasztalatból beszélt arról, mennyire könnyen megtéveszthetők még a szakemberek is. Előfordult például, hogy egy
gyermek nem a hangra fordult oda, hanem egy tükröződő mozgást vagy a levegőváltozást érzékelte.
Slajcho Anikó szerint ezért rendkívül fontos, hogy a reakciókat ne egyszeri helyzet alapján értelmezzük, hanem hosszabb megfigyelés és többszöri vizsgálat alapján.

Milyen jelekre érdemes figyelniük a szülőknek?
Tóth Anikó szerint a legkorábbi időszakban sokat elárulhat, hogyan reagál a baba az emberi hangokra, mennyire nyugtatja meg az éneklés vagy a beszédhang. Később már az is fontos
szempont lehet, hogyan játszik a gyermek, mennyire keresi a hangokat, hogyan tájékozódik a környezetében, illetve felismeri-e a hangforrás helyét.
A szakemberek hangsúlyozták: nem elegendő pusztán azt figyelni, hogy a gyermek reagál-e bizonyos hangokra. Egy idő után annak is meg kell jelennie, hogy keresi a hang eredetét, lokalizálja azt és összekapcsolja a környezetével. Ha például egy hangot hall, de nem próbálja megkeresni annak forrását, vagy nem tudja beazonosítani, mihez kapcsolódik, az szintén fontos jel lehet a szakemberek számára.

A beszélgetésben kiemelték azt is, hogy az okos, jól alkalmazkodó hallássérült gyerekek nagyon könnyen kompenzálnak. Emiatt a problémák akár hosszabb ideig rejtve maradhatnak.

A koraszülötteknél különösen fontos az utánkövetés
A podcast résztvevői egyetért***ek abban, hogy a koraszülött babák esetében nem elegendő egyetlen jó hallásszűrési eredmény. Várszegi Zoltán szerint a hallás állapota később is változhat,
ezért rendszeres kontrollvizsgálatokra van szükség. A koraszülöttek utánkövetése jellemzően 1 hónapos, majd 3, 6, 12 és 24 hónapos korban történik.

A genetikai érintettség különösen indokolhatja a hosszabb távú kontrollt. A szakember úgy fogalmazott: bizonyos genetikai háttérrel összefüggő hallásvesztések akár „időzített
bombaként” is működhetnek, ezért még ép hallás esetén is fontos lehet az évenkénti ellenőrzés.
A szakemberek olyan példákról is beszéltek, amikor a gyermek kezdetben hallókészüléket kapott, később azonban kiderült, hogy a hallásállapot mégsem indokolta annak tartós használatát. Előfordult, hogy a baba kifejezetten zavartnak tűnt a hallókészülék viselése közben, ami végül újabb vizsgálatokhoz vezetett. A koraszülött babák idegrendszeri éretlensége ugyanis
átmenetileg befolyásolhatja a hallással kapcsolatos reakciókat és a vizsgálati eredményeket is.
A beszélgetés résztvevői kiemelték: ez nem azt jelenti, hogy félvállról kell venni a korai gyanút, hanem azt, hogy a fejlődés folyamatos követése elengedhetetlen.

Mit jelent gyógypedagógiai szempontból a hallássérülés?
Slajcho Anikó elmondta: az SNI-státusz, vagyis a sajátos nevelési igény megállapítása jogszabályhoz kötött. A jelenlegi szabályozás szerint a beszédfrekvenciák területén átlagosan 40
decibelt elérő vagy meghaladó hallásveszteség számít olyan mértékű eltérésnek, amely már hallássérülésnek minősülhet pedagógiai szempontból is. Ez azért fontos, mert az SNI-státusz
határozza meg azt is, hogy a gyermek milyen fejlesztésekhez és támogatásokhoz férhet hozzá az intézményrendszeren belül.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták: a decibelérték önmagában nem mond el mindent egy gyermek működéséről. A beszélgetésben elhangzott az is, hogy a 0 decibel nem a teljes
csendet jelenti, hanem azt a leghalkabb hangerőt, amelyet egy ép hallású fiatal felnőtt még éppen érzékelni képes. A hallásvizsgálatok eredményein ezért kisebb eltérések vagy akár mínusz értékek is megjelenhetnek anélkül, hogy ez önmagában problémát jelentene.
Puha Andrea, gyógypedagógus, hallássérült mentor és képzésben lévő mentálhigiénés szakember, arról beszélt, hogy a hallássérülés identitásbeli kérdés is lehet. Szerinte sok integrációban nevelkedő hallássérült fiatal erős hallóidentitással nő fel, miközben kevés
figyelem jut arra, hogyan dolgozza fel saját hallássérült tapasztalatait. A szakember szerint ez később mentálhigiénés nehézségekhez, megfelelési kényszerhez vagy önérvényesítési
problémákhoz is vezethet.

