Közösen túllépni az elmúláson - önsegítő csoport - DL
2015 óta vagyok gyászcsoportvezető. Feladatom a gyászolók átsegítése, támogatása, a csoport vezetése
31/10/2023
Nem sokkal halottak napja előtt néhány hazai temetkezési szervezet arra hívta fel a figyelmet, milyen lelki nehézségeket okozhat, ha valaki a saját otthonában tárolja a szerette hamvait. Felvetéseiket egy gyászterapeutával is megvizsgáltuk, aki azt is elmondta, mi a különbség aköz....
Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Közösen túllépni az elmúláson - önsegítő csoport - DL új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.
Mindig érdekelt a halál témaköre. Sok mindent elolvastam ezzel kapcsolatban, majd 2014. végén és 2015. elején elvégeztem a gyászcsoport-vezetői modult a Napfogyatkozás Egyesületnél. Azóta több csoportot is vezettem.
“A gyásztanácsadó kísér, megtart. Figyelme, támogatása a gyászolóé, alkalmazkodik annak egyedi ritmusához, céljaihoz, nehézségeihez. Szükség esetén megosztja a gyász folyamatáról az ismereteit, eszközöket, megoldási módokat ajánl.
Hatékony segítséget jelent, ha veszteségeink halmozottak, tragikus hirtelenséggel következtek be, ha ellentmondásos érzelmek kapcsolódnak hozzájuk. Ha úgy érezzük, hogy túl nagy bennünk a káosz, de akkor is, ha csak egy-egy helyzetre fókuszáltan, rövidebb idő alatt, illetve saját tempónkban, súlypontjainkkal, vagy egyszerűen nem csoportban szeretnénk dolgozni.” Idézet a gyaszportal.hu oldalról
"Mindenki beszámolt olyanról, hogy kapott a csoportban olyat, ami segítség volt számára, sőt akár rendkívül jelentőségteljes volt. Én is láttam a változást rajtuk hétről hétre és egyre több nevetés, vidámság csempészte be magát délutánonként a terembe.
Az utolsó alkalommal pedig jó érzés volt, hogy ott maradtak tovább akkor is, amikor már nem volt „kötelező”. Közvetlenül beszélgettek, mély témák és viccek váltották egymást és jól éreztük magunkat.” Idézet a “Mit nyújthat egy gyászcsoport ?” című cikkből
“A folyamatban a legfőbb elv a fokozatosság. A csoportokban és az egyéni beszélgetésekben bár az első alkalomtól kezdve téma a veszteség, de fokozatosan mélyülünk a történtektől a saját belső megéléseinkig. A másik fontos alapelv, hogy mindig mindenki maga dönti el, hogy mikor és mennyit oszt meg a csoporttagokkal történetéből, nehézségeiből, gondolataiból.” Idézet a “Mi is az a gyászcsoport?” című cikkből (Szabó Márta)
“A gyászcsoportba járók legfontosabb tapasztalása, hogy nincsenek egyedül. Noha elméletben tudják, hogy az ember halandó, tehát másnak is meghalnak a hozzátartozói, mégis úgy élik át, mintha csak őket sújtaná egyedül ilyen tragikus veszteség. A csoportban felismerik, hogy ez egy egyetemes dolog, és a sorstársak közt enyhül ez az elszigeteltség érzésük. Bárki megszólal a csoportban, a másik is rezonál rá, hiszen ugyanazokról az érzésekről vall, amelyek mindnyájukra jellemzőek. Megfigyeltem, hogy szinte minden csoport már az első találkozás után egy intim közösséggé válik. A legtöbb tag alig várja a következő csoportfoglalkozást.” Idézet a “Halálos összetartozás – néhány sorban a gyászcsoportokról” című cikkből