A Kapos Art múltja, különös paradoxonként, talán épp mert oly sok eredményről adhat számot, gondokat is fölvet. Ezek a gondok egyébként részben közösek a többi művésztársaság gondjaival. Művészettörténeti jelentőségű és megjegyzendő tény, hogy a rendszerváltozás utáni Magyarországon az első megalakuló művésztársaság a Kapos Art volt. Kiváló helyzetfelismerésre vall, és talán a dolgok szerencsés eg
ybeesésére, hogy a művészi elképzelések és törekvések felismerése összekapcsolódhatott a törvény és a szabadabb légkör adta lehetőséggel. Mindnyájan emlékszünk a rendszerváltozást követő eufóriára. Általában művésztársaságaink megalakulása, majd ernyő-szervezetbe tömörülésük a szabadság könnyű érzését hozta mindannyiunknak, akik részesei voltunk e változásoknak. A nehézségek később jöttek. A különféle szabályok és bürokratikus megszorítások évről-évre bonyolultabbak és súlyosabbak. Mintha hivataloknak és hivatalnokoknak szólnának, nem civileknek, esetünkben művészeknek. A látszat az, hogy bizalmatlan és gyanakvó állammal szembesülünk. De először az eredményekről. A Kapos Art 1990. szeptember 4-én alakult meg 13 művész akaratából. Imponáló, hogy mennyire hamar öltöttek formát a társaság elképzelései. Amellett, hogy magától értetődően helyi célokat is kitűzött, azonnal országos jelentőségű feladatba is vágott, jelezve, hogy a művészetet semmiképpen sem tartja lokális, még kevésbé pusztán személyes érdekű jelenségnek. Fél év sem kellett hozzá, hogy megnyíljon az I. Országos Groteszk Képző- és Iparművészeti Kiállítás, amiről elmondható, hogy a társaság első szellemes, ötletes kezdeményezése volt, nem különben az, hogy a kitartó, következetes munka eredményeképpen felküzdötte magát a rangos, megbecsült és egyre ismertebb országos rendezvények sorába. Ennek a kiállítástípusnak a művészeti jelentősége egyébként abban állt, hogy általa hangsúlyt kapott, a figyelem előterébe került az irónia-önirónia fogalma, úgy is mint a világ szemléletének korábban tiltott, fontos összetevője, és a kortárs művészet egyik karakteres alapvonása. — Egy évre rá, 1992-ben a rendszerváltozás lehetőségeivel élve, szervező igyekezetében már az országhatárokon is túllépi a Kapos Art, amikor második kezdeményezésével is előáll, s az egyik eredeti célját (tudniillik a nemzetközi kortárs művészet Kaposvárra csábítását) megvalósítandó, meghirdeti az 1. Közép-Kelet Európai Képeslap kiállítást. Amikor ezt másodszor rendezi meg az egyesület, még egy lépéssel megy tovább: immár az egész glóbuszt bevonja hatókörébe: alcíme szerint Nemzetközi MAIL ART Kiállítás nyílik meg 1995-ben, majd ’97-ben. Megfigyelhettük, akik figyelemmel követtük a Kapos Art tevékenységét, rendezvényei sorozatait, hogy évről-évre nagyobb az érdeklődés itthon és külföldön a művészek körében, de a szakmában általában és a közönség körében is. Annak, aki művészetünkre figyelt valamennyire is az elmúlt években, nehéz lehetett nem észrevennie, hogy Kaposváron 1990 óta felpezsdült a kortárs képző- és iparművészeti élet.
És ez egyáltalán nem minden. A Groteszk kiállításokhoz pályázatok is kapcsolódtak. Ezek anyagából számos zsűrizett és díjazott mű került felajánlásként az egyesület birtokába. Ez alkotja a Goteszk Gyűjteményt, amely tekinthető egy kész kiállítás anyagának is. Ennek megfelelően folyamatosan szerepel országszerte, növelve a Kapos Art jó hírét; legutóbb az elmúlt években több helyen, Újpesten, Hajdúszoboszlón és Szigetszentmiklóson. A Groteszk és a MAIL ART kiállításokon együttesen 69 művészeti díjat adtak át az arra érdemes művészeknek. Itt jegyzem meg, hogy a Kapos Art megalakulása óta kényesen ügyel a művészi színvonalra, s a helyi elfogultságokat, szimpátiákat és antipátiákat gondosan összeállított válogató és díjzsűrivel igyekszik kizárni. Az egyesület első tíz éve alatt 35 kiállítást rendezett Kaposvárott, országszerte és külföldön. Az tudja igazán értékelni ezt a munkát, aki maga is szervezett, rendezett már hasonlót. Németországban, Glindében, Kaposvár testvérvárosában négy alkalommal szerepeltek, közös tárlaton a másik testvérváros, Saint Sebastian Sur Loire képzőművészeivel. Volt kiállításuk Horvátországban Vrbovec-ben, Olaszország-ban Schio-ban, Szicíliában Enná-ban, Kolozsvárott és Nagyváradon. 2007-ben eljutottak Bath-ba, Kaposvár angol testvérvárosába és Nantes-ba (Franciaország) is. Vagyis a nemzetközi kapcsolatok célul kitűzött fejlesztése kétoldalú; a Kapos Art a magyar művészet külországi terjesztését is épp úgy gyakorolja, mint a külföldi művészek magyarországi meghívását. Programjai közül maga az egyesület különösen jelentősnek tartja mind művészi színvonal, mind az egyesület híre szempontjából azt az installációs kiállítássorozatát, melyet 1993-ban Kaposvárott, Fonyódon és Székesfehérváron rendezett meg. És ugyancsak a fontos eredményei közé sorolja az 1998-as szentendrei bemutatkozását a Vajda Lajos Stúdió Pincegalériájában, a Vigadó Galéria-beli tárlatot Budapesten ugyanebben az évben, és a kolozsvári kiállítását az ottani képzőművész szövetség galériájában. A Kapos Art tevékenysége elképzelhetetlen volt az elmúlt évben felszámolt Somogy Megyei Művelődési Központ nélkül. Márpedig a megyei művelődési intézmény megszűnése több ponton is súlyosan érint***e az egyesület létét, működését. Elég, ha ezzel „székhely”, az iroda, a raktár és a kiállítóhely megszűnésére utalok. Nehéz körülmények, nehéz idők következtek ezután az egyesületre. Egy város úgynevezett imidzsét, jóhírét sokkal nagyobb mértékben emelik művelődési eredményei, a mindennapi életbe mélyen beépült kulturális tradíciói, mint amennyi jelentőséget általában tulajdonítanak ennek. Márpedig a Kapos Art fennállása alatt hagyományt teremtett Kaposvár művészeti életében két kiállítás- és pályázat-ciklusával.
Úgy gondolom, hogy pusztán ez a két kiállítássorozat máris a nevezetes kiállításrendező városok első vonalába állította Kaposvárt, országos hírűvé t***e és elismerést szerzett a városnak. A kívánatos és méltányos ha egy város méltóképpen ismeri el saját polgárainak művészi és művészetszervezői munkáját, s adja meg nekik az arra érdemes személyiségeknek kijáró súlyt és rangot. Kováts Albert