Nemcsak diagnózisra, hanem kapaszkodókra is szükség van
A hallássérülés felismerése és kezelése nem kizárólag orvosi kérdés. A rendszeres utánkövetés, a gyógypedagógiai támogatás, a szülők megfigyelései és a gyermek mindennapi működése együtt adnak valódi képet arról, hogyan hall és hogyan fejlődik egy koraszülött gyermek.
A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott az is, hogy a szülők szerepe kulcsfontosságú. Sokszor ők veszik észre először azokat az apró eltéréseket, amelyeket később a vizsgálatok is
megerősítenek. Királyhidi Dorottya gyógypedagógus, a Siketvakok Országos Egyesületének szakmai vezetője
szerint különösen fontos, hogy a szakemberek és a családok együtt próbálják megérteni, hogyan hat a hallásveszteség a gyermek kommunikációjára, tájékozódására és mindennapi működésére.
Szabó-Schönecker Zsuzsanna, DSGM szakgyógytornász, érintett szülőként arra világított rá, hogy a koraszülött gyermekekkel kapcsolatos hallásvizsgálatok és diagnózisok időszaka a
családok számára sok kérdéssel és bizonytalansággal járhat, ezért különösen fontos a hiteles szakmai támogatás és a folyamatos utánkövetés.
A szakemberek szerint éppen ezért fontos, hogy a családok merjenek kérdezni, merjenek segítséget kérni, és ne érezzék túlérzékenységnek, ha valami miatt bizonytalanok. Az időben
felismert és folyamatosan követett hallásproblémák esetében sokkal nagyobb az esély arra, hogy a gyermek a számára legmegfelelőbb támogatást kapja meg.
A podcast sorozat linkje az első kommentben.

A csecsemőkori kólikás (görcsös) hasfájás mind a szülő, mind a csecsemő számára fizikálisan és mentálisan is megterhelő....
28/05/2026

A csecsemőkori kólikás (görcsös) hasfájás mind a szülő, mind a csecsemő számára fizikálisan és mentálisan is megterhelő.

A kólika az egyik leggyakoribb okok közé tartozik, amellyel a szülők négy hónapnál fiatalabb gyermekükkel felkeresik a házi gyermekorvost. A probléma megoldására azonban meglehetősen kevés szer ajánlható, néhány módszer pedig egyenesen veszélyes a csecsemő számára. Még az ártalmatlannak hitt gyógynövények is rejthetnek veszélyeket, ezért ezek alkalmazása során is körültekintően, a kockázatok figyelembe vételével kell eljárni.

Mi is a kólika?

Nehéz pontosan definiálni a kólikát. A jellemző tünetek közé tartozik a vigasztalhatatlan sírás, amely leginkább este jelentkezik rohamokban, ezen túl arcpír, valamint fokozott gázképződés figyelhető meg, továbbá a csecsemő a térdek mellhez húzásával és a kezek ökölbezárásával válaszol a fájdalomra. A napjainkban leginkább elfogadott kritériumrendszer szerint kólikáról van szó, ha a napi három órán át tartó, egy héten legalább három napon jelentkező tünetek legalább egy hétig fennállnak. A kólika diagnosztizálása az orvos feladata, aki a tünetek mellett figyelembe veszi a beteg kórtörténetét és a fizikális vizsgálat eredményét is. A kezelés megkezdése előtt a lehetséges egyéb betegségeket ki kell zárni, mivel a tünetek utalhatnak tejallergiára vagy bélbetüremkedésre is.

Kiket érint a kólika?

A kólika elsősorban 6 hónapos kor alatti csecsemőknél jelentkezik, előfordulása az egyébként egészséges csecsemők esetén a 6. hét környékén tetőzik. Bár több helyen az ellenkezőjét lehet olvasni, előfordulásának gyakorisága nemtől és táplálási módtól (anyatejes vagy tápszeres) független.

Mi okozhatja a kólikát?

A kólika okai máig nem teljesen feltártak, de a lehetséges kiváltó tényezők között szerepelhet a tehéntejallergia, a bél megváltozott baktériumflórája (Lactobacillus mennyiség csökkenése), a gyomor-bélrendszer normálistól eltérő motilitása, a nem megfelelő szülő-gyermek kötődés, és az anyai dohányzás vagy nikotin-pótlószer alkalmazása.

A cikk folytatása az első kommentben lévő linken.

Az elmúlt napokban érkeztek meg az újabb Korip szállítmányok Győrbe, Tatabányára, az Üllői útra és a Baross utcába is. K...
27/05/2026

Az elmúlt napokban érkeztek meg az újabb Korip szállítmányok Győrbe, Tatabányára, az Üllői útra és a Baross utcába is.
Köszönjük a szorgalmas munkát a Tolna megyei és a budapesti önkénteseinknek!
Koripot horgolok
KORE Textil - a koraszülötteknek

Lezárult a 5. ingyenes online szupervíziós programunk, mától indul a következő! Ma egy fontos szakmai mérföldkőhöz értün...
27/05/2026

Lezárult a 5. ingyenes online szupervíziós programunk, mától indul a következő!

Ma egy fontos szakmai mérföldkőhöz értünk, lezártuk a KORE által szervezett, immár ötödik alkalommal megvalósult ingyenes online szupervíziós programunkat, amelyet kifejezetten a koraszülött babákkal dolgozó egészségügyi szakemberek számára hoztunk létre.

A program célja az volt, hogy támogató teret biztosítsunk azoknak az orvosoknak, ápolóknak, fejlesztő szakembereknek és terapeutáknak, akik nap mint nap hatalmas fizikai és érzelmi terheléssel végzik munkájukat a legkisebbekért. Hiszünk abban, hogy a szakemberek lelki egészsége, mentális biztonsága és szakmai önreflexiója elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon is elkötelezetten, magas színvonalon tudjanak jelen lenni a koraszülöttek és családjaik életében.

Ezért a KORE (Koraszülöttekért Országos Egyesület) számára kiemelten fontos, hogy ezeknek a szakembereknek ne csak szakmai, hanem érzelmi és pszichés támogatást is nyújtsunk, egyéni és csoportos szupervízió formájában.

Mától hirdetjük meg a következő ingyenes online szupervíziós folyamatot, amelyre ismét várjuk azokat az egészségügyi dolgozókat, akik szeretnének egy biztonságos, megtartó közegben beszélni kihívásaikról, dilemmáikról, sikereikről, és önmagukról is.

Köszönjük minden résztvevőnek, hogy bizalmukkal és nyitottságukkal részesei voltak a programnak.

🟣Jelentkezni folyamatosan lehet :)
🟣 az [email protected] email címen

Kedves Édesanya, kedves Édesapa!Ráczné Kárpáti Márta vagyok, pszichológus, a Debreceni Egyetem Humántudományok Doktori I...
26/05/2026

Kedves Édesanya, kedves Édesapa!
Ráczné Kárpáti Márta vagyok, pszichológus, a Debreceni Egyetem Humántudományok Doktori Iskolájának PhD hallgatója. Doktori kutatásomban arra keresem a választ, hogy az extrém és igen koraszülött gyerekek nyelvi képességei eltérnek-e az időre született kortársakétól, és milyen kapcsolat van a nyelvi képességek, a tanulás és az iskolával együtt járó kihívások között.

Amennyiben az Ön koraszülött gyermeke már elkezdte az iskolát, jelenleg is tanul, vagy esetleg már befejezte a tanulmányait, az Ön tapasztalata is nagy segítséget jelentene számomra a kutatásban.

Köszönöm, hogy a kérdőív kitöltésével támogatja kutatásomat!”

Hálásan köszönöm a lehetőséget és a támogatásukat!

Üdvözlettel:

Ráczné Kárpáti Márta

konduktor, pszichológus

DE HTDI, PhD hallgató

Ráczné Kárpáti Márta vagyok, pszichológus, a Debreceni Egyetem Humántudományok Doktori Iskolájának PhD hallgatója. Doktori kutatásomban arra keresem a választ, hogy az extrém és igen koraszülött gyerekek nyelvi képességei eltérnek-e az időre született kortársakétól, és mily...

Óvoda, iskola, ellátórendszer, hogyan válasszunk intézményt látássérült gyermekünknek?Ha egy kisgyermek látássérüléssel ...
26/05/2026

Óvoda, iskola, ellátórendszer, hogyan válasszunk intézményt látássérült gyermekünknek?

Ha egy kisgyermek látássérüléssel él, akár kizárólagosan, akár más fejlődési nehézségekkel együtt , a szülőkben egy idő után felmerülhet a kérdés: hova, milyen óvodába kerüljön majd?

Választhatják a többségi óvodát? Vannak speciális intézmények?

Mikor kell erről dönteni? Mi a teendő, ha még nincs is hivatalos diagnózis, és a család mégis válaszút előtt áll?

A szülők többsége nem egy egyszerű választás előtt áll, amikor intézményt keres. Gyakran egy sor vizsgálat, egyeztetés, tapasztalat és személyes beszélgetés előzi meg a döntést, vagy épp ezek hiánya okozza a legnagyobb bizonytalanságot.

A kezdet: korai ellátás és szülői útkeresés

Fontos, hogy már egészen korán elkezdődjön a gyermek állapotának feltérképezése, még akkor is, ha a diagnózis nem egyértelmű. A korai fejlesztésben részesülő gyermekeknél már ilyenkor figyelembe kell venni az óvodai irányt is - mondta a Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) látással és látásfejlesztéssel kapcsolatos podcast adásában Batha Tímea látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus és gyógypedagógiai terápia szakirányon végzett okleveles gyógypedagógus, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ munkatársa, a LÁRÉSZ tagja, ezen belül a Kora kör munkacsoport vezetője és az Egymese, akadálymentes meséket készítő civil társulás alapítója .

Sokan már diagnózissal érkeznek a rendszerbe, de legalább ennyien csak az óvodába kerülés előtt szembesülnek azzal, hogy gyermekük látássérült, vagy hogy egyáltalán szükség lenne kivizsgálásra. Az első lépés ilyenkor sokszor a korai fejlesztés, ha elérhető.

