23/06/2026
Kérdések a KÉK GALLÉR beszámolója kapcsán
AZ NEM kérdés, hogy fontos-e hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalokat szakmához, képzéshez, lehetőséghez segíteni.
Fontos. Mindannyiunknak fontos.
A kérdés az, hogy ha egy szervezet térítésmentesen használ önkormányzati tulajdonú ingatlant, akkor az erről szóló éves beszámoló elég pontos, átlátható és adatvédelmi szempontból megfelelő-e.
A KÉK GALLÉR Képző és Oktatásfejlesztő Szociális Szövetkezet beszámolója több fontos kérdést is felvet.
1. Nyilvános anyagban személyes adatok szerepelnek
A beszámoló nyilvánosan elérhető testületi előterjesztés mellékleteként szerepel. Ebben tanulók neve, képzési adata, vizsgaeredménye, lemorzsolódása, szakmai útja és egyes esetekben családsegítős kapcsolódás is megjelenik.
Ez adatvédelmi szempontból erősen aggályos.
A beszámoló célja az lenne, hogy a képviselő-testület lássa: mire és milyen eredménnyel használták az önkormányzati ingatlant. Ehhez nem szükséges név szerint nyilvánosságra hozni fiatalok tanulmányi, képzési vagy személyes helyzetére utaló adatait.
Különösen érzékeny ez azért, mert a beszámoló roma fiatalok képzésével kapcsolatos együttműködésről szól. Egy ilyen anyagban a név szerinti adatközlés akár etnikai hovatartozásra is utalhat, ami fokozott adatvédelmi óvatosságot igényel.
A nyilvános előterjesztésben elegendő lett volna összesített adatokat közölni:
– hány fő vett részt,
– hányan fejezték be,
– hányan vizsgáztak sikeresen,
– hányan morzsolódtak le,
– hány fő volt lajosmizsei,
– milyen képzések zajlottak.
Név szerint ezeket az adatokat nyilvános anyagban nem kellene szerepeltetni.
Itt nemcsak a beszámolót készítő szervezet felelőssége merül fel, hanem az önkormányzaté is, hiszen az anyagot a lajosmizsei önkormányzat t***e közzé. Legalább a nyilvános változatot anonimizálni kellett volna.
2. Nem derül ki pontosan, hogyan használták az önkormányzati ingatlant
Az együttműködés lényege az, hogy a KÉK GALLÉR térítésmentesen használhatja a Bajcsy-Zsilinszky utca 49. szám alatti önkormányzati tulajdonú Közösségi Házat.
Ehhez képest a beszámoló nem ad tételes képet arról, hogy az ingatlant pontosan hogyan használták.
Nem derül ki világosan:
– hány napon volt ott program,
– milyen időpontokban használták az épületet,
– mely helyiségeket vették igénybe,
– hány fő vett részt az ott tartott alkalmakon,
– milyen arányban volt oktatás, adminisztráció, megbeszélés vagy egyéb használat,
– mekkora önkormányzati értéket jelentett az ingyenes használat.
Egy önkormányzati ingatlan ingyenes használata közvagyon-használat. Ilyenkor nem elég általánosan leírni, hogy hasznos volt a helyszín. A testületnek pontosan látnia kellene, mit adott a város, és mit kapott érte a közösség.
4. Nem világos, mi volt pontosan a Közösségi Ház szerepe
A beszámoló alapján a Közösségi Ház nemcsak oktatási helyszínként, hanem adminisztrációs, irodai és megbeszélési háttérként is szolgált.
Ez önmagában nem biztos, hogy probléma.
De tisztázni kellene: az együttműködési megállapodás kifejezetten lehetővé teszi-e az irodai és dokumentációs célú használatot, vagy az ingyenes használat eredeti célja elsősorban oktatási és kapcsolódó programokra vonatkozott?
Ha egy önkormányzati ingatlant valójában részben irodaként is használnak, akkor ezt világosan kellene kezelni.
5. Vannak nem teljesült vállalások is
A beszámoló maga írja, hogy egyes, szerződésben szereplő programokat nem szerveztek meg. Ilyenek például a kora reggeli és késő esti programok.
Az is szerepel, hogy korábban heti két kompetenciafejlesztő alkalom volt, később ez heti egy alkalomra csökkent.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a program értéktelen vagy szabálytalan. De a testületnek az elfogadás előtt látnia kellene:
– mely vállalások teljesültek,
– melyek nem,
– miért nem,
– és ez érinti-e az ingyenes ingatlanhasználat indokoltságát.
6. A beszámoló határideje is tisztázandó
Az előterjesztés szerint a beszámolót minden év május 10-ig kell elkészíteni és benyújtani. a beszámoló saját keltezése: 2026. 05. 23.
az önkormányzati érkeztetés: 2026. 06. 22.
Tehát már maga a beszámoló dátuma is május 10. utáni, az önkormányzati érkeztetés pedig pláne: több mint egy hónappal későbbi.
Az előterjesztés ennek ellenére nem tér ki arra, hogy a beszámoló határidőben érkezett-e, illetve ha nem, annak volt-e bármilyen következménye.
Ez nem apróság. Ez közvagyon ingyenes használatánál már nem „jaj, elcsúsztunk kicsit”, hanem határidős szerződéses kötelezettség.
Egy határidő nem dísz a szerződésben. Ha a szervezet késve számol be egy ingyenesen használt önkormányzati ingatlanról, azt legalább rögzíteni kell.
7. A jövőbeni működés sem teljesen világos
A beszámoló szerint a korábbi szakképzési együttműködés részben megváltozott, és a jövőben más szervezeti irányok is megjelenhetnek.
Ez önmagában lehet szakmai alkalmazkodás. De akkor a képviselő-testületnek azt is látnia kellene, hogy ugyanarra a célra használják-e tovább az ingatlant, amelyre eredetileg megkapták, vagy a program tartalma közben jelentősen átalakult.
Ha a cél, a célcsoport, a partnerrendszer vagy a használat módja változik, akkor lehet, hogy az együttműködés feltételeit is újra kell gondolni.
8. A beszámoló elfogadása előtt hiánypótlás lenne indokolt
A jelenlegi beszámoló alapján nem az a felelős döntés, hogy a testület egyszerűen elfogadja az anyagot.
Indokoltabb lenne legalább az alábbiakat kérni:
– anonimizált, nyilvánosságra hozható beszámoló,
– a név szerinti adatok eltávolítása a nyilvános anyagból,
– tételes használati kimutatás a Közösségi Házról,
– résztvevői és eredményességi adatok összesítve,
– az ingyenes használat becsült önkormányzati értéke,
– a nem teljesült vállalások magyarázata,
– annak tisztázása, hogy az irodai/adminisztratív használat része-e a megállapodásnak,
– adatvédelmi kontroll arra, hogy a jövőben ilyen személyes adatok ne kerüljenek nyilvános előterjesztésbe.
Összegzés
A hátrányos helyzetű fiatalok képzése fontos ügy.
Éppen ezért kellene ezt a programot úgy kezelni, hogy közben a közvagyon használata átlátható legyen, a beszámoló ellenőrizhető legyen, és a fiatalok személyes adatai ne kerüljenek fölöslegesen nyilvánosságra. A képviselő-testületnek nem nevekre, hanem összesített, ellenőrizhető adatokra van szüksége: hányan vettek részt, hányan fejezték be, hányan vizsgáztak sikeresen, hányan morzsolódtak le. A nyilvánosságnak pedig végképp nincs szüksége fiatalok név szerinti tanulmányi és személyes adatainak megismerésére.
A cél lehet jó.
De jó cél mellett is kell szabályos, pontos és adatvédelmi szempontból felelős működés. KÖZPÉNZ. Azt jelenti: a tied is, aki olvasod. Nem senkié. A nyilvános céginformációs adatok sem megnyugtatók. A cég KÉNYSZERTÖRLÉS alatt áll, hivatalos céginformációk alapján és 0, azaza NULLA alkalmazottal működik.
A képviselő-testületnek a beszámoló elfogadása előtt célszerű lenne bekérnie a hivatalos cégkivonatot, a legutóbbi pénzügyi beszámolót, a közreműködők jogviszonyára vonatkozó összesített kimutatást, valamint a Közösségi Ház használatának tételes naplóját.
Természetesen nem muszáj.
Ám ebben az esetben a képviselő-testület úgy fogadná el a beszámolót, hogy a nyilvános anyag alapján több lényeges körülmény nem tisztázott: a szervezet aktuális jogi és pénzügyi helyzete, a tényleges közreműködők jogviszonya, az ingyenes önkormányzati ingatlanhasználat pontos mértéke és értéke, valamint a nyilvánosságra hozott személyes adatok kezelésének jogszerűsége.
Ez nem formai apróság.
A jó cél önmagában nem pótolja az átlátható elszámolást, a közvagyon felelős kezelését és az adatvédelmi óvatosságot.
Az említett beszámoló ITT:https://www.lajosmizse.hu/feltoltesek/allomanyok/Dokumentumok/MENUPONTOK/DOKUMENTUMOK/Onkormanyzati%20dokumentumok/Kepviselo-testulet%20dokumentumai/2026./06.25./K%C3%89K%20GALL%C3%89R%20K%C3%A9pz%C5%91%20%C3%A9s%20Oktat%C3%A1sfejleszt%C5%91%20Szoci%C3%A1lis%20Sz%C3%B6vetkezet%20besz%C3%A1mol%C3%B3j%C3%A1nak%20elfogad%C3%A1sa.pdf
található meg.
