Kisvárdai Városszépítő Egyesület

Kisvárdai Városszépítő Egyesület ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Minden, ami Kisvárdához és környékéhez köthető. Helytörténeti ismeretterjesztés közel, s távol.

=======RÉGI FOTÓ=======A felirat szerint gyermeknapon készült Hetényi Lajos helybéli fotográfus fényképe, de talán inkáb...
31/05/2026

=======
RÉGI FOTÓ
=======
A felirat szerint gyermeknapon készült Hetényi Lajos helybéli fotográfus fényképe, de talán inkább 1916-ban, amikor a Vöröskereszt a gyermekek javára gyűjtött.

=======RÉGI FOTÓ=======A kisvárdai munkásőrség felvonulása 1957. május 1-jén. A szervezetet a forradalom leverése után h...
02/05/2026

=======
RÉGI FOTÓ
=======
A kisvárdai munkásőrség felvonulása 1957. május 1-jén. A szervezetet a forradalom leverése után hozta létre az MSZMP.

=========ÚJ KIADVÁNY=========Új helytörténeti kötet jelent meg, melyben híres kisvárdai személyekről olvashatók tanulmán...
10/04/2026

=========
ÚJ KIADVÁNY
=========
Új helytörténeti kötet jelent meg, melyben híres kisvárdai személyekről olvashatók tanulmányok.

Néző István: 350 éve született II. Rákóczi FerencA fejedelemre emlékezve nem feledhetjük el azt sem, hogy a szabadsághar...
27/03/2026

Néző István: 350 éve született II. Rákóczi Ferenc

A fejedelemre emlékezve nem feledhetjük el azt sem, hogy a szabadságharc alatt többször megfordult a városunkban. Ezeket az eseményeket idézzük most fel.
Miután Lengyelországból hazatért, Naménynál átkelt a Tiszán és haladt előre. Így érkezett seregével 1703. július 19-én a kisvárdai vár alá, hogy az erősségbe bezárkózott megyei nemeséget a maga oldalára állítsa. Ez akkor még nem sikerült, így másnap a felkelők eltávoztak, de aztán a nemesek Kálló elestének hírére augusztus elején Rákóczihoz csatlakoztak.
Másodjára 1707. november 26-tól 30-ig volt itt, a rossz hadi helyzet miatt ide hívta össze az Erdélyi Szenátus ülését. Itt váltotta le az erdélyi csapatok főparancsnoki posztjáról Pekry Lőrincet.
Harmadjára 1710. december 6-12. között időzött a fejedelem Kisvárdán, Károlyi Sándorral beszélték meg helyzetet, a szabadságharc a végóráit járta. Rákóczi külső segítséget keresett, de megindultak a tárgyalások Pálffy Jánossal, az osztrák csapatok magyarországi parancsnokával.
Utoljára 1711 januárjának végén járt a településen, igy írt erről az Emlékirataiban: „Mielőtt Skoléba mentem, parancsot adtam, hogy egész megmaradt lovasságomat általános hadiszemlére Kisvárdára gyűjtsék össze. A béke reményének és a fegyverszünet nyugalmának köszönhettük, hogy tizenkétezer ember gyűlt össze ezen a helyen. Előbb megszemléltem a hadakat, aztán kijelentettem nekik, hogy a haza szeretete és nyugalmának őszinte óhajtása engem Vajára vezet, hogy ott értekezzem Pálffy tábornokkal, aki József császár részéről a nemzet minden szabadságát megígérte. Ismerem e lépés minden veszélyét. Világos bizonyítéka ez annak, hogy megteszek minden tőlem telhetőt, ha a nemzetnek nyugalmat szerezhetek vele. De ha ez nem sikerül, eljött az ideje annak, hogy üdvünket inkább nagylelkű halálban keressük, mintsem hogy magunkra vegyük a németek igáját. Ugyanakkor elrendeltem, hogy mire Vajáról visszatérek, minden főtiszt Apátiba gyűljön össze Károlyi tábornok kastélyában, ahová a hadiszemle után mentem, s ahonnan Vajára elindultam.”
Vaján valóban megtörtént a nevezetes találkozó, aztán a fejedelem elhagyta az országot és soha többlé nem tért vissza. A holttestét is csak 1906-ban helyezték végső nyugalomra Kassán.
Kisvárdán szobor, domborműves emléktábla, középiskola, utca, és a Rákóczi Szövetség helyi szervezete őrzi az emlékét.

=====KÉRDÉS=====Ki tudja, hogy hol készülhetett ez a fotó? Vélhetően Döge közelében.
17/03/2026

=====
KÉRDÉS
=====
Ki tudja, hogy hol készülhetett ez a fotó? Vélhetően Döge közelében.