A gyerekek egy része korán megkapja a sajátos nevelési igényű státuszt, mások viszont csak óvodáskor előtt kerülnek szakember látókörébe. A gyerekek vizsgálata, állapotfelmérése komplex szempontrendszer alapján történik: pszichológiai, gyógypedagógiai és szakorvosi vizsgálatokra is szükség van. Ez alapján születik döntés az intézmény kijelöléséről is.

A gyakorlatban azonban sokkal árnyaltabb a kép. Nem minden látássérülés diagnosztizált, nem minden család jut el időben szemészhez vagy gyógypedagógushoz. Van, aki a saját tapasztalataira, megérzéseire hagyatkozva próbálja megtalálni a legjobb utat.

Bölcsőde: kevés a speciális lehetőség

Kifejezetten látássérült gyermekek számára működő bölcsőde nincs Magyarországon. A gyerekek legtöbbször a helyi bölcsődékbe járnak, és csak néhány helyen érhető el olyan csoport, ahol gyógypedagógus is dolgozik. A szakemberek szerint a bölcsőde akkor lehet jó döntés, ha a családnak komoly nehézségei vannak a gyermek otthoni ellátásával, például szobatisztaság, étkezés, kommunikáció terén. De a korai fejlesztésben részesülő gyermekek jó része bölcsőde nélkül, otthon tölti a kisgyermekkort.

Óvodaválasztás: együtt vagy külön?

Az egyik legfontosabb döntés, ami előtt a család áll: a gyermek integrált nevelésben vagy speciális óvodában kezdje-e meg az óvodai éveket. Ma már az „integráció” és „szegregáció” szavakat felváltotta az „együttnevelés” és „külön nevelés” kifejezés.
A gyengénlátó gyerekek többsége többségi óvodában kezdheti meg az együttnevelést – emelte ki Kónya Katalin látássérültek pedagógiája és értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus, Varsóban végzett látássérültek rehabilitációs tanára, pedagógus és közoktatásvezető, valamint a Gyengénlátók Általános Iskolája egységes gyógypedagógiai módszertani Intézménye és Kollégiuma nevű többcélú gyógypedagógiai intézmény főigazgatója. Ugyanakkor – t***e hozzá – fontos, hogy minden esetben jelen legyen egy látássérültekre specializálódott szakember, aki segíteni tud az adaptációban nemcsak a gyermeknek, hanem a pedagógusoknak is.

A súlyosabb látássérüléssel élő, illetve halmozottan sérült gyermekek gyakran a Vakok Óvodájába kerülnek. Itt kis létszámú, csoportos és egyéni fejlesztést is biztosító környezetben dolgoznak gyógypedagógusokkal, asszisztensekkel.

Szeszák Szilvia gyógypedagógus, a Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Óvodájának vezetője kiemelte, hogy a beszoktatás náluk mindig egyénre szabott: van, ahol hetekig, hónapokig tart, mire a szülő elengedi a gyermeke kezét, és van, ahol ez csak rövid idő. A hangsúly a bizalmon van, a gyerek és a szülő oldaláról is. Ez az alapja a későbbi együttműködésnek.

Befogadás vagy elutasítás az óvodákban?

Bár papíron egyre több óvoda nyitott az együttnevelésre, a gyakorlatban sokszor mégis elutasító reakcióval találkoznak a családok, különösen, ha vak vagy súlyosan látássérült gyermekről van szó. A leggyakoribb félelem az, hogy az intézmény nem tud majd megfelelően vigyázni a gyermek testi épségére. A szakemberek szerint ezek a félelmek legtöbbször oldhatók lennének, ha a befogadás mögött valódi tájékozódás és felkészülés állna.

Fontos jelzés lehet a szülők számára, ha egy intézmény már az első megkereséskor ellenállást mutat: az ilyen helyzetek később sem könnyen fordulnak valódi elfogadássá. Érdemes ilyenkor a módszertani intézményektől segítséget kérni, illetve olyan óvodát keresni, ahol a szakmai támogatás és a nyitottság is adott.

A szakértői vélemény: kulcs minden döntéshez

Ahhoz, hogy egy gyermek speciális intézménybe kerüljön, hivatalos diagnózis szükséges. A szakértői bizottságok döntenek arról, milyen intézmény felel meg leginkább a gyermek aktuális állapotának. Ez nemcsak az orvosi leleteken, hanem a funkcionális látásvizsgálatok eredményein, a kognitív és pszichés állapoton is alapul.
Illényi Eszter tanácsadó szakpszichológus és látássérültek pedagógiája és értelmileg és tanulásban akadályozottak szakos gyógypedagógus, logopédus, szülő-csecsemő konzulens, zenei mentálhigiénés szakember és képzésben lévő családterapeuta, valamint a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Korai Fejlesztési Centrum és Tanácsadó Szakmai Központ pszichológusa szerint a szakértői vélemény nemcsak egy hivatalos dokumentum, hanem egy olyan komplex vizsgálati eredmény, amely figyelembe veszi a gyermek teljes fejlődési képét a látásproblémától a kognitív területeken át a családi helyzetig.

Fontos tudni: egy intézmény csak akkor fogadhat el gyermeket, ha az alapító okiratában szerepel az adott típusú sajátos nevelési igény. Ez különösen igaz az együttnevelő intézményekre, hiába van jó szándék, ha papíron nincs lehetőség a fogadásra.

Felkészülni előre – szülőként is

Szabó-Schönecker Zsuzsanna, a podcast moderátora és egy extrém koraszülött látássérült kamaszlány szülőjeként megszólaló édesanya, azt hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a családok ne érezzék magukat egyedül ebben a folyamatban. Az információgyűjtés, az intézménylátogatás és a párbeszéd sokat segíthet a megfelelő döntés meghozatalában.

A szakemberek szerint nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni az információgyűjtést. A családoknak érdemes már egyéves kor körül elkezdeni a tájékozódást a környékbeli intézményekről, lehetőségekről. Milyen óvodák érhetők el? Milyen fejlesztések vannak a közelben? Hol van tiflopedagógus vagy látássérültekre specializálódott gyógypedagógus?

A gyerekek nagyon különbözőek, és nem csak az állapotukban. A szülők is másképp viszonyulnak a helyzethez. Van, aki még a gyászidőszakban jár, más már „mindent bele” üzemmódban keresi a lehetőségeket. Ez teljesen rendben van. A szakemberek feladata, hogy türelemmel kísérjék a családokat ebben a folyamatban, és ha kell, jelezzék: a kevesebb néha több.

Kapcsolat, támogatás, nyitottság

A döntések nemcsak a diagnózison múlnak, hanem a lakóhelyen, a szülők munkarendjén, a nagyszülők elérhetőségén, a gyermek egyéb állapotán. A rendszer akkor működik jól, ha képes mindezekhez igazodni.

A váltás a korai fejlesztésből az óvodába sokszor a szülők számára a legnehezebb. Az egyéni beszoktatás, az anyai leválás és a bizalom kialakítása hosszabb folyamat, amit az intézmények igyekeznek rugalmasan kezelni. A speciális intézmények nyitottak az együttműködésre. Támogatják, ha a gyermek valamilyen külső terápiát is kap, vagy a szülő szeretné bevonni az otthon már bevált módszereket.

A cél mindig az, hogy a gyermek a legjobbat kapja szakmailag és emberileg is.

A teljes anyagot írásos és podcast formában is a KORE honlapján a PODCAST fül alatt találjátok.

A KORE társadalmi hatása Magyarországon az elmúlt 15 évben!15 éves lett a KORE! Hihetetlen belegondolni, de ami 2007-ben...
23/05/2026

A KORE társadalmi hatása Magyarországon az elmúlt 15 évben!
15 éves lett a KORE!
Hihetetlen belegondolni, de ami 2007-ben egyetlen szülői blogként indult, az mára egy országos, szemléletformáló mozgalommá nőtte ki magát. Az elmúlt másfél évtizedben a Koraszülöttekért Országos Egyesület nem egyszerűen egy civil szervezet lett, hanem egy hatalmas, összetartó, támogató család.

Amikor elindultunk, a koraszülés még tabutéma volt, egy rideg, orvosi fogalom, amiről a családok leginkább magányosan, a négy fal között beszéltek. Ma pedig? Egy közös, össztársadalmi ügy.

Nézzük meg együtt, mit értünk el veletek és értetek az elmúlt 15 évben!

1. Kiemeltük a koraszülést a tabuk közül
Tizenöt éve a családok lelki terhei, traumái és hosszú távú nehézségei szinte láthatatlanok voltak a nyilvánosság előtt. A ti történeteitekkel, a kampányainkkal és a folyamatos jelenlétünkkel elértük, hogy a PIC-en átélt nehézségek emberközelivé váljanak. Nőtt az empátia, és ma már nyíltan beszélhetünk a krízisekről is.

2. Biztonságos sorstársi közösséget építettünk
A legfontosabb innovációnk ti magatok vagytok. Létrehoztunk egy olyan biztos bázist, ahol az érintett szülők:

Hiteles információhoz és gyakorlati segítséghez jutnak.

Érzelmi támogatást és megértést kapnak.

Letehetik a bűntudat és a szégyen terhét, mert tudjuk, hogy a szülő mentális állapota a legfontosabb kapocs a gyermek fejlődéséhez.

3. Családközpontú szemléletet vittünk a PIC-ekre
Mindig is vallottuk, hogy a koraszülött-ellátás nem korlátozódhat kizárólag a műszerekre. Szakmai konferenciáinkkal, mint a most készülő A PIC láthatatlan oldala – veszteségélmények és lelki támogatás a koraszülésben elértük, hogy a trauma feldolgozása, a gyász és a pszichoszociális támogatás ma már a hazai neonatológiai kultúra elismert része legyen.

4. Mi vagyunk a híd az egészségügy és a családok között
Lefordítottuk a bonyolult orvosi szakzsargont érthető, emberi nyelvre. Oktatási anyagainkkal, online felületeinkkel és útmutatóinkkal nap mint nap segítünk nektek eligazodni az ellátórendszerben, radikálisan csökkentve az információs kiszolgáltatottságot.

