Roma Demokratikus közösség.

21/08/2026

20/08/2026

19/08/2026

A roma muzsikusgenerációk mestere előtt tisztelegtek – 105 éve született Farkas Gyula

Farkas Gyula hegedűművészre, karmesterre, zeneszerzőre és zenepedagógusra emlékeztek születésének 105. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. A Farkas Gyula Tradíció Egyesület által megszervezett eseményen a művész családtagjai, egykori zenésznövendékei és tisztelői hajtottak fejet a Rajkó Zenekar alapítójának sírjánál.

Farkas Gyula 1921. augusztus 18-án született Budapesten, zenészcsaládban. Gyermekkorától muzsikált, tizenévesen már a híres Ostende kávéház Rajkó zenekarában játszott, első saját együttesét pedig 17 éves korában alapította meg.

1950-ben a Magyar Állami Népi Együttes egyik alapító tagja és másodhegedűs szólamvezetője lett. Két évvel később meghatározó szerepet vállalt a Rajkó Zenekar létrehozásában, amelynek karmestere és művészeti vezetője maradt egészen 1990-ben bekövetkezett haláláig.

Farkas Gyula évtizedeken keresztül járta az országot, hogy tehetséges roma fiatalokat kutasson fel. Tanítványai közül sokan elismert muzsikusokká váltak, és a világ legjelentősebb koncerttermeiben is bemutathatták a magyar cigányzene értékeit. Pedagógiai munkájának alapja a hallásra, a személyes bemutatásra és a közös zenélésre épülő Rajkó-módszer volt, amely 2016-ban felkerült a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatainak magyar jegyzékére.

Hangszerelőként Liszt, Brahms, Bartók, Kodály és más klasszikus szerzők műveit dolgozta át cigányzenekarra. A Hagyományok Házában őrzött hagyatékából több mint tízezer oldalnyi kéziratos és nyomtatott kottát digitalizáltak.

Farkas Gyula munkássága roma muzsikusok több generációjának adott tudást, pályát és lehetőséget. Öröksége tanítványai játékában és a Rajkó Zenekar ma is élő hagyományában folytatódik.

19/08/2026

🇭🇺 Augusztus 20. számomra azért is különleges, mert ez az ünnep valóban mindenkié. Nem számít, hány évesek vagyunk, honnan jövünk, vagy éppen milyen programot keresünk, mindannyian megtalálhatjuk benne azt, ami közel áll hozzánk.

Idén különösen sokszínű ünnepi programok várnak ránk: a hagyományőrző eseményektől és a Szent Jobb-körmenettől kezdve a családi és gyermekprogramokon át egészen a koncertekig és a kortárs kulturális eseményekig.

Ehhez a közösségi közlekedés is alkalmazkodik. A BKK és a MÁV-csoport járatai tovább közlekednek, így az utolsó programok után nemcsak Budapesten belül, hanem az agglomerációba és az ország szinte minden részébe is haza lehet majd jutni vonattal vagy távolsági busszal.

👨‍👩‍👧‍👦 Ez különösen fontos egy olyan ünnepen, amely valóban mindenkié. Jöhetünk családdal, barátokkal, gyerekekkel vagy a nagyszülőkkel – a lényeg, hogy biztonságosan és kényelmesen érjünk haza.

Érdemes azonban előre készülni: indulás előtt nézzük meg az aktuális menetrendet, és tervezzük meg a hazautat is!

🇭🇺 Augusztus 20. az együttlétről, a közös élményekről és arról is szól, hogy figyelünk egymásra.

Ünnepeljünk együtt, a hazautat pedig bízzuk a közösségi közlekedésre!

17/08/2026

ERRC: Akut válságba került a romák emberi jogi helyzete Európában

Megjelent az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) által koordinált Roma Rights Network új kiadványa, a Roma Rights Review 2026-os nyári száma. Az elemzés 34 jogvédő szervezet 18 országban végzett munkájára, dokumentált jogesetekre, bírósági döntésekre és helyszíni tapasztalatokra épül.

A kiadvány szerint az európai romák jogi helyzete rövid idő alatt jelentősen romlott. A szerzők úgy látják, hogy a romák üldözése egyre inkább „tudatos politikai projektté” válik: a roma közösségeket több országban biztonsági fenyegetésként kezelik, miközben terjednek a szélsőjobboldali mozgalmak, gyengülnek a jogvédő intézmények és csökken a civil szervezetek támogatása.

Magyarország több fejezetben is hangsúlyosan szerepel. A kiadvány külön foglalkozik:
– a Mi Hazánkhoz és más szélsőjobboldali szervezetekhez kapcsolódó romaellenes mozgósításokkal;
– a Bűnvadászok fellépéseivel, amelyek során a csoport tagjai bizonytalan lakhatási helyzetben élő roma családok otthonaiba hatoltak be és távozásra próbálták kényszeríteni őket;
– a helyi önazonosság védelméről szóló törvénnyel, amely az ERRC szerint jogi lehetőséget teremtett arra, hogy települések kizárják a beköltözésből a roma családokat. A jogvédők több mint száz ilyen helyi rendeletet azonosítottak, a szabályozást pedig „lopakodó apartheidnek” nevezték;
– a gyermekvédelmi rendszerben feltárt bántalmazásokkal és azzal, hogy a roma gyerekek aránytalanul nagy számban kerülnek állami gondozásba, ahol fokozottan ki vannak téve az erőszaknak, az elhanyagolásnak és a kizsákmányolásnak;
– a rendőri bántalmazásokkal, az etnikai profilalkotás veszélyével és az elszámoltathatóság hiányával.

Az európai áttekintés szerint Görögországban 2025 szeptembere óta több mint száz rendőri akciót hajtottak végre roma telepeken. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Szlovákiát, Szerbiát, Bulgáriát és Görögországot is elmarasztalta rendőri erőszakkal, rasszista bántalmazással vagy a történtek kivizsgálásának elmulasztásával kapcsolatos ügyekben. A jelentés tömeges kilakoltatásokról, roma családok elleni gyújtogatásokról, szélsőjobboldali felvonulásokról és etnikai alapú erőszakról is beszámol.
Az ERRC arra is figyelmeztet, hogy az Európai Unió 2028–2034 közötti költségvetési terve veszélybe sodorhatja a kifejezetten roma egyenlőséget szolgáló támogatásokat.
A kiadvány szerzői hangsúlyozzák: a bemutatott ügyek csupán a jogvédő szervezetek tudomására jutott eseteket tartalmazzák, ezért a jogsértések valós száma ennél jóval magasabb lehet.

A teljes, angol nyelvű kiadvány linkjét betesszük a kommentek közé.