==========Kazinczy Lajos==========A tizennegyedik aradi vértanú, aki a nemzetőrség létrejötte után a kisvárdaikat taníto...
15/03/2026

==========
Kazinczy Lajos
==========
A tizennegyedik aradi vértanú, aki a nemzetőrség létrejötte után a kisvárdaikat tanította fegyverforgatásra. Ebben az időben Gyulaházán tartózkodott a nővérénél, de a forradalom hírére a városba jött az említet feladatot elvégezni..

==================KÉTSZÁZ ÉVES ÉVFORDULÓ==================Ma kétszáz éve hunyt el a kisvárdai Szőgyény Zsigmond,  ezzel ...
08/02/2026

==================
KÉTSZÁZ ÉVES ÉVFORDULÓ
==================
Ma kétszáz éve hunyt el a kisvárdai Szőgyény Zsigmond, ezzel az írással rá emlékezünk. Az illusztráción ő, a László nevő fia és Antónia nevű lánya látható.
Néző István: Szőgyény Zsigmond
Szőgyény Imre szabolcsi alispán, királyi tanácsos és Krucsay Mária fiaként született 1775. március 27-én Kisvárdán. A gyermek oktatását az atyai házban (későbbi régi plébánia) kezdték, neveltetése „egyszerű és magyaros vala.” Az ifjú az alsóbb iskoláit Debrecenben, a piaristáknál végezte, majd ezt követően Kassán és Pesten folytatta magasabb szinteken. Ez utóbbi helyen jogot tanult.
1796-ban tanulmányaival végezve, a fiumei Kormányzószéknél afféle gyakornokként helyezkedett el. Odaadásával, buzgalmával és hivatástudatával felhívta magára a fiumei kormányzó, Pászthory Sándor figyelmét, aki egyre jobban beavatta a saját hivatali munkájába. Pártfogója 1798-ban elhunyt, de Zsigmond karrierje nem tört meg, mert még ebben az esztendőben protocolistaságig emelkedett, a következő évben pedig a tengerparti tartomány alapítványi ügyészének nevezték ki.
1800-ban, a napóleoni háborúk korában a magyar nemességet is fegyverbe szólították, így Szőgyény Zsigmond is hazatért, és Szabolcs megye zászlaja alatt a nemesi fölkelő seregnél századosi ranggal hadbíróként szolgált. 1801-ben a király kinevezte Pestre, a közalapítványi igazgatóságnál segéd-ügyésznek. Ez a poszt is középszerűnek volt mondható. Zsigmond igazi karrierje azt követően kezdett felfelé ívelni, miután 1802-ben elvette az elhunyt kormányzó leányát, Pászthory Juliannát.
A friggyel magasabb társadalmi körökbe emelkedett. 1806-ban a Királyi Személyes Jelenlét Helytartóságánál jegyző, 1810-ben a Királyi Táblánál a legfiatalabb bíró lett. 1811-ben az országgyűlésen a latin nyelvű jegyzőkönyv vezetésével őt bízták meg. Az uralkodó 1814-ben udvari tanácsossá nevezte ki. Hét évig vezette a Kamarai Tanácsnál a Só- és Fiskálisi Ügyek Osztályát. 1821-ben a király őt jelölte a királyi személynöki posztra. A személynök egyben az országgyűlés alsó táblájának elnöke is volt. Még ebben a nádor Pest, Pilis és Solt vármegyék főispáni helytartójává nevezte ki. Így aztán Szőgyény a Királyi Táblán az uralkodó, a vármegyében pedig a nádor helytartója lett. Mindkét tisztében teljesített buzgalma elismeréseként az uralkodó 1824-ben a Szent István-rend kiskeresztjével, azaz lovagkeresztjével tüntette ki, így rend vitéze lett. Megemlítendő, hogy amikor Kossuth Lajos ügyvédi oklevelét 1823. szeptember 26-án megkapta, akkor Szőgyény előtt adta képzettségének kitűnő jelét.
A kettős tisztség azonban a terhet is duplán mérte arra, aki mindenben meg akart felelni feladatának, s ez megviselte az egészségét. Az 1825-ös reform-országgyűlésre betegen érkezett, az uralkodót képviselve ő nyitotta meg az ülést. Ő elnökölt a változást hozó gyűlésen, ő képviselte a kormányt a rendeknél. Az ékesszólását Széchenyi Felsőbükki Nagy Pál retorikája fölé helyezte.
December 21-én vért hányt, kérte a tisztségéből való felmentését. Ezt megkapta, a király az ország második alkancellárjának nevezte ki, szolgálataiért pedig a Szent István-rend középkeresztjével jutalmazta, s ezzel belső titkos tanácsosi rangra emelte. A beteg 1826. február 8-án elhunyt. 1827-ben kisvárdai temetőben sírhantja fölé egy kápolnát emeltek, mely ma már nem látható.