5. Kézzelfogható, valós segítség a mindennapokban
Nem álltunk meg a szavaknál. Olyan kézzelfogható támogatási rendszereket építettünk ki, amelyek sok családnak a konkrét túlélést jelentik a mindennapi anyagi terhek mellett:

A jól ismert Korip program (a kis horgolt polipok az inkubátorokban, amik biztonságot adnak). Speciális textilprogramok és eszközadományok a kórházi osztályoknak.
Fejlesztési-, terápia- és szemüveg-támogatások a hazabocsátás után.
Pszichológiai és szupervíziós segítség a szülőknek és szakdolgozóknak.

6. Emberség, remény és méltóság
Családi élménynapjainkkal, nyílt beszélgetéseinkkel és közösségi eseményeinkkel megmutattuk, hogy a koraszülés története nemcsak a félelemről szólhat, hanem az elképesztő életerőről, a csodákról, a kapcsolódásról és a reményről is.

7. A legnagyobb eredményünk
Ha megkérdeznétek, mi a legfontosabb eredményünk az elmúlt 15 évből, azt felelnénk, ma Magyarországon egyre többen értik és tudják, hogy a koraszülés nem ér véget a kórházi hazabocsátással.

Köszönjük a neonatológusoknak, a PIC-ápolóknak, a szakembereknek, a támogatóinknak, a csodálatos önkénteseinknek, és legfőképpen NEKTEK, szülőknek, hogy részesei vagytok ennek a történetnek. Nélkületek nem sikerült volna.

Ma is, holnap is, és a következő 15 évben is itt leszünk egymásnak! 💜



Képleírások, látássérülteknek:

1. kép: Egy asztalon több szilikon karkötő látható „koraszulott. com” felirattal. A háttérben KORE-s tájékoztató anyagok és szórólapok vannak, az egyik kiadványon egy koraszülött baba fotója és egy horgolt polip is látszik.

2.kép: Sok színes, kézzel horgolt kis polip sorakozik egy asztalon. A polipok különböző színűek, mosolygós arcuk van, csápjaik előre nyúlnak. A kép a Korip programot idézi meg, amelyben önkéntesek készítenek horgolt polipokat a koraszülött babák számára.

3.kép: Több ember karja van körben egy közös középpont felé nyúlnak. A csuklókon „koraszulott. com” karkötők láthatók, a karokon csillogó lila csillagmatricák vannak. A kép az összetartozást, a közösséget, az önkéntességet és a koraszülött családok melletti közös kiállást szimbolizálja.

22/05/2026
A koraszülött-mentés emberi és szakmai küldetésMagyarországon évente több mint nyolcezer gyermek jön a világra idő előtt...
22/05/2026

A koraszülött-mentés emberi és szakmai küldetés

Magyarországon évente több mint nyolcezer gyermek jön a világra idő előtt. Apró, sérülékeny kisbabákról van szó, akik életében minden lélegzetvételnyi idő számít. Ezt ismerte fel közel négy évtizeddel ezelőtt Dr. Somogyvári Zsolt csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos – és hívta életre a legendás Peter Cerny Alapítványt, a koraszülöttek mentőszolgálatát.

Szeretnénk bemutatni kicsit másképp azokat az orvosokat, nővéreket, segítőket, támogatókat, akik velünk vannak a koraszülés által lilára színezett úton.
Ismerjük meg őket, küldetésüket, gondolataikat a fehér köpenyen túl is, magánemberként. Meséljenek ők, akik nekünk ott az út elején a legtöbbet segítenek. Dr. Somogyvári Zsolt.

„Anyai ágon erdélyi és bajor, apai ágon paraszti és sváb gyökerű családból származom. 1954-ben születtem Budapesten. Édesanyám énektanár és karvezető, édesapám állatorvos volt. Húgom immáron már nyugdíjas fuvolaművész. Konzervatív, poroszos nevelésünket anyai nagyanyám kompenzálta, aki nagyon közel állt hozzám.
Gyermekkori éveimet a tanulmányaim mellett a zene és a vízilabda hatotta át. Énekkar, zongoratanulás mellett sok hétvégét töltöttem az Állatorvosi Egyetem sebészeti tanszékén édesapám ügyeleti szolgálatai alatt. Egyetemi éveim alatt a gyors, határozott döntéseket igénylő intenzíves szakmák iránt érdeklődtem, és különösen vonzódtam a gyermekgyógyászathoz, mint irányhoz” – meséli Dr. Somogyvári Zsolt, aki már hatodévben bejárt a Schöpf-Merei Kórház koraszülött osztályára, ezzel párhuzamosan pedig mentőtisztként dolgozott.

„Ezek az élmények mélyen beleégtek az emlékeimbe. 1979-ben, a diploma megszerzését követően, átmenetileg a miskolci megyei kórház koraszülött osztályán dolgoztam, másodállásban pedig mentőztem. A katonaságot követően a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Gyermekklinikájára kerültem, ahol a nefrológiai, majd a neonatológiai munkacsoportban dolgoztam – de a forgások révén sok időt töltöttem a daganatos betegek mellett is” – meséli a szakember, akinek ebben az időszakban meghatározó példaképe Dr. Román Hajnalka, Dr. Verebély Tibor és Dr. Kontor Elemér voltak. Mindhárom helyen döntően a kritikus állapotúak kezelésében vett részt.

Egy hiányzó láncszem az egészségügyben
Gyermekgyógyászati szakvizsgáját 1983-ban, a neonatológiait 1986-ban t***e le Dr. Somogyvári Zsolt, közben pedig a Baross utcai Nőiklinika neonatológiai intenzív centrumába került. „Itt életre szóló impulzusokat kaptam Dr. Seri Istvántól, valamint Dr. Kiszel János professzortól, akinek a szakmai támogatása mellett tudtam megszervezni a Peter Cerny Alapítványt.”

A nyolcvanas években, amikor Dr. Somogyvári Zsolt fiatal orvosként a koraszülött-ellátásban dolgozott, még nem léteztek speciális koraszülött mentők. Akkoriban, ha egy baba korán született, és sürgős ellátásra volt szüksége, felnőtt mentőautókkal, kezdetleges eszközökkel próbálták meg eljuttatni a megfelelő kórházba. A koraszülöttek életkilátásai drámaiak voltak: az országos újszülött-halálozási arány a mai érték többszöröse volt, és a túlélők közül is sokan maradandó károsodást szenvedtek.

„Bár a koraszülött-és beteg újszülöttellátásban az 1976-ban országosan létrejött perinatális intenzív centrumok (PIC) hálózata látványos javulást hozott, a statisztikák mégis azt mutatták, hogy az útközben légzéstámogatást, lélegeztetést igénylő koraszülöttek halálozása kétszerese volt a szállítást nem igénylő, azaz a PIC-ekkel rendelkező kórházban szület***ekhez képest. Ennek megfelelően magam is gyakran szembesültem azzal, hogy az ilyen kritikus állapotú – felnőtt mentővel, kezdetleges dobozinkubátorban szállított – koraszülötteket az intenzív kezelés késlekedése miatt csak néhány óráig lehetett életben tartani, vagy ha sikerült is őket megmenteni, egy jelentős részük, kisebb-nagyobb fokban, életre szóló károsodást szenvedett” – emlékszik vissza a gyermekgyógyász, és hozzáteszi, jellemző volt az is, hogy a vizsgálatokra, műtétekre sem lehetett földrajzilag távolibb intézménybe kockázatmentesen el -és visszaszállítani a beteg babákat.

„A biztonságos transzport hiánya miatt időnként a centrumok olyan túlzsúfoltak voltak, hogy – akkori szóhasználattal – még a csilláron is kiscsecsemők inkubátorai lógtak. A transzportigények további jelentős részét képezte a már gyógyult babák utógondozási célból történő szállítása, és abszolút megoldatlan volt a váratlanul, balesetszerűen, kórházi intézményen kívül, netán közterületen megszülető koraszülöttek megfelelő ellátása is.

A hiányzó láncszem a rendszerben a biztonságos, szakmailag felkészült szállítás volt. A felismerés, hogy ezen változtatni kell, Dr. Somogyvári Zsolt egész életpályáját meghatározta. E felismerésből született meg a gondolat: létre kell hozni egy kifejezetten a koraszülöttekre specializált mentőszolgálatot. 1988-ban – egy osztrák üzletember, Peter Cerny úr adományával – alakult meg a Peter Cerny Alapítvány, amely hamarosan a magyar neonatológiai mentés sarokkövévé vált. Az első „kivonulás” 1989 nyarán történt egy esztergomi újszülötthöz. Azóta több mint 100 ezer csecsemő jutott biztonságban intenzív ellátáshoz a „cernys-mentőautók” segítségével.

Mozgó intenzív osztály négy keréken
A koraszülött mentés nemcsak orvosi, hanem technikai bravúr is. A speciálisan kialakított mentőautókban inkubátor, lélegeztetőgép, monitorok, gyógyszeradagolók és precíz hőmérséklet-szabályozás működik. A személyzet háromtagú: neonatológus orvos, szakképzett nővér és speciális képzésű gépkocsivezető dolgozik együtt. Egy-egy bevetés akár több órán át is tarthat, és gyakran élet-halál kérdése minden másodperc.

A koraszülött babák annyira törékenyek, hogy néha alig harminc-negyven kilométer per órás sebességgel lehet haladni a járművel. Mivel az út minősége, a hőmérséklet, a zaj és a rázkódás mind-mind hatással vannak rájuk, a mentőautók különleges rázkódáscsillapító rendszerrel, kettős gázellátással és a legmodernebb inkubátorokkal vannak felszerelve. A mentés során akár ultrahangos, szívkatéteres vagy lélegeztetési beavatkozás is történhet, vagyis a mentőautó gyakorlatilag egy mozgó intenzív osztály.

A Peter Cerny Alapítvány munkájának egyik legkülönlegesebb vonása az úgynevezett „érzelmi jelenlétű ellátás”: a mentés nem csupán technikai művelet, hanem emberi kapcsolat is. „A szülés még zavartalan élettani folyamatot követően is katartikus esemény, amikor a szülők nem szokványos pszichés állapotban vannak. Különösen igaz ez koraszülés, vagy bármilyen élettani kisiklás miatti kritikus helyzetben. A mi feladatunk nemcsak a baba, hanem a szülőpár, sőt a jelenlévő családtagok támogatása is” – magyarázza Dr. Somogyvári Zsolt.

A koraszülött-mentésben dolgozók külön pszichológiai képzést kapnak. Megtanulják, hogyan segítsenek a szülőknek elengedni a félelmet, hogyan biztosítsák, hogy a baba és az anya közötti korai kötődés a legnehezebb körülmények között is kialakulhasson. Az édesanya számára az akut ellátást követően, még elindulás előtt készítenek egy fényképet a babáról, hogy a vele való találkozásig így biztosítsanak egyfajta „lelki együttlétet” a kórházak közötti távolság kiiktatásával. Ez nemcsak a korai kötődés kialakulásában, hanem a tejtermelés beindulásában is komoly szerepet játszik. Ezzel párhuzamosan az édesanyáról is készül fénykép, ami bekerül az inkubátorba, ezzel is csökkentve a baba magányát, elszakítottság érzését a transzport alatt.

Tudomány az élet szolgálatában
A 37 éve működő szervezet számos innovációval járult hozzá a neonatológiai ellátáshoz. A Cerny Alapítvány fejleszt***e ki az első multifunkciós 2 inkubátoros mentőautót, az elsők között alkalmazott speciális lélegeztetési technológiákat. A magasfrekvenciás lélegeztetőgép és a nitrogén-monoxidos lélegeztetési kiegészítés a transzport alatt még azokon az újszülötteken is segít, akik szív-tüdőpótló kezelést igényelnének, de korábban nem voltak szállítható állapotban.

Az oxigénhiányban szület***eknél a születés helyszínén és a transzport alatt alkalmazott kontrollált teljes-test hűtéssel az agykárosodás csökkentésében lehet komoly eredményeket elérni. A Csecsemő-Szem-Mentő telemedicinális rendszerrel és a Csecsemő-Fül-Mentő programmal olyan újszülöttkori vizsgálatokat végeznek el a kiscsecsemők ápolási helyszínén, amelyek miatt korábban másik kórházba – vizsgálat után pedig vissza is – kellett szállítani a még nem elég stabil állapotú babákat. Az innovációk között nemcsak klinikai módszerek, hanem a komoly, saját fejlesztésű informatikai rendszer – a digitális esetlap-kezelő rendszer – kialakítása jelentett jelentős előrelépést.

Ezek a fejlesztések nemcsak a szakmai hatékonyságot javították, hanem az újszülöttek hosszú távú életminőségét is. A gyors, pontos diagnózis és a szakszerű szállítás csökkent***e a tüdő-, a látás-, a hallás-, és az idegrendszeri-károsodások, illetve a mozgásszervi problémák arányát. Magyarországon a koraszülött halálozás az elmúlt évtizedekben harmadára csökkent, amiben többek mellett a Peter Cerny Alapítvány tevékenységének is nagy szerepe volt.
Az alapítvány évente mintegy háromezer újszülöttet lát el, mentőautóik évente háromszor „kerülik meg a Földet”.

A diszpécserközpont napi 24 órában működik. A rendszer a tág értelemben vett közép-magyarországi régiót látja el (4,3 millió lakos), de segítséget nyújt a távolabbi partnerszervezeteknek is az úgynevezett „randevúszisztéma keretében, amikor a vidéki koraszülött-mentők és a Cerny csapata félúton találkoznak, így a legkisebb betegek is időben eljutnak a megfelelő ellátóhelyre.
Jelenleg öt extrán felszerelt inkubátoros neonatológiai rohamkocsit üzemeltet az alapítvány, és nyolc orvos, tizenegy nővér és tíz gépkocsivezető biztosítja az éjjel nappali kivonulás lehetőségét. A csapatok évente átlagosan 150 ezer kilométert tesznek meg, és a közép-magyarországi régióban 56 egészségügyi intézménynek nyújtanak segítséget. A logisztikai kihívások hatalmasak, hiszen az esetek többsége kórház-kórház közti mentés-szállítás, de előfordul, hogy egy kisbaba otthon, közterületen vagy épp autóban jön világra.

A koraszülött-mentés talán az orvostudomány egyik legnehezebb, ugyanakkor legfelemelőbb területe. A Cerny Alapítvány több évtizedes munkája mögött nemcsak szakmai elhivatottság, hanem mély emberség húzódik meg. Ma már generációk nőnek fel úgy, hogy életüket a koraszülött mentők munkájának köszönhetik. Sok szülő évekkel később is visszajár megköszönni, hogy mára gyermeke egészséges, fut, nevet, él.

Cím

Mátraháza
Mátraháza
3200

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni KORE koraszulott.com új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése KORE koraszulott.com számára:

Megosztás