========ÉVFORDULÓ========Néző István: dr. Béres JózsefDr. Béres József Záhonyban született 1920. február 7-én, apja Bére...
07/02/2026

========
ÉVFORDULÓ
========

Néző István: dr. Béres József
Dr. Béres József Záhonyban született 1920. február 7-én, apja Béres Károly cipészmester, anyja Kutasy Anna. Elemi iskoláját a szülőhelyén végezte, 1936-38 között gyári munkás volt a záhonyi fűrésztelepen, 1938-40 között Kecskeméten kertészetet tanult a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában.1941-ben bevonult katonának, közben középiskolai levelező tanuló a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban. 1943-ban frontszolgálatra került, így tanulmányai félbemaradtak. 1945 nyarán jött vissza a frontról, sebesülések következtében bal karja és válla megbénult.
1947-ig hadigondozott, jövedelmét kertészkedésből egészítette ki. 1947-ben feleségül vette Papp Katalin tanítónőt. 1948-ban a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban leérettségizett. 1948-tól 1950-ig szövetkezeti ügyvezető Záhonyban, majd 1953-ig építőipari munkás Nyírmadán. 1954–1963 között az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumát vezette. 1961-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság-tudományi karán tanult, 1965-ben diplomázott agrármérnökként. 1964–1989 között a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa, az intézet Tudományos Tanácsának tagja volt. 1955-72 között talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélettani, környezetvédelmi, kemizálási, tápanyag-gazdálkodási tanfolyamokat végzett. Általános élettanból és agrobiokémiából szerzett doktori címet 1968-ban. 1973–76 között másodállásban a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában dolgozott.
1972-ben alkotta meg a nyomelemeket tartalmazó készítményt, amely a Béres Csepp nevet kapta. A hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti a szert. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indul ellene, de 1976-ban bejelentette a szabadalmat. 1978-tól gyógyhatású készítményként került forgalomba. 1982-ben kifejlesztette a takarmánykiegészítő Stibol termékcsaládot. 1987-ben mutatták be az 1976-ban és 1986-ban róla készült Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmet. 1989-ben részt vette Béres Rt. megalakításban 1993-tól a cég elnöke. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2000-ben a Magyar Örökség-díjat és Kisvárda díszpolgára lett. A cseppet ebben az évben gyógyszerré nyilvánították. 2002-ben Széchenyi-díjban részesült, 2005-ben vitézzé avatták, rá egy évre a Vitézi Rend Arany Nemzetvédelmi Keresztje Vitézi Ékítménnyel kitüntetést nyerte el.
Utolsó éveiben a cégcsoport elnökeként és a Béres Alapítvány tiszteletbeli elnökeként élt Kisvárdán. 2006. március 26-án hunyt el a fővárosban. Kisvárdán temették el. Posztumusz kapta meg a Szent István-díjat (2009) 100. születésnapjára Haza Embere kitüntető címet. A küzdelmeiről írt A megvádolt c. darabot több színház is bemutatta, A feltaláló címmel pedig film készült az életéről. Záhonyban 2014-ben szobrot állítottak a tiszteletére. Kisvárdán egy park viseli a nevét, és ő lett a névadója a helyi TIT-egyesületnek is, mely emléktáblát állított a tiszteletére 2010. február 6-án a városi könyvtár homlokzatán.

=========ÚJ KIADVÁNY=========A napokban jelent meg a megyei folyóirat legfrissebb száma, benne egy kisvárdai érintettség...
28/01/2026

=========
ÚJ KIADVÁNY
=========
A napokban jelent meg a megyei folyóirat legfrissebb száma, benne egy kisvárdai érintettségű tanulmánnyal.

A kisvárdai színész 1927 karácsonyára hazatért Amerikából a fővárosba, a filmhíradó 1928-ban számolt be az eseményről. A...
16/01/2026

A kisvárdai színész 1927 karácsonyára hazatért Amerikából a fővárosba, a filmhíradó 1928-ban számolt be az eseményről. Akkor is volt hó, de túlélhette, mert még későbbi filmjeit is ismerjük.

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más...

Cím

Esze Tamás út 5
Kisvárda
4600

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Kisvárdai Városszépítő Egyesület új